Somogyi Ujsag, 1922. június (4. évfolyam, 133-145. szám)
1922-06-23 / 140. szám
1922. június 23. SÜMÖGI ÚJSÁG mondaná: In hoc signo vinces! Talán nekünk intő szó e véletlen paradoxon: élet viz nélkül. Élet — életfeltételek nélkül. S a szegény szenvedő sellő — Hungária talán — nem is véletlenül húzódott a pirosfehér zöld gruppok közé bátortalanul. Ahogy erre gondolok — a szemközti kiállítás területén megszólal egy mélabús zokogás — a kecskeméti öreg templom nagyharangjának a hangja talán ez ? Azért oly bus és csak talán én gondolom azt, hogy a kiállítás területén zúg fel és sírja a magyar bánatot ? A harang zug — kong, a ligeten végigoson a szellő s viszi magával a hangot kelettől nyugatig — északtól délig. Átszáll a határokon, elviszi a sellő üzenetét, a rózsák illatát, a piros-ét mint piros álmot, a fehérét mint fehér álmot s a liget fálét mint zöld reményt... Dr. Itt magyar színészit Bácskában Ungvári Miklós színigazgató szerzi meg a magyar színészetet Közel négy esztendeje már, hogy a szerb csapatok bevonultak Bácskába. A magyar kultúrát első és legfontosabb teendőjüknek tartották lábbal tiporni. A magyar színészetet teljesen kiirtották a megszállott területről, az ott tartózkodó színtársulat tagjait földönfutóvá tették. Sokan közülük évekig voltak kénytelenek ott kínlódni kenyér nélkül. A publikumnak pedig éveken keresztül még a mai napig is nélkülözni kellett a magyar színészetet, a magyar kultúrát. A szerbek erőszakos eszközökkel akarták megszerettetni a szerb színészeket a magyar közönséggel. Állami és városi segélyekkel is nőtt szerb színtársulatok járták a magyar városokat, melyek a falusi kocsiszínben játszó magyar daltársulatok vivóját is alig közelítik meg; nemhogy a magyar közönséggel nem tudták megszerettetni magukat, de a szerbek sem látogatták az előadásokat. A belgrádi közoktatásügyi miniszternél több ízben kértek engedélyt magyar színigazgatók, de csak biztatást kaptak engedély helyett. Patics miniszterelnök az előtte megjelent bácskai magyar pártok vezetőembereinek úgy nyilatkozott, hogy a magyar színészet megszervezése ellen semmi kifogása nincs. Ezt mondta két három év előtt is, de ha a magyar színészet megszervezéséhez valóban hozzáfogtak, minden lehető eszközzel megakadályozták a munkát. A magyar színészek számára rendkívül nagyjelentőségű tanügyi újításról szóló kultuszminiszteri rendelet érkezett a napokban a miskolczi állami főreáliskola és a mezőkövesdi főgimnázium igazgatóságához. A rendelet intézkedései egyelőre csak az 1922—23-as tanévre szólnak, de semmi kétség, hogy azok a várakozásnak megfelelően beválnak és akkor az újítást rendszeresítik. Arról van szó, hogy a jövő tanévben a miskolczi és az egri állami főreáliskolákban, a mezőkövesdi kir. kath. főgimnáziumban egy egy úgynevezett ,előkészítő osztályt nyitnak, ama tanulók részére, akiknek szülői garantálják, hogy ennek az előkészítő osztálynak sikeres elvégzése után, a szóban lévő főreáliskolában, illetve főgimnáziumban fogják megkezdeni középiskolai tanulmányaikat. Az életrevaló, gyakorlati jelentőségű rendelettel kapcsolatban gangéi Rácz Viktor, a miskolczi állami főreáliskola igazgatója, a következőket mondotta: — Mint tudvalevő, jelenleg az a rendszer, hogy a középiskolák első osztályába a IV. elemi iskolát sikerrel elvégzett tanulók csak a felvételi vizsga megállása után vehetők fel. Ez a cenzus különösen a falusi elemi iskolák végzett tanulóira jelentett hátrányt. A falusi elemi iskolák színvonala — érthető okokból — alatta van a városi elemi iskoláknak. Az volt tehát a helyzet, hogy a városi elemi iskolákban végzett tanulók jobban megállták a felvételi vizsgát, mint falusi pajtásaik. Ezt a nivóbeli különbséget akarja tehát a kultuszminiszter egalizálni azelőkészítő osztályok* felállításával Úgy, hogy így a falusi gyermekek teljesen egyenrangúellenfeleik* lesznek a felvételi vizsgákon városi társaiknak. — A tanulók az előkészítő osztály elvégzésével még egy évet sem veszítenek, mert azokba való felvételre a HI. elemi osztály sikeres elvégzése után jelentkezhetnek. Az előkészítő osztályok tananyaga egyező az elemi iskolák IV. osztályának tananyagával. — Azelőkészítő osztályok a főreáliskolák, illetve a főgimnázium épületében fognak működni. A tanerők e célra kirendelt állami tanítók, akik azonban az intézet tanári karának tagjaiként tekintendők s mint ilyenek az intézeti igazgatók alá vannak rendelve. A tanfelügyelőségektől nem fognak függni. Ez osztályokba az intézeti igazgató autonóm joga felvenni 40 tanulót. A rendelet azonban hangsúlyozza, hogy a falusi iskolai tanulók részesítendők előnyben. Városi elemi iskolák III. osztályt végzett tanulóit csak abban az esetben vehetik fel, ha hely marad. Öt tanulót ezenkívül a kir. tankerületi főigazgató, Mázy Engelbert dr. vehet fel. A tandíj a középiskolai tandíj és felvételi díj fele. A tandíjmentesség ügyében az intézeti igazgatók döntenek. A tanulók előmenetelét ők ellenőrzik. Az előkészítő osztályokat sikerrel elvégzett tanulóknak a reáliskola, illetve a gimnázium első osztályába való felvétele előtt színtén kell tenniök felvételi vizsgát, de ez náluk már inkább formaság lesz, hiszen tudásukról egy teljes év alatt tiszta képet nyerhetnek. Így tehát az első osztályok tanulói — azt lehet mondani — belőlük fognak nagyobbrészt kikerülni. — Ismétlem, ez az újítás egyelőre csak kísérletnek tekinthető Beválta után valószínű, hogy az ország számos intézetében rendszeresíteni fogják, hogy a falusi gyermekek középiskolai tanulmányait megkönnyítsék. Az 1922—23-as tanévben éppen ezért csak a miskolczi és egri reáliskolákban és a mezőkövesdi főgimnáziumba vezetik be A nagyfontosságu tanügyi újítás eszméje miskolczi eredetű. A miskolczi főreáliskola igazgatója, galgéi Rácz Viktor vetette fel s Mázé Engelbert dr. kir. tankerületi főigazgató terjesztette elő a javaslatot a kultuszminisztériumnak, amely azt most megvalósításra érdemesítette. III. elemi után - középiskolai előkészítő A kultuszkormány érdekes kísérlete a miskolczi és egri főreáliskolában és a mezőkövesdi gimnáziumban nem adtak beköltözési engedélyt, a színháztermeket lefoglalták a szerb társulatok számára és más eszközökkel gátolták meg a magyar színház létesítését. A szabadkai lapok most hírt adnak arról, hogy Ungvári Miklós erdélyi színigazgató megszervezi a magyar színészetet Bácskában Terv szerint a társulat már aug. 15 én megkezdené a működését Újvidéken, honnan három hónapos szezon után Szabadkára mennének. Szabadkáról Zomborba, Becskerekre, Zentára és Versecre menne a társulat A terv megvalósulása azonban még kétséges. Belgádban ismét ígéreteket tettek, ezúttal Ungvárinak. Akik ismerik a belgrádi ígéreteket, nem sok jót tulajdonítanak neki és nem lepődnénk meg, ha az ígéret csak ígéret maradna, a magyar színészetből pedig semmi sem lenne Bácskában. ^rmotopgarnitisra hozzátartozó 720 mm. es Hofhern és Schrantz féle cséplővel, ennek teljes felszerelésével együtt eladó z6i°m p -es tisztítás csépit teljesen kijavítva, eladó ára 80000 K Egy 3 HP. Magy. Állami 10 légkörös 10 Mfinnnn hozzátartozó C6 éves H^M^varik-félegyűrűs csapágyu 740 mm. es cséplő, a szijjazattal, teljes felszereléssel eladó Prasser Kaposvár, Berzsenyi u. 35 HIRES Hiszekc egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország föltámadásában-Ámen. — Szülei értekezlet a sétatéri iskolában. A sétatéri és Cseri áll. el. iskola tanítótestülete f. hó 25 én d. u. 3 órakor a sétatéri iskolában szülői értekezletet tart, melyre az érdeklődőket ez után is meghívja. Az előadó a gyermekek hanyagságának és rossz magaviseletének okairól fog érdekes dolgokat mondani. A Kath. Kör Ifjúsági Csoportja felkéri az eddig a július 2-án megtartandó műkedvelő előadásra vállalkozott szereplőket és azokat, akik ezután még vállalkozni óhajtanak, ma, csütörtökön este 7 órakor a Kath. Kör kistermében megjelenni szíveskedjenek. — Kik kapták meg a szükséglakásokat? A Hársfa utcában épülő szükséglakásokra beadott több száz kérvény alapján Oláh Gyula dr., a lakásügyi hatóság helyettes elnöke tegnap délután állította össze azoknak a leginkább jogosult igénylőknek a névsorát, akik végre-valahára rendes lakáshoz jutottak. A boldog 29 kérvényező névsora a következő: Mátéffy József dr., Major Kálmán, Mérey Béla dr., Ernhart Károly, Gyenge Ferenc, Csegely László, Schill Ede, Körmendy Ferenc, Kovács Pál, Májay Ferenc dr., Rottel Zsuzsánna, Schrenk Lajos, Németh Gizella, Flórián Sándor, Gyáros László, Hertelendy József, Krebs Ernő, Baán József, Szigethy Gyula, Gelencsér Ödön dr., Halász Vilmos dr., Siposs István, Szilágyi Gyula, Bene Jenő, Siposs János, Kovács Albert, Bencze Erzsébet, Deák István és Pencz Imre. — Szurolozik a sár... a kaposi utcák felett... Kiderült, mosolygós az ég, ismét szórja sugarát az áldott napfény. Mindenfelől hallik a sok csacska veréb csipogása, vidámabb képet vágnak a sok szennyes paloták ... Óh Isten, de jó is igy élni, a mezőkről befelé, jó levegő áramlik s ha megy az utcán, a lenge nyári szellő nem vág port a szemedbe ... Milyen derűs igy az élet, mikor minden mosolyogni látszik . .. Csak a kaposi polgár homlokán képződnek a ráncok... Ő ember, ő gondolkozik, ő tovább lát pár nappal s — nem örül a napfénynek. Miért? Azért, mert a napfény felszántja a sarat és — ? Ismét lesz olyan por, hogy a megfulás veszedelme fenyegeti a kaposi polgárt... Ezért barázdálják ráncok a kaposi polgár homlokát a derűs kacagós napsütésben az eső után ... Hőrisbonarat hársolt ÉDOt mindenkinél magasabb áron vásárol a 2200 koronáért, 160 koronáért, kipSr.'SLb'l*Y