Somogyi Ujsag, 1924. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-20 / 92. szám

m A Feltámadunk! feltámadás szent ünnepe ma­gasztos, szent visszaemlékezés a legfelségesebb történelmi tényre és hitvallástétel az élet diadala mellett. Jézus Krisztus, az igaz Isten egyszülött fia, a megtestesült igaz­ság, szeretet és önfeláldozás, — aki minden időkön átvilágoló ab­szolút zsenialitását, munkáját, éle­tét a bűnös emberiség megváltá­sáért áldozta fel. A­z Isten, az élő Isten pedig nem hagyja az ő szentjét a ko­porsóban, nem engedi meg az em­beriség megtévelyedésének örök diadalát, hanem feltámasztja a halálból. A szeretet, az igazság, az élet diadalmaskodott a nagypénteki Golgotha, a nagyszombati hideg, síri éjszaka és az enyészetet hir­dető sírbolt felett. A Jézus Krisz­tus feltámadott minden hivő lélek megváltására, az örök isteni igaz­ság diadalára. Nem reménység csupán az élet, nem lázálom a hit, nem hervadó virág a szeretet, hanem diadalmas örökkévalóság! E­z a húsvét keresztény igaz­sága, tiszta öröme, lebecsülhetet­­len ténye. Mi emberek, akik e földi sárgolyón élünk, küzdünk,re­ménykedünk, hiszünk,­­ nem hiába sóvárogjuk az igazi életet, a teljes igazságot és a tiszta szeretetet. D­e ezt a húsvéti örömet, hús­véti igazságot egyfelől szívünkbe kell fogadni, másfelől ki kell vin­nünk a mindennapi életbe, hogy a mi hitünk, igazságunk megszen­telje azt. A mindennapi életet fel kell emelni az örök világosság fényébe, eszményeinket meg kell fürdetni az örökkévalóság sugár­­özönében. Mindig mérlegelnünk kell, hogy váljon igazságunk, sze­retetünk, életünk szolgálja-e a kereszténységet és kiáll­ja-e az igazság fényét? E­szményiséget kell belevinnünk a’ gyarló földi életbe, hogy ez megszentelődjön, szeretetet, hogy fényesebb legyen és igazságot, hogy megérdemelje az örökkévaló­ságot, a húsvét diadalmát! M­i magyarok, szenvedő, golgo­tai nép, a­kiket mindenképen ha- lálra szántak, gyötörnek, gyaláz­­nak ellenségeink, — tanuljuk meg a húsvéti örömből, hogy a Gol­gota felett győz az élet, az igaz-­­ ság! A szenvedés, a halál csak harmadnapos, az élet pedig örök! H­a bízunk erkölcsi erőnkben, s ha hiszünk az igazságos Istenben,­ ha hiszünk a történelemben meg-, nyilatkozó szent ítéletében, akkor bizonyosak lehetünk a felől, hogy­­ ez az ország feltámad. — Feltámadt az Úr, h Így kö-! szöntötték egymást hajdan a ke-­­ resztények. Mi pedig szárnyaló­­ hittel tegyünk bizonyságot husvét­ napján:­­ — Hiszek Magyarország feltá- ! adásában! ! Kapoosvár, im. VL évfolyam, 92. szám. Vasárnap. sprifi* 20. ZSZi ("“X“TMG"1 KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Elegzetészak: ;!; 5S8 JS2 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona­ utca . , Hirdetések ára: Millimétersoronként 250 k sző­„ ' -r , , „ ’ , FVIplfip flZprkPSTtff * Lovas István végrészben 300 korona. Hivatalos 1. szám. Interurban telefon: 6. szám. és pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók A feltámadási körmenet sorrendje A körmenet a templomból kiindulva halad a Turul-szállóig, onnan a Somssich Pál-utcán a gimnáziumig, majd az Esz­­terházy- és Zárda-utcákon vissza a tem­plomig. Áldást adnak a Turul sarkán, főgimnázium előtt, Zárda-utca sarkán és a templom-téren. A felvonulási sorrend ez : 1. A feszület két lobogó között. 2. Zárdai iskola és a többi iskolák. 3. Felnőtt leányok. 4. Kath. Legényegylet. 5. Tüzőrség. 6. Pénzügy­őrség. 7. Munkásegyesületek. 8. Vasuta­sok egyenruhában. 9. Postások egyen­ruhában. 10. Ipartestület, kereskedők egyesülete. 11. Kaposszerdahely küldött­sége. 12. Magántisztviselők (ügyvédek, orvosok, bankosok, Hangya, O. K. H., pénzintézeti tisztviselők stb.). 13. Köz­­tisztviselők és közhivatali alkalmazottak polgári ruhában (Vármegye, város, bíró­ság, pénzügy igazgatóság, tanári karok, tanítótestületek, erdőhivatalok, gazdasági felügyelőség). 