Somogyvármegye, 1906. január-március (2. évfolyam, 1/176-74/248. szám)
1906-01-03 / 1. (176.) szám
tr. 3SV /ár, 1906.In Bt. -V____ i kladéhivatal: Kistrátsy-u. 4. u. Briteli-i4kr. Interurbán-telefon : 128. száza. rátát nem adunk viasza. v ■: tulyam. 1. ,76. szám. Szerda, január 3. M WARMKYI POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: SALGÓ SÁNDOR. Előfizetési árak: Helyben egész ívre 16 K, fél évre 8 K, negyed évre 5 K. — Vidéken egész évre 20 K, fél évre 10 K, negyed évre 5 K. — Sáré* számára helyben 6 fillér, vidéken 8 fillér. vezet és király. Kaposvár, január 2