Somogyi Hirlap, 1907. október (4. évfolyam, 224-249. szám)
1907-10-01 / 224. szám
IV. évfolyam. Kaposvár. Kedd, 1907. október 1._____________________22. szám. POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési Egy évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyedévre 4 korona, egy hóra 1 korona 50 fillér, 01]. Tanítóknak : Egész évre 12 korona. — Egyes szám ára 4 fill. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona utca ,7. sz. Felelős szerkesztő: MIKLÓS GYULA. Nyílt tér soronkint...................................................................60 fillér Mulatságok, báli kimutatások és magánközlemények soronkint ......................................................... . 40 fillér Eljegyzési és esketési értesítések díja ... 5 korona. Bizonytalanság. Kaposvár, szeptember 30. Várni és még hozzá bizonytalanságban várni, a lehető leggyötrőbb érzés. A nemzet ég a vágytól, hogy közgazdasági rettenetes helyzetéből megszabaduljon. Alig van már számottevő, ember ez országban, aki nemzeti boldogulásunk egyedüli biztos alapjául nem az önálló gazdasági berendezkedést ismerné el, akiben nem eleven erővel dolgoznék az a meggyőződés, hogy eddigi nyomorúságunkból, közgazdasági pangásunkból csak az önálló vámterület az egyedüli kivezető út. Mindenki végét várja annak a háborúnak, amely immár hét éve folyik eredménytelenül. Izgatottan lesi mindenki a híreket, amely az utolsó kiegyezési kísérletekről számol be és nap-nap mellett arra ébredünk, hogy a bizonytalanság nőttön nő. Kénytelen-kelletlen beletörődtünk a megmásíthatatlanba és megadtuk hozzájárulásunkat a bécsi utazásokhoz. A magyar kormány becsületes szándékkal fogott nehéz munkájához. Egyfelől kemény próbára volt kénytelen tenni népszerűségét, másfelől pedig a hatalom ingatag bizalmával játszott. Nem úgy az osztrák kormány. Az osztrák kizsákmányolási törekvések soha mohóbb szenvedéllyel nem léptek előtérbe, mint az eddigi tárgyalások során. Tudják azt odaát, hogy a vámközösség fentartása mellett a mi fejlődésünk újabb tíz évre meg van kötve, hogy ipari, gyári termékeik részére szabad a vásár Magyarországon és jó része kárba vész azoknak az áldozatkész támogatásoknak, amellyel a magyar kormány a közösség mellett a magyar ipar felé fordul és mégis a követeléseknek oly szemérmetlen nagyságával állanak elő, amelyeket meg nem adhatunk. Úgy mondják, egyelőre még nem bizonyos, hogy október hó elején a bécsi kormány tagjai újból megakarják próbálni a magyar kormány megpuhítását. Nohát hadd jöjjenek. Itt célt érni nem fognak. A magyar kormány álláspontját egyetértő nemzeti akarat támogatja. A kvótát nem emeljük , az önálló bankot követeljük. Ha így nem alkuszik az osztrák, akkor jöjjön, aminek jönnie kell. Wekerne a drágaság ellen. Olcsóbb élelmiszereket! Törvényjavaslat készül. A kormány végre hozzányúl a legégetőbb kérdéshez, a drágasághoz. Törvényjavaslat készül az élelmiszerek árának csökkentésére. És a miniszterelnök a legilletékesebb helyre fordul, hogy a javaslathoz anyagot és indokolást szerezzen. Megszűnik végre a bürokratikus törvénykészítés. Az élelmiszerek árának csökkentéséről az alispánok és polgármesterek mondanak véleményt. És megkérdezi a kormány az ipari és kereskedelmi szakköröket is. Plachner Sándor alispánhelyettes és Németh István polgármester már megkapták Wekerie leiratát. A leirat bevezető sorai ismertetik a mai tarthatatlan helyzetet és szükségesnek mondják, hogy a kormány és a törvényhatóságok a cselekvés terére lépjenek, mert „a bajok orvoslására — úgymond a leirat — annyival inkább súlyt kell fektetnünk, mert a kereseti források feltárásában, a munka díjazásában alig leszünk képesek más, gazdasági