Somogyi Ujsag, 1938. április (20. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-17 / 86. szám

1938. április 17. SOMOJAI UISVfí Cso­kónai Vitéz S.k­irály pere Csokonai, a költő 1798. év márc­­cius havában jön Somogyba. Út­jában Csököly ref. papját keresi fel, régi jó barátját, debreceni kollégiu­mi iskolatársát, Kiss Bá­lintot. A szomszédos Gagén Szent­­györgyi István volt debreceni diák, Hedrahelyen Szokolai Dá­niel vármegyei esküdt jó ismerő­sök a kollégiumi életből. Őszinte pártfogó azonban Sár­­közy István földbirtokos szemé­lyében kerül, kinek házánál 1798 juniusa végétől 1799 májusáig barátságot, vendégszeretetet élvez. Sárközy István maga is Debre­cenben végezte a felsőbb iskolá­kat, örvendett, ha a debreceni kol­légiumból jeles növendék jött a megyébe s azt szívesen pártfogol­ta. S most, amikor az egy évig tartó baráti körben megismerő a költő lánglelkét, a Nagybajomban és a kisasszondi kúrián izzott „versezeteket“, sietve nyújt az ál­lásnélküli poétának pártfogó jobbot, figyelmébe ajánlja gróf Festetich Györgynek az elhagyott­­ költőt s a nemes gróf az általa alapított csurgói gimnáziumban 1799 májusában tanárul alkalmaz­za­, Csokonai ez időponttól 1800 február 17-ig tényleg Csurgón tanár. Az a pár esztendő, melyet Csokonai Sárközy István ven­dégszerető házánál és Csurgón töltött el, elég idő volt arra, hogy bontogassa költészetének szár­nyait, ismertté tegye nevét So­mogyban. Ma is a csurgói gimná­zium örömmel vallja magáénak a poétát. Somogy népe tudja, hogy­­ Csokonai a vármegyének volt la­kosa, ódái költészete itt szárnyalt magasra, itt irta a Dorottya, cimű­ komikus t­époszt, amely Ka­­­­posváron játszódott le s az ifjú­ság mulfittatására színművei egy­­ részét. Nem lesz tehát érdektelen ez­ emlékek­ hatása alatt bemutatni a poéta debreceni kollégiumi peré­nek részleteit, úgy, amint a leg­terjedelmesebb adattár, Nagy Sándor dr debreceni kollégiumi gimn.­tanárnak könyve feltárja. A per ismertetésével töredékes kor­­rajzot adunk. * A költő 10 éves korában 1788 tavaszán lép a kollégium közép­iskolai tagozatának első osztályá­ba, grammatista diák lesz. Az akkori beosztás szerint a gimná­ziumi hat osztálynak megfelelő classzisokat egy tanár, akkori né­ven pub­licus praeceptor tanította, sőt az akadémyai oktatás két kez­dő osztálya, a logikus és filosofus deákok csoportja élén is egy tan­erő állott. A tanárok kezén jeles, a tudo­mányokban jártas ifjú lesz Cso­konai, nyelvtudása egyrészt a classicus nyelvekben jártasság, a modern nyelvek közül főleg az olasz nyelv és irodalomba elmerü­­­lés következtében nem mindenna­pi. A latin és­ görög költők mellett ismeri és tanulmányozza Tassot és az olasz költőket. Idegen re­mekművek olvasása által finomít­ja irodalmi ízlését, nyelvének ki­fejező erejét. Irodalmi próbái ismertek a kol­légiumban, tanárok és tanuló if­júság olvassák költeményeit, sike­rei az iskola körében magasra emelik, úgyhogy az 1794 —95. tanévben a kollégium vezetősége a poéták osztályának (a mai gim­náziumi VI. osztálynak) publi­­cus praeceptorává, tanárává te­szi a 21 éves ifjút. A tanév I. felé­ben Jeszei Sámuel a tanulóifjúság szeniora, az iskolai rendnek, az ifjúságnak őre, majd a 11. félév­ben Lengyel József. Ez utóbbinak nevenapjára írja humoros kö­szöntő versét: Mi tehát kívánunk mind egyenlő hanggal, Hogy élj vigan ezen széniori ranggal, Semmi hiányosság rajtad meg ne essék, Melyet a megpirult irigység nevessék, így menj ki, mikor végzed a tisztséget, A szükséges könyvek megszerzése végett. Minden magyarságtól kopasszon meg Jena, Mikor krumpli mellett lesz seres lagúna. Az iskolai életnek élvezi köl­tőnk derűjét, a megelégedés s a megbecsül­tetés légkörében. Jött azonban a megpróbáltatás ! Már 1794. év december 6-án tartott fe­gyelmi ülésben panasz van ellene. ..Csokonai Mihály vasárnapon­ként a templomba ritkán szokott menni tanítványa­ival s növendé­keit a múlt vasárnapon késő éj­szakáig fenntartotta­ az osztályte­remben, sőt elnézte, hogy ott más növendék is bujkáljon, dohá­nyozzék és bort igyék.“ Összeül a sebes, az iskola tör­vényszéke. A költő önérzetesen védi magát. „A templomot régi betegsége, test- és véralkata miatt nem látogathatja.