Somogyi Ujsag, 1924. március (6. évfolyam, 51-74. szám)

1924-03-29 / 74. szám

Saposvár, 1924. VL évfolyam 74. szám. Szombat, március 29 ■MH1E»IK SlTjgrJSE EGMSZTÉSZ POUTOAi 5I1I1AP ELŐFIZETÉSI ALAK: Ül’l’.V 5 n' SMrtmtítéi «3 kMótoalal: rote«. txrkessH: l#USBTTiS. “““’“IT“ toeio^aarsni i*1 e 10n. a. SS. Kaposvár, Kersca-alca 1. 88. ____________________________________ 150 kar., szövegrészben 180 korona, huu gorona A felhatalmazási törvényjavaslat betejesztésével elkezdődött az a munka, am nekzik célja gazdasági helyzetünk jobbra fordítása. Ez az elszánt, komoly lépés magában hordja a rongysság jövendő sorsát. Nemcsak gazdasági szempontból kell e javaslatot nézni, hanem a nemzeti ügy minden oldaláról meg kell tekinteni. És csúrcs csavarás nélkül el kell ismernie mindenkinek, hogy ezzel afelhatalmazási javaslattal betetőződött a magyarság tragédiája, befejeződött az öncélú akarat tehetetlen vergődése. Nem az a fontos ebben a javaslatban, hogy a terheket emelni fogják esetleg a kibirhatatlanságig, hogy a befelyő jövedelmeket meghatározott és ellenőrzés alatt álló módon és célokra kell majd fordítani, mert terhet eddig is viseltünk igen sokat és sokszor látszatlan eredménnyel, hanem ez, hogy beismerjük , az önálló intézkedésre való képtelenségünket. Amely nemzet kénytelen beismerni, hogy erőfeszítését saját maga nem képes céljai szerint száryítani, az eltávolodott céljaitól. És minket ez a tény jobban érdekel a javaslat egész tartalmánál, mert a beismerés szolgálja ki a magyar akaratot az idegen akaratnak. Míg ide jutottunk, sokfelé kisérleteztünk, kormányok jöttek, mentek. Mindegyik ki akarta kapcsolni az 1014. óta történteket és abban a meggyőződésben koptatta el munkaerejét, hogy bele tudja kapcsolni a mai életet a katasztrofális esztendők előtt folyt életbe. Mindnyájan csalódtak. A méreg átjárta a nemzet testét és a méreg erősebb volt a kormányok akaratánál, amelyek irtóztak annyi hatalomtól, mint amennyit a most benyújtott javaslatban követelnek. A kormányokat ezért a bátortalanságért nagyobb felelősség terheli, mint a mai javaslatért, mert bátortalansága miatt jutott a mai napig. Ne hárítsunk azonban minden felelősséget a kormányokra. A nemzet meg er is felelős kormányaiért. A tagoltság, a széthúzás, az egységes akarat hiánya volt az oka annak, hogy minden terv az első lépésnél megbukott, a kicsinyeskedés, a saját érdekért folytatott önző harc okozta, hogy a nemzet nem tudta megtalálni egységét és rém bírja a kormányokat rákényszeríteni a megalkuvás nélküli haladásra. Ha a magyarság nem fecsérelte volna el erejét a kritikában, hanem a nemzeti céért tett volna minden lépést, ma már könnyebben, gerincesebb tartással beszélhetnénk azokkal, akik orvosoknak tolakodnak. Úgy látszik, a jövendő könyvében szaporodnak a lapok, amelyekre a magyarság szenvedéseit írni fogják ás amelyek után a dicsőséges feltámadás lapja következik. Meg kell szenvednie ennek a nemzetnek azért, mert sorsdöntő órákban nem lozott sem magában, sem jövendőjében. A nyomorúság kalapácsának sűrű ülései ala kell összekapcsolódnia, hogy se tőrei, se hajolni ne tudjon. Sok perdig, akik a nemzet tehetetlenségét beismerő javaslat fö ott kritikát kgnak gyakorolni, először nézzenek b**«-ba, vizsgálják meg, hogy mit vétek a nemzet ellen. És fan vétettek — óh de sokan vétettek — gondol atnak arra, hogy a keresztúry Magyarország fölépítése minden magyarnak egyforma kötelessége, a nyomorúságból, szenvedésből pedig azok is ki fogják venni részüket, akik azt hitték, hogy ménésültnek. Sajnáljuk a homályt és sajnáljuk a nemzetet, hogy nem a tettben, hanem a tehetenség be mérésében utáltak egymásra, mindennek. Nem hinné, hogy lenne közöttünk egy is, aki visszakívánná azt, ami vét (siri csend), de kötelessége figyelmeztetni az urakat, hogy vigyázat, a kazán túlfűtött és ha robban, jaj a gépésznek. Érzik az emberek, hogy vandnak a hegyek, hogy szülés lesz, de nem egér lesz, hanem legalább is elefánt. Vannak sokan, akik azt kívánják a szociáldemokrata párttól, hogy teljeessen radikálisabb politikát El kell vetni a parlamentarizmust, elővenni a proletárokat, az utcát és ezekkel teremteni új helyzetet. 