viszonyaik fejlettségében előhaladottabb államokkal lépést tartani s igy a megélhetési viszonyok lehető olcsóbbá tételében kell gazdasági fejlődésünk feltételeit keresnünk. Közelebbi feladatát képezi a kormánynak, folytatja a leirat , hogy a tanulmányok és adatok alapján megtegye mindazon intézkedéseket, amelyek a kivitel és a belforgalmi irányítása, termelési viszonyok elősegítése és irányítása, a helyi és piaci viszonyoknak rendezése, a közvetítő kereskedelem szabályozása, a helypénzek és általában a közszolgáltatások mérve és lerovási módja tekintetében, nemkülönben egyéb tekintetekben szükségesek arra nézve, hogy az élelmi cikkek áraira csökkentőig hassanak. A közönséges hús, a baromfi, a tojás, a liszt, a főzelékek, a zöldségek, a burgonya, a zsír és szalonna, a tej és vaj s az úgy háztartási, valamint ipari szempontokból kiváló fontossággal bíró, tüzelőanyagok áraira óhajtanak különös súlyt fektetni. Minthogy azonban nemcsakélelmezési, hanem általában megélhetési viszonyainak könnyítése képezi egyik kulcsát társadalmi és gazdasági fejlődésünknek, az esetben, ha a közélelmezés körén túl a kereskedelmi viszonyok javítása s a lakások — főleg az egészséges munkáslakások bérének olcsóbbá tételére is különleges intézkedéseket tartana szükségeseknek, felhívom Nagyságodat, hogy javaslatait ezekre is terjessze ki". A miniszterelnök november végéig kéri az alispán és polgármester javaslatainak beterjesztését. — Váljon a Cunard hány ezeret szállít ki Amerikába azok közül, akiknek nyomorán oly sürgősen segíteni akar a kormányelnök? & Dráva szabályozása. Horvát gyárosok memoranduma. Somogyvármegyét is érdekli. A horvát-szlavónországi gyáriparosok szövetsége nagyszabású memorandumot terjesztett Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszterhez, amelyben arra kéri a minisztert, hasson oda, hogy a magyar kormány mielőbb gondoskodjék a Dráva és Száva folyók szabályozásáról és hajózhatóvá tételéről, mert Horvátországban a közgazdasági életet tisztára megbénítja az a körülmény, hogy a Dráva és Száva nem hajózható. A nagy figyelmet érdemlő memorandumról, amelyet a maga előterjesztésével támogat a kormány előtt a magyar gyáriparosok országos szövetsége is, a következőkben ismertetjük a Drávára vonatkozó részt : A Dráva szabályozása. A Dráván való hajózásra csak nagy gőzhajózási társaságok mernek vállalkozni, mert egy részben a mederben levő akadályok úgy a járműre, mint az árura nézve állandó veszedelmet rejtenek magukban, másrészről pedig a vízállásnak előre láthatatlan körülményei folytán az áruszállítás — jóllehet a fuvardíjak nagyon magasak — csak jelentéktelen nyereséggel kecsegtet, ha már nem is szenved veszteséget a társulat. A Dráván a hajók rendszerint azonban 9—10 m. mély járással húzhatnak, minek folytán a hajók hordképességét sem lehet teljes mértékben kiaknázni, ami viszont a fuvardíj emelkedését okozza. Alacsony vízállás idején pedig a hajóvezető az idő legnehezebb, mert az összes uszályhajókat leoldani kénytelen, egy-egy hajó rakományát pedig kétszeres, néha háromszoros számú uszályhajókat előbb víz ellen fölfelé, vagy lefelé vontatni. Ezenfelül a mellékágak szélessége egynél több uszályhajónak nem engedi meg az átkelést s a vezető csak egyenként képes a hajóvonatot átevezni, ami miatt azután a szállítás roppant hosszadalmas. Mindezek az akadályok azonban nem természetűek, hogy azoknak eltávolítása mostaki szempontból keresztülvihetetlen volna, ellenkezőleg az összes szakértők egybehangzóan kijelentik, hogy a partoknak megerősítésével, a tuskóknak a mederből való eltávolításával és megfelelő kotrással a Drávát víz ellen Drnjig, sőt e helységen túl is hajózhatóvá lehetne tenni.