“ (Ez t. i. állan­dó mozgást és tevékenységet kí­ván.) Innen van, hogy egy hely­ben órákon keresztül megülni nem tud. Éhez járul, hogy oly erős éneklést, minő a szentház­ban van, betegsége miatt nem tud elviselni. Meg­vallja, hogy növen­dékeivel az osztályban 10 órán túl fennmaradt, hogy némelyek az osztályban dohányoztak és bort ittak. Az Ítélet 1. pontjában többszöri templommulasztása miatt szigo­rúan megrovatik, megdorgáltatik. Kötelességévé tették, hogy orvos­doktortól hozott bizonyságlevél­­lel igazolja, miszerint oly beteg­ségben szenved, mely a szent szertartásban való részvételét ép­penséggel nem engedi meg. Az osztályteremben az éjjeli órákig fennmaradt, tanítványait is fenntartotta s eltűrte, hogy azok ott igyanak, dohányozzanak, ezért érdemrendben tanulótársai közt két hellyel hátrább tétetik ; ha jövőre csak egyszer is ha­sonló vétekbe esik, állásából lesz elmozdítva. Nyugtalan természete újabb bajba sodorja. Az 1794. év dec. 17-én tartott rendkívüli fegyelmi gyűlésen súlyos vád ellene, hogy az iskola törvényeit, szabályait többször áthágta, az iskolaszék intézkedéseinek többször nem en­­gedelmesekedett, növendékeinek erkölcsét rontotta. Szilágyi Gá­bor professzort a közelebbi, na­pokban szatirikus írással, szóval és cselekedettel rútul gúnyolta, bántalmazta. Az iskola törvényei ellen a vét­ség az előbb már említett­ temp­lomba nem jár, növendékeit az osztályteremben a késő esti órák­ban is fenntartja, velük együtt do­hányzik, bort fogyaszt. A professzort támadó irat hangja tegezödö, ami magában kicsinylése annak a viszonynak, mely a publicus praeceptor és fő­nöke, a felügyelő professzor kö- A nagy pillanat 15 írta : BARLA SZABÓ JENŐ­ zött fennállott. Bocsánatot kér szinlegesen professzorától, de ebben­ is a bántó célzás hangja csendül meg, midőn így szól. ..Most bocsánatot kérek minden tréfa nélkül s nem könyvből sza­kított holmi cédulán. Köszönöm a te n­áladnál semmi nagyobbat el nem képzelhető atyai szeretetedet, a rám pazar kézzel halmozott méltatlan jótéteményeidet és ke­gyedet, mivel minden szerencsé­met néked köszönhetem. Méltó köszönetet mondok — ismételten — ahogy a többi praeceptorok is tették. Most Isten hozzád, ha­szontalan személyemet szeresd továbbra is. Vagyok híres pro­fesszori uraságodnak igen aláza­tos szolgája Csokonai Mihály “ Még súlyosabb a vád, hogy a professzort tettel is gúnyolta, megtámadta. Az eset a vád szerint a következő: December 13-án délután 3 óra tájban Szilágyi Gábor professzor Kotsi István professzor társával séta kedvéért kiment a nagyer­dőre. A csőszház előtt találták Csokonai Mihályt és 20 tanítvá­­nyát, a­mint ott áldogáltak és do­hányoztak. Ezt látva Szilágyi, az egyik tanítvánnyal, Újhelyi Mi­hállyal letette a pipát­­.? egyszer­smind , megkérdezte Csokonait, miért engedi tanítványainak a dohányzást mikor tiltva van ? Erre Csokonai Mihály kihívóan és gúnyosan azt kérdezte Szilágyi Gábortól : — Ki tudná azt a kort megálla­pítani, hogy mikor szabad és mi­kor nemi dohányozni ? Erre a professzor így felelt: — Ez a kor a mi iskolánkban meg van állapítva, nem szabad nálunk dohányozni az olyanko­­rú növendékeknek, mint ezek, kik az alsóbb osztályokba járnak! Csokonai okvetetlenkedni akar­ván, ismét mondta : — De mégis szeretném tudni, hogy ki határozhatja meg ezt a kort ? Mikor ezek hallattára látta a professzor, hogy ez az­ ember a tannítvánnyai jelenlétében keres­ ürügyet a támadásra, méltatlan­kodva mondotta : — Domine Csokonai, tartóz­kodjék az ilyen megfontolatlan beszédtől, úgy látsz­ik maga is éretlen korú ember. Ahogy e szókat clarissimus professzor kiejtette, Csokonai — aki eddig feltett kalappal és pi­pázva állott a­ clarissimi profesz­­szorok előtt, — lekapta a kalap­ját, félbehagyta a dohányzást. Mikor erre azt kérdezte a pro­fesszor, hogy miért nem dohány­zik, így válaszolt: — Nekem sem szabad dohá­nyozni, mert éretlen ember va­gyok,­­ ahogy clarissimusi profesz­­szor mondani méltóztatott.­­ Szilágyi Gábor professzor ek­­­­kor intette, hogy tegye fel a kala­pot, mire ő­­gy szólt : —a lai Skisekkaegrda,all véver- I — Sokkal kisebb vagyok, mint­sem ily nagy ember előtt felte­­hetném. Folyt tovább a kellemetlen pár­beszéd éj® mivel a professzor lát­ta, hogy Csokonai nem tér ki­­dele, sarkon fordulva.. .a csősz­­házhoz tért be. A költő ide is kö-

Next