Somogyi Ujsag, 1922. június (4. évfolyam, 133-145. szám)

1922-06-23 / 140. szám

1922. június 23. SÜMÖG­I ÚJSÁG mondaná: In hoc signo vinces! Talán nekünk intő szó e véletlen paradoxon: élet viz nélkül. Élet — életfeltételek nélkül. S a szegény szenvedő sellő — Hungária talán — nem is véletlenül húzódott a piros­fehér zöld gruppok közé bátorta­lanul. Ahogy erre gondolok — a szemközti kiállítás területén meg­szólal egy mélabús zokogás — a kecskeméti öreg templom nagyha­rangjának a hangja talán ez ? Azért oly bus és csak talán én gondo­lom azt, hogy a kiállítás területén zúg fel és sírja a magyar bánatot ?­ A harang zug — kong, a lige­ten végigoson a szellő s viszi magával a hangot kelettől nyu­gatig — északtól délig. Átszáll a határokon, elviszi a sellő üzenetét, a rózsák illatát, a piros-ét mint pi­ros álmot, a fehérét mint fehér álmot s a liget fálét mint zöld reményt... Dr. Itt magyar színészit Bácskában Ungvári Miklós színigazgató szerzi meg a magyar színészetet Közel négy esztendeje már, hogy a szerb csapatok bevonultak Bácskába. A magyar kultúrát első és legfontosabb teendőjüknek tartották lábbal tiporni. A magyar színészetet teljesen kiirtották a megszállott terü­letről, az ott tar­tózkodó színtársulat tagjait földön­futóvá tették. Sokan közülük éve­kig voltak kénytelenek ott kín­lódni kenyér nélkül. A publikum­nak pedig éveken keresztül még a mai napig is nélkülözni kellett a magyar színészetet, a magyar kultúrát. A szerbek erőszakos eszközök­kel akarták megszerettetni a szerb színészeket a magyar közönséggel. Állami és városi segélyekkel is nőtt szerb színtársulatok járták a magyar városokat, melyek a falusi kocsiszínben játszó magyar daltár­­sulatok vivóját is alig közelítik meg; nemhogy a magyar közön­séggel nem tudták megszerettetni magukat, de a szerbek sem láto­gatták az előadásokat. A belgrádi közoktatásügyi mi­niszternél több ízben kértek enge­délyt magyar színigazgatók, de csak biztatást kaptak engedély he­lyett. Patics miniszterelnök az előtte megjelent bácskai magyar pártok vezetőembereinek úgy nyi­latkozott, hogy a magyar színészet megszervezése ellen semmi kifo­gása nincs. Ezt mondta két három év előtt is, de ha a magyar színé­szet megszervezéséhez valóban hozzáfogtak, minden lehető eszköz­zel megakadályozták a munkát. A magyar színészek számára rendkívül nagyjelentőségű tan­ügyi újításról szóló kultuszminisz­teri rendelet érkezett a napokban a miskolczi állami főreáliskola és a mezőkövesdi főgimnázium igaz­gatóságához. A rendelet intézkedé­sei egyelőre csak az 1922—23-as tanévre szólnak, de semmi kétség, hogy azok a várakozásnak meg­felelően beválnak és akkor az újí­tást rendszeresítik. Arról van szó, hogy a jövő tan­évben a miskolczi és az egri állami főreáliskolákban, a mezőkövesdi kir. kath. főgimnáziumban egy egy úgynevezett ,előkészítő osztályt­ nyitnak, ama tanulók részére, akik­nek szülői garantálják, hogy ennek az előkészítő osztálynak sikeres elvégzése után, a szóban lévő fő­reáliskolában, illetve főgimnázium­ban fogják megkezdeni középisko­lai tanulmányaikat. Az életrevaló, gyakorlati jelentő­ségű rendelettel kapcsolatban gan­­géi Rácz Viktor, a miskolczi állami főreáliskola igazgatója, a követke­zőket mondotta: — Mint tudvalevő, jelenleg az a rendszer, hogy a középiskolák első osztályába a IV. elemi iskolát sikerrel elvégzett tanulók csak a felvételi vizsga megállása után ve­hetők fel. Ez a cenzus különösen a falusi elemi iskolák végzett ta­nulóira jelentett hátrányt. A falusi elemi iskolák színvonala — érthető okokból — alatta van a városi elemi iskoláknak. Az volt tehát a helyzet, hogy a városi elemi is­kolákban végzett tanulók jobban megállták a felvételi vizsgát, mint falusi pajtásaik. Ezt a nivóbeli kü­lönbséget akarja tehát a kultusz­miniszter egalizálni az­­előkészítő osztályok* felállításával Úgy, hogy így a falusi gyermekek teljesen egyenrangú­­ellenfeleik* lesznek a felvételi vizsgákon városi társaiknak. — A tanulók az előkészítő osz­tály elvégzésével még egy évet sem veszítenek, mert azokba való fel­vételre a HI. elemi osztály sikeres elvégzése után jelentkezhetnek. Az előkészítő osztályok tananyaga egyező az elemi iskolák IV. osztá­lyának tananyagával. — Az­­előkészítő osztályok­ a főreáliskolák, illetve a főgimnázium épületében fognak működni. A tan­erők e célra kirendelt állami taní­tók, akik azonban az intézet tanári karának tagjaiként tekintendők s mint ilyenek az intézeti igazgatók alá vannak rendelve. A tanfelügye­lőségektől nem fognak függni.­­ Ez osztályokba az intézeti igazgató autonóm joga felvenni 40 tanulót. A rendelet azonban hang­súlyozza, hogy a falusi iskolai ta­nulók részesítendők előnyben. Vá­rosi elemi iskolák III. osztályt vég­zett tanulóit csak abban az esetben vehetik fel, ha hely marad. Öt ta­nulót ezenkívül a kir. tankerületi főigazgató, Mázy Engelbert dr. ve­het fel. A tandíj a középiskolai tandíj és felvételi díj fele. A tan­díjmentesség ügyében az intézeti igazgatók döntenek. A tanulók elő­menetelét ők ellenőrzik.­­ Az előkészítő osztályokat si­kerrel elvégzett tanulóknak a reál­iskola, illetve a gimnázium első osztályába való felvétele előtt szín­tén kell tenniök felvételi vizsgát, de ez náluk már inkább formaság lesz, hiszen tudásukról egy teljes év alatt tiszta képet nyerhetnek. Így tehát az első osztályok tanulói —­ azt lehet mondani — belőlük fognak nagyobbrészt kikerülni. — Ismétlem, ez az újítás egyelőre csak kísérletnek tekinthető Beválta után valószínű, hogy az ország számos intézetében rendszeresíteni fogják, hogy a falusi gyermekek középiskolai tanulmányait meg­könnyítsék. Az 1922—23-as tanév­ben éppen ezért csak a miskolczi és egri reáliskolákban és a mező­­kövesdi főgimnáziumba vezetik be A nagyfontosságu tanügyi újítás eszméje miskolczi eredetű. A mis­kolczi főreáliskola igazgatója, gal­géi Rácz Viktor vetette fel s Mázé Engelbert dr. kir. tankerületi fő­igazgató terjesztette elő a javasla­tot a kultuszminisztériumnak, amely azt most megvalósításra érdemesí­­tette. III. elemi után - középiskolai előkészítő A kultuszkormány érdekes kísérlete a miskolczi és egri főreáliskolában és a mezőkövesdi gimnáziumban nem adtak beköltözési engedélyt, a színháztermeket lefoglalták a szerb társulatok számára és más eszközökkel gátolták meg a ma­gyar színház létesítését. A szabadkai lapok most hírt ad­nak arról, hogy Ungvári Miklós erdélyi színigazgató megszervezi a magyar színészetet Bácskában Terv szerint a társulat