Somogyi Ujsag, 1933. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-01 / 1. szám

2 ját érdekükben mikor járnak el leg­helyesebben? Ennek a kérdésnek az eldöntésénél irányadó szempont­n­ak az lehet, hogyha az újrafeléledés nem si­kerül esetleg az ő tartózkodó magatartásuk folytán, vagy számolni kell a Hitelügyi Ta­nács hozzájárulásának megtagadt­á­­val és ez esetben a kényszerfelszá­molás­­elszomorító következményei elkerülhetetlenné válnak. Ebben az esetben, mint már ismételten kiemel­tük, bizonytalanná vál­t az, hogy a betétesek követeléseikre mennyit kap­hatnak és az is, hogy ahhoz mikor juthatnak. Igazolódott tehát a beté­tes bizottságnak annyiszor hangoz­tatott és 12 hónapon át különböző alkalmakkor és módokon kiemelt az a kívánsága és kérése, hogy a beté­tesek saját érdekükben egyetemle­ges megértéssel támogassák azt a tervet, amely egyedül az ő vagyoni érdekeiknek megvéd­ésére kivezdődi­ként jelentkezik, mert most úgy a Pénzintézeti Központ, mint előrelát­hatólag a Hitelügyi Tanács is azt a követelményt, azt­­­s­, hogy a betétesek egyforma mértékkel támogassák a kibontakozást, elengedhetetlen feltételnek fogja te­kinteni. Igazolódott a tegnap megtartott közgyűlésen, hogy a részvényesek milyen nagymérvű áldozatot hoztak a betétesek érdekében, amikor rész­vényeiket 1 pengőre lebélyegezték, igazolódott az igazgatósági tagok­nak megértő nagy áldozatkészsége, amikor a részvényeiknél ért vesz­t­­ségen kívül további egynegyed mil­lió pengő készpénz áldozatot hoztak Ugyancsak a betétesek érdekében, is és igazolódott a takarék hitelezőinek alapmkészsége, amikor követeléseik lefizetésére már most egy esztendei haladékot engedélyeztek és kamat­kedvezményt is nyújtanak. Ilyen kö­rülmények­ között, amikor minden számbavehető érdekelt fél és tényező arányban álló áldozattal csomozdítani kívánja az ősi takarék újraélesztését és ezzel lehetővé teszi betétesek igényeinek kielégítését, lehetetlennek tartjuk, hogy még mindig, ha cse­kély számban is legyenek oly betéte­sek, akik a felsorolt, igazolt tényeket figyelmen kívül hagyva, saját érdekük komoly veszélyeztetése mellett, ko­nokul elzárkóznak a megértésre hívó szóval szemben és ezzel nagyon ve­szélyeztetik nemcsak a saját érdekü­ket, de azokét is, ak­i számottevő áldozatot hoztak. Éppen ezen nyomatékkal felkér­jük és figyelmeztetjük mindazokat a betéteseket, akik eddig elzárkóztak a részvényjegyzés, ugysz n­é­v a mora­tórium (halasztás) önkéntes meg­adása elől, hogy immár a még ren-­delkezésre álló 21 nap alatt szívlel­jék meg az előadottakat és csl­a­kozzanak az újraélesztés munkájához és legyenek szolidárisak mindazok­kal, akik érdekükben­­ az említett jelentős áldozatokat meghozták. A betétes­ bizottság. cvetanováci hegyoldalban van Ko­­vacsevics Mitár háza. Ő a szerbi sm­a, a házközösség feje. Habár csak hat elemi iskolát járt, művelt­sége, történelmi tudása bámulatos. Messze­n­ vidéken nagy tekintélye van. Sokszor megfordult a szerb királyi udvarban. Küldöttséget vezetett Tisza István gróf elé, aki az egy­kori macsói bánság fővárosát, Val­­ejvót (Macsó) látogatta. — Tudom, a svába ünnepet ül, malacot­­holtam és iszm­ederevói bort, fogyasszátok el uj királyotok egész­ségére. A hegytetőkön máglyák gyullad­nak­­ki­. A Kacesz völgyében a pécsi honvédek tömegsírjai mellett, ahol délelőtt százötven tiszt kardja eme­­lődött az égnek, hűséget esküdve IV. Károly királynak, most magyar diákák éneklik a Szózatot. Kovácsevics Mitár, aki szeretetre­­méltóságával jogcímet szerzett arra, hogy a svábával évődjék, megszó­lalt: — Hát ti még most is azt hi­szitek, hogy ez a föld a tiétek ma­rad? Szerbiának a