14. Egyesületek, társula­tok, (Kaszinó, Hivatalnokok Társasköre, Széchenyi Kör, sportegyesületek, ipar­­társulat). 15. Egyetemi hallgatók. 16. Kath. Kör. 17. Eucharisztikus Férfi Liga. 18. Félszázad, katonazenekar. 19. Szoc. Misszió. 20. Oltáregylet. 21. Irgalmas nő­vérek. 22. Kongregációs lányok négy­szöge. 23. Papság az oltári szentségg­el. 24. Főispán, alispán, polgármester, kegyúr képviselője, katonai állomásparancsnok, törvényszék, járásbíróság, ügyészség el­nökei, templom atya. 25. A többi katonai (honvédség, csendőrség, vámőrség, rend­őrség) és polgári hatóságok vezetői. 26. Szt. Ferenc III. rendje. 27. Katonai dísz­­század második fele. 28. A csoportokba be nem osztott összes férfiak és nők. Az első 22 csoport a menyezet előtt halad, s 24-től 27-ig a menyezet után nyolcas sorokban. Az 1—22-ig terjedő csoportok a pénz­ügyigazgatóság épületétől a templomtérig az után állanak fel, a hivatalos képviselet (24—25. csoport) a templomban az első padcsoportban foglal helyet, a 28. cso­port a be nem osztott férfiak és nők, akik a templomba beférnek, ott foglalnak he­lyet, a többiek pedig a templom főbejára­­t­­ától balra és a templom déli oldalán. A­­ körmenet megindulása előtt a templomot mindenkinek el kell hagynia, csak a hih­i­vatalos képviselet marad ott. A papság a­­ legméltóságosabb oltári szentséggel csak­­ akkor indul meg, ha a menet már sora­kozott és indulásra készen áll. Ahol az , egyes csoportokban nők is vannak, ezek­­ a férfiakat megelőzik. ) A körmenet visszatérése után az egyes­­ csoportok a templom főbejáratától jobbra­­ és a Korona épülete előtt sorakoznak. A második félszázad után következők a­­ templom főbejáratától balra állanak fel,­­ ahonnét elindultak. Amíg a papság az­­ oltári szentséggel a templomba nem megy,­­ addig a menetből senki sem mehet a tem­­­­plomba. Azok, akik a körmenet után­­ adandó áldásra a templomba akarnak­­ menni, csak a papság­ bemenetele után­­ léphetnek be. A papsággal együtt halad mindig a kongregációs leányok négy­szöge, az irgalmas nővérek csoportja, valamint a hivatalos személyik. A­­tem­plomba visszatérve a hivatalos egyének az első padcsoportban foglalnak helyet A legméltóságosabb oltári szentséghez méltó­ áhitat és ünnepélyes viselkedés érde­kében kérünk minden katholikus hívőt, hogy a rend érdekében teendő intézkedé­seket a­ legnagyobb pontossággal tartsa be és a fehérszalagos rendezőknek okvet­lenül engedelmeskedjék. A körmenet alatt az utcákon keresztül járni nem szabad, a járdán állók kalaple­véva és csendben várják meg a körmenet elvonulását. Kér­jük a körmenet útvonalán lévő házak la­kóit, hogy ablakaikat virággal és égő gyertyával díszítsék ki. A feltámadási szertartás kezdete este 6 órakor. Kérjük a részt venni szándékozókat, hogy már háromnegyed hatkor a templom előtt megjelenni szíveskedjenek, mert csak így lehet a körmenetet szépen elrendezni. Plébánia hivatal. ! Az együttő fráter írta: Lovas Rózsa A­zon az éjszakán, amikor meg­született, üstökös jelent meg az égen. A kis olasz falu fecsegő, csacska asszonyai összesereglettek másnap az anyja ágya körül s titokzatos magyarázatokat fűztek az égi csoda megjelenéséhez s a fiúcska születéséhez. „Meglátod, szomszédasszony, nagy ember lesz a fiadból !“ Az anya akkor el is hitte ezt. A­ztán megkeresztelték a gyere­ket Bepponak s nem igen törőd­tek vele tovább. A születéséhez fűződő jósolgatásokat is elfelejtet­ték egyhamar, így érte el Beppo a hatodik évét. Szép fehérarcú, fekete szemű fiúcska lett belőle, aki sohasem csacsogott, sohasem játszott. Nem törődtek vele, hagy­ták. Naphosszat ott ült a ház előtt a napon a porban s hallgatta Giulietta nővére örök dalolását. Később, mikor már nagyobbacska volt, oda-oda szólt­­neki az apja, a ravasz kis olasz paraszt: „Mit lopod itt a napot, dolgozz vala­mit, elég nagy vagy már!“ Beppo ilyenkor felnézett rá nagy fekete szemeivel, de nem mozdult. Akkor megismerték, hogy a tiszta, fé­nyes szemek mögött együ­gyű, be­teg, szárnyszegett lélek lakik. Az a­nyja sírt egy kicsit, az apja fel­­felsóhajtott: „Minek is a szegény embernek ilyen nyűg!.. T­estvérei s a falubeli gyerekek csúfolták Beppot. Öccse, az ele­ven eszü kis Gianino büszkén mutogatta neki a pár betűt, me­lyet leírni tudott s elmesélte, hogy ott a falu végén, a magas kőfalon túl tanulta ezt hallgatag, barna csuhás férfiaktól, kik szép, furcsa virágokat nevelnek egy nagy kert­ben, ott a falon túl. Beppo cso­dálkozva nézett s­ homályos agyá­ban kirajzolódott lassan a falon túl lévő kert képe. „Hát még mi van ott?“ — kérdezte mély, szín­telen hangján. Gianino elnevette­­ magát és ugrálni kezdett: „Mi-­­lyen ostoba vagy, mit meséljek­ neked, úgysem érted. Hát van ott egy templom, tudod és benne ara­nyos képek és van ott egy Ma­donna-szobor, óh szép, szép, min­dennél szebb és a barátok térdet hajtanak előtte mind és azt mond­ják, hogy Ave Mária, igen és...“ Tovább nem jutott Gianino egy lélekzetre elmondott beszédjében, mert meglátott egy fekete macs­kát, azt kezdte üldözni. B­eppo ott maradt, a földön egye­dül. Behunyta szemét s arcát a nap felé fordította. Gondolkodott, de nem szavakkal, mint a többi emberek. Képekkel gondolkodott. --------túsz........................~­ S­zegény, gyenge agyának nehéz kő volt minden szó, melyeket fá­radságos munkával kellett egymás mellé gördíteni. Lehunyt szeme előtt megjelent a kert, melyben gyönyörű virágokat ápolnak barna csuhás, nyírt fejű férfiak. Ezt nem volt nehéz elképzelni, ilyen férfit már látott. Néha bejött egy-egy­­ a faluba, mezítláb jött, tarisznya volt a vállán. Belépett a kapuju­­kon, csendes dicsértességet mondva. Beppo apja ilyenkor barátságtala­nul nézett, de azért adott neki ke­nyeret, sajtot, mikor mit. L­assan eltűnt Beppo agyából a kert képe és valami nagyon fé­nyes jelent meg benne, valami nagyon szép. Beppo nem tudta biztosan, mi az, zavaros volt a kép, egy karcsú nő­alak, félig vi­rághoz,­­félig Giulietta nővéréhez hasonlított. B­eesteledett, Beppo felállt s be­ballagott a házba. Az ajtó mögött volt egy szalmazsák, az volt az ő fekvőhelye, övé meg Gianinoé. Beppo lefeküdt s nézett nyitott szemmel a sötétbe, Gianinot várta. Nemsokára jött is, oda bújt Beppo mellé. N­appal sokat csúfolta Beppot Gianino, hanem este megbékélt vele mindig. Egymáshoz simultak, összeölelkeztek, melegítették egy- - mást. Ilyenkor beszélgettek is. . A mai szám ára 1000 . Magyar ikrek a 18-ik században­­ ! Ikrek időközönként születnek, de I ritkán nevelkednek fel. Kiskoruk­­­­ban elpusztulnak. Magyar iker­­s­párról csak szóhagyomány alapján I tudhatnak egyes vidékeken. A sziámiakhoz hasonló magyar iker­­s párról egyáltalán nincs adatunk.­­ Nagy érdekkel olvastam tehát a minapában egy, a Somogymegyei­­ Múzeumhoz került régi orvosi könyvben, hogy Magyarországban­­ is született ily kettős gyermek , s ezek 5 és fél évig éltek. Csapó­­ József „Medicináé Doctor és Neves­­ Szabad Királyi Debreczen Város­­i­­ának Physikussa“ irta le „Kas­­ Gyermekek Ispotálja“ c. művében,­­ mely 1771. Esztendőben II.­Károly­­ban jelent meg, ajánlva „Mind külső világi ’s mind belső lelki nemességekkel tündöklő férfiak­nak, nemes szabad királyi Deb­­retzen várossának érdemes f­él órá­jának, és tanátsos férfiainak, külö­nös nagy tiszteletreméltó Patronus urainak háladatos szívnek nyilván­való contestatiójára“. Ebben a kis 126 lápra terjedő munkában ..Külömbféle Nevezetessebb Nya­valyái és Külső Hibái a’ Kis Gyermekeknek ’s ezek eránt lehető orvoslásnak módgyai hűségessen meg-irattak, s igy megiratott, a „Kettős Gyermekek“ esete ,is. L­ássuk Csapó József leírását: „Ollyak, kik őszre nőttek volna, ritkán láttatnak: Ime én mind- t azonáltal, az originális szerén

Next