már aug. 15 én megkezdené a működését Újvidéken, honnan három hónapos szezon után Szabadkára mennének. Szabadkáról Zomborba, Becske­rekre, Zentára és Versecre menne a társulat A terv megvalósulása azonban még kétséges. Belgád­ban ismét ígéreteket tettek,­­ ezúttal Ungvárinak. Akik ismerik a belgrádi ígéreteket, nem sok jót tulajdonítanak neki és nem lepőd­nénk meg, ha az ígéret csak ígéret maradna, a magyar színészetből pedig semmi sem lenne Bácskában. ^rmotopgarnitisra hozzátartozó 720 mm. es Hofhern és Schrantz féle cséplővel, ennek teljes felszerelésével együtt eladó z6i°m p -es tisztítás csépit teljesen kijavítva, eladó ára 80000 K Egy 3 HP. Magy. Állami 10 lég­körös 10 Mfinnnn hozzátartozó C6 éves H^M^varik-félegyűrűs csapágyu 740 mm. es cséplő, a szijjazattal, teljes felszereléssel eladó Prasser Kaposvár, Berzsenyi u. 35 HIRES Hiszekc egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország föltámadásában-Ámen. — Szülei értekezlet a sétatéri iskolában. A sétatéri és Cseri áll. el. iskola tanítótestülete f. hó 25 én d. u. 3 órakor a sétatéri iskolában szülői értekezletet tart, melyre az érdeklődőket ez után is meghívja. Az előadó a gyermekek hanyagságá­nak és rossz magaviseletének okai­ról fog érdekes dolgokat mondani.­­ A Kath. Kör Ifjúsági Csoportja felkéri az eddig a július 2-án meg­tartandó műkedvelő előadásra vál­lalkozott szereplőket és azokat, akik ezután még vállalkozni óhaj­tanak, ma, csütörtökön este 7 óra­kor a Kath. Kör kistermében meg­jelenni szíveskedjenek. — Kik kapták meg a szükségla­kásokat? A Hársfa­ utcában épülő szükséglakásokra beadott több száz kérvény alapján Oláh Gyula dr., a lakásügyi hatóság helyettes el­nöke tegnap délután állította össze azoknak a leginkább jogosult igény­lőknek a névsorát, akik végre-vala­­hára rendes lakáshoz jutottak. A boldog 29 kérvényező névsora a következő: Mátéffy József dr., Ma­jor Kálmán, Mérey Béla dr., Ern­hart Károly, Gyenge Ferenc, Cse­­gely László, Schill Ede, Körmendy Ferenc, Kovács Pál, Májay Ferenc dr., Rottel­ Zsuzsánna, Schrenk La­jos, Németh Gizella, Flórián Sán­­dor, Gyáros László, Hertelendy Jó­zsef, Krebs Ernő, Baán József, Szi­gethy Gyula, Gelencsér Ödön dr., Halász Vilmos dr., Siposs István, Szilágyi Gyula, Bene Jenő, Siposs János, Kovács Albert, Bencze Er­zsébet, Deák István és Pencz Imre. — Szur­olozik a sár... a ka­­posi utcák felett... Kiderült, mo­solygós az ég, ismét szórja suga­rát az áldott napfény. Mindenfelől hallik a sok csacska veréb csipo­gása, vidámabb képet vágnak a sok szennyes paloták ... Óh Isten, de jó is igy élni, a mezőkről befelé, jó levegő áramlik s ha megy az utcán, a lenge nyári szellő nem vág port a szemedbe ... Milyen derűs igy az élet, mikor minden mosolyogni látszik . .. Csak a ka­­posi polgár homlokán képződnek a ráncok... Ő ember, ő gondol­kozik, ő tovább lát pár nappal s — nem örül a napfénynek. Miért? Azért, mert a napfény felszántja a sarat és — ? Ismét lesz olyan por, hogy a megfulás veszedelme fenyegeti a kaposi polgárt... Ezért barázdálják ráncok a kaposi polgár homlokát a derűs kacagós napsü­tésben az eső után ... Hőrisbonarat hársolt ÉDOt mindenkinél magasabb áron vásárol a 2200 koronáért, 160 koronáért, kipSr.'SLb­'l*Y

Next