földrajzi tago­­zottság történelmi határokat ad­ott, a ti jó s­irályotok azokat meg nem változtathatja. Seregünket Korfuba kergették, de minket le nem győz­tek. Szerbiát nem Putnik vojvoda, nem Stépa S­tepánovics tábornok fogja visszaszerezni, hanem a ter­mészet törvénye, mely erősebb ná­latok. A Éjig folyó partján két történel­mi nevezetességű fűzfa áll. Vala­mikor Tég­en a­­nándorfehérvári pasa két kalugvert (szerzetest) köttetett fel a két fára. Hadzsi Gyéza ,és Hadzsi Ruvin megjósolták neki, hogy a török uralom ezen a földön nem lesz tartós és ezért életükkel fizettek. Ha elkeserítettem az uj­­esztendőtöket, akasszatok oda har­madiknak melléjük, hogy n­­ekem is igazam legyen. A külső házban, a vajátban­ Sverb leányok egy népdalt énekeltek, melyben Novi­ Sad (Újvidék) és Su­­botica (Szabadka) elhódításáról van szó. — Hát ti elveszitek-e tőlünk Sza­badkát? — kérdezzük nevetve Mi­tártól.­­ — Ez is bolondos ábránd! — mondja Mitár. A Sumadián úgy tudják, ahogy Kovácsevics Mitárnak mindig igaza volt. IV. Gorni-Milanovúc, 1917. A tiszti étkezdében folyik a pezs­gő. A frontkabaré művésznőit nagy udvar veszi körül. A Schmalspur­general (a keskenyvágányú vas­utak generálisa) a primadonnát tün­teti ki mosolyával, a hadnagyok a marburgi m­anipuláns kisasszony kö­rül tülekednek, a lengyelek szenti­mentális dalokba­­temetkeznek, a csehek sorba állanak a Zongoráért, az iszosokat pedig mindez egyál­talában nem érdekli. A háború közepén folyik a bor, áll a tivornya és­­ hullanak a ki­tüntetések.­­ Egy varasdi Krovót kardot nyel. A produkciónak lelkes tapssal hó­dol a horvát jogpárt. A m­agyarok nem hagyják ma­gukat. Közöttük van Weisz Richárd népfölkelő hadnagy, a birkózó vil­ág champion és félkézzel megemeli a Zoigorát, mire kitör a lelkesedés a Dutta-Tisza közén. Éjfél fele kisebb csoportokra bom­lik a társaság. A jugoszlávot egy faibachi ügy­véd tartja szóval, a­­sebek el-el­tűn­nek és szerb családdal folytatják a mulatságot, a magyark kemé­nyen állják a böritalt és unják a csárdást, az osztrákok Nauma t­esz­­teleurópá­ja felett vitatkoznak. A fehér asztalnál már régen meg­rajzolták a Clemenceau-határokat, az antantnak csak a szövegezés ma­radt hátra. Kisebb jelentőségű határ­kiigazí­­tások itt is voltak, amennyiben a zsidók többször átkapcsolódtak egyik csoportból a másikba, asze­e­rint, hogy ki volt a századparancs­nokuk. Egy hivatalos hang helyreállítot­­ta a Monarchia egyéségét: — Meine Herren nur keine Po­litik! Prosit Neujahr! És a vezényszóra újra összecsen­dültek a dicsőséges poharak! – Kassa, 1918. Molnár Miklós,­­a­­szociáldemo­kraták fődemagógja, mint kormány­­biztos szemlét tart a kaszárnyák fe­lett. Útjában elkísérik Szepesi Miksa dr, a Kassai Újság, Macner-Morvai Sámuel, a Felsőmagyarország szer­kesztője, László-Lőwy Béla, a Kas­sai Hírlap tulajdonosa is és a nép­­köztársaságról beszélnek a katonák­nak. Holländer Árpád, a Jászi—Ja­­kobovits-féle­­nemzetiségi politika előttjeit magyarázza: . — A katonának ezentúl csak jo­gai lesznek! —­is zavarja Surányi elv­társ a városháza erkélyéről. Megszólal az Orbán-torony öreg harangja. — Azt a buta templomi haran­gt pedig némitsák el, ne merjen az én beszédembe közbeszólni! so Mocmu» 1933 január 1 A társadalom­­biztosítás reformja A balesetbiztosítást is új rendeletek­kel fogja szabályozni a Kormány A rossz gazdaságii viszonyok foly­tán a Társadalombiztosító Intézet be­vételei annyira megcsappantak, hogy egyedül a betegbiztosíási ágazatnál 8 és félmillió pengő deficit állott elő, amelynek k küszöbölés­éről­ürgősen gondoskodni kellett. Evégből a bel­ügyminiszter rendeletet dolgozott ki, amelyet a 33-as bizottság most foga­dott el. A rendelet célja a legszigo­rúbb takarékosság érvényesdé éve­ a kiadásokat csökkenteni, a má­ik ol­dalon pedig a bevételek bizonyos nö­velését előidézni. A szanálási terv előkészítésénél a kormány előtt az a fő cél lebegett, hogy a keresetképte­lenné vált tagokat megillető kész­­pénzsegélyek csekély mértékben csökkenjenek és csakis a magasabb napibérosztályba tartozó munkások (Segélye szállíttassák le. Evégből a táppénzek és a terhességi, valamint gyermekágyi segélyek valamivel csök­kentetnek ugyan, de itt i­s­ akként, hogy a két llgalacsonyabb n­api bér­­­osztályba tartozó munkásoknál az eddigi segélyek érvényben tartatnak és csak a magasabb napibérosztá­­lyokban csökken a táppénz tíz szá­zalékkal. Azt a rendelkezésre á­ló módozatot, hogy a segélyezési idő leszállíttassék, amire a törvény ér­telmében felhatalmazás van, a kor­mány nem kívánta alkalmaz­n, me­g a keresetképtelen beteg munkások segélyezésének időtartamát szociális okokból nem akarta leszállítani. A belügyminiszter ehelyett a szegé­nyebb nép­osztályokat kevésbé éri­n­tő megoldást keresett és ezt abban találta meg, hogy a háztartási alkal­­mazottak után f­zetendő járulékokat valamivel felemelte és viszont elvá­lasztotta a háztartási alkalmazottak­­betegségbiztos­tását az ipari alkal­mazottak biz­osításától. Mi­nthogy az­ ipari munkások létszáma folyton csökken, ellenben a háztartási alkal­mazottak száma egyre emelkedik. Minthogy továbbá azoknak a munka­adóknak, akik háztartási alkalmazot­tat tartanak, fizetőképessége még­­ csak nagyobb, a háztartási alkalma­­zottak utáni járulékok emelése szo­ciálisabb módja a bevételek fokozá­sának. A belügyminiszter a rendelet tár­gyalása során a szanálás legnagyobb előnyét abban jelölte meg, hogy a szolgáltatások, valamint az ügyviteli költségek apasztását a­ munkaadók további megterhelése nélkül oldja meg. Igen nehéz, probléma volt az or­­vosi illetmények szabályozása, mint- ! Hogy a kollektív szerződés lejárt és az autonómia az orvosokkal meg­egyezni nem tudott. Az államhata­lom kénytelen volt beleavatkozni a betegségi biztosítás működésének fenntartása érdekében. A rendelet ugyan mérsékelten csökkenti az or­vosi illetményeket, ez a csökkentés azonban csak annyira terjed, ameny­­nyit a taglétszám csökkené­s és be­vételek­­apadása okvetlenül megkö­vetel. Az orvosi kar érdekében a bel­ügyminiszter törvényjava­satot nyújt be az Orvosi Kamara felállítására, amelyben az orvosok érdekei meg­felelő védelmet találnak. A rendelt ARI szerint azok az orvosok, akiknek több­­szerényebb díjazású állá­sk van, még nem tekintendők álláshalmozókn­ak, hanem csak azok, akinek nagyobb dotációja több állásuk van és jöve­delmük a tízezer pengőt is megha­ladja. A betegségi biztosító­­ ágazat sza­nálása után kerül sor a balesetbiz­tosítás újabb szabályozására és az erre vonatkozó munkálatok máris elő­rehaladott stádiumban vannak. A tár­sadalombiztosítási intézmény s bírá­lásával egy régen vajúdó súlyos probléma nyert megoldást és az in­tézmény pénzügyi­ alapozása most­­már arra képesíti a betegségi és balesetbiztostást, hogy fontos szo­ciális és nemzetpolitikai hivatását az érdekeltek megelégedésére teljesít­hesse. Eladó birtokok Siófok közelében, Bábonyme­­gyeren, közvetlen a vasút és műút mellett 90 m. (jösd elsőrendű föld­i szobás lakó­házzal és gazdasági épületekkel kedvező fizetési alalm­ feltételek mellett Csálló. Kadarkúton a község legszebb részén cserepes lakóház és gaz­dasági épületek nagy belső­séggel, továbbá 15 hold szántó­föld hosszabb alatmú törlesztéssel 01800. Bővebbet: KISGAZDA és KIS­IPAROS TAKARÉKPÉNZTÁR­NÁL KAPOSVÁR. im

Next