1919ért felelőssé tenni a munkásságot nem lehet, hanem oka a begyöpösödött konzervatív politika, melynek szükségszerű velejáród volt. A harcát a reakciós poltika ellen kívülről és belülről folytatni kell. Gyűlés betiltással, lapelkobzással a törekvéseket megakadályozni nem lehet. Ha a munkásság követségéért sztrájkot kezd, jön a csendőr, rendőr, Zalaegerszeg. Ilyen kétlaki politikával kormányozni Becs lehet. Itt van a kaposvári épíő munkások bérharca. Ezt a harcot feltélien győzelemmel kell befejezniük. Sajnos, Kaposvárt még egész crolcsó mucskás van, akik az egyik fülükön beeresztik, a másikon kieresztik a jelszót, pedig megmarad történeti igazságnak az, amit hangoztatott, munkások szervezkedjetek. A harcet, amely itt az építőiparban folyik, nem szabad, hogy Kapuvár munkássága ölhetett kézzel nézze, össze kell fogni és ennek a gyűlésnek erkölcsi kötelessége kimondani, hogy szolidáris a sztrájkolókkal és erkölcsileg, anyagilag támogatni fogja őket. Közös küzdelemmé kell tenni, meg kell törni a makacs ellenállást Ha másként nem megy, elutaztatjuk ezeket a munkásokat innét. Beszédét azzal fejezi be, hogy ne ugorjanak be az ázsán provokatőröknek. Sibján Péter mindenek előtt köszönetet mondott az előadásért, majd sajnálattal állapította meg, hogy amkor a várost körzetekre beosztva megkezdték a szervezést, nagyon sokan kimaradtak. Kaposvár proletárséga — mondotta — nagyobb vehemenciával teljesíthetni szocialista kötelességét. A gyűlés fél 10 óra után ért véget és legérdekesebb momentuma az volt, hogy elejétől végig az ügyeletes rendőrtisztviselő nélkül folyt le. Amikor már a tömeg nyugodtan oszladozott, egy öblös hitig betekiáltotta a csendbe: „éljen a Népszava." Pár éven válaszolt innen is, onnan is, de egyéb folytatása nem volt. Talán ezt a kiáltást sem hallotta meg a fejét már álomra faajtó város ... — higregBézis. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint továbbra is esőre hajló idő várható némi hősüllyedéssel. Az egységes párt magáévá tette a szanálási javaslatokat Budapest, Március 28. MOT, jelenti. A keresztény, kisgazda, földmives és pogáti párt tegnap este Mayer János elnökségével étekezletet tartott, amelyen tárgyalták a szanálással kapcsolatos tövényjavaslatokat. Az értekezlet elején Plathy György a Kossuth letétre vonatkozó indítványt terjesztette be, mely szét irt a kormánypárt Kossuth örök emlékezetének szemedit tárásává részt kíván venni anunk hagyatékából, az állam által megválról és a Nemzeti Múzeumban levélben lévő és a kikötött 30 év letétjével felbonásra kerülő iratok felhasználásában és leltározásában. Indítványozta, hogy a párt a napfényre kerülő iratok kiadását saját maga válalja és az ezen trunkó elvégzésére a kiküldött bizottság valamelyik neves történt uiret kérje fel. Az értekezlet az indítványt elfogadta. Ezután az étekezlet a szanálási törvényjavaslatok tárgyalására tért át. Az összes felszólalások megegyeztek abban, hogy a kormányt a legnagyobb elismerés illeti azért a fáradozásáért, amellyel a szarvársi akció mai stádiumába eljuttatta. A kormány és a párt mindent el fog követni abban a tekintetben, hogy a benyújtott javaslatok változatlanul, úgy amit vannak, elfogadásra találjanak. Bethlen I Iván gróf miniszterelnök válaszolva a felszólalásokra, megnyugtatta Lovász Jánost, hogy a jövedelmi teónál megfelelően érvényes teni fogja a progresszivitást. Egyébként pedig a 28060 koronás létminimum, amely a kölcsönrészletek fizetésénél érvényesülni fog, teljesen elegendő. Kilátóba helyezte a földadóra vonatkozó kedvezmények fenntartását és megígérte, hogy az új pénzügyminiszténél egyetértésig teljesíteni fogja a gazdatársadalom azon kívánságait, amelyek az állam pénzügyi érdekeinek sértése nélkül teljesthetők. A kényszerkölcsönre vonatkozólag kijelentette, hogy az újabb kölcsönrészleteket részben júniusban, részben pedg az aratás után kell befizetni. Szociáldemokrata népgyűlés a Korona kabaré helyiségében Batitz Gyula nemzetgyűlési képviselő a politikai és gazdasági helyzetről tartott előadást Körülbeül 4586 ember szóforgott tegnap este a Korona szálló kabaré helyiségében, jórésze a szociáldemokrata párt helybeli szervezetéből került ki, de szép számmal voltak a rózsaszín érdeklődők is, akik csak épei ezért, hogy meglutgassák, mit is csond, bátorkodjak be. Már nyolc sa simult, amikor Sabjén Péter megnyitotta a gyűlést. Utána Batitz Gyula szociáldemokrata nemzetgyűlési képviselő szólót a meglepően csendben tartózkodó közönséghez. Majdnem 2 óra hosszan beszélt, azonban semmi újat rem mondott. Ezt különben maga is elismerte, amikor beszéde elején kijelentette, hogy ezek élcsépelt kérdések, ezekkel kapcsolatban semmi újat mondani nem tud, szalmacsépelést végez, a császár szakállát rángatja. Amikor a szociáldemokrata párt — mondda — politikai harcra hívja fel a munkásságot, most ne felejtsük el, amilyen egy ország politikai berendezkedése, olyan a gazdasági helyzete, ez nem fölösleges. A politiki és gazdasági harc egy. Az 1848 as szabadságharcról szólva megállapította, hogy annak egyik sarkalatos pontja a jobbágyság felszafersditásának kérdése volt, majd rátért a világháborúra és bejelentette, hogy jön idő, lesz idő, amikor mérlegre lesz rakva, ki milyen módon teljesítette kötelességét, így érkezünk el 1919. március 21 -hez, amit rendesen a munkásság fejéhez vágnak és őt állítják oda bűnbaknak, hogy ő az oka A mai szám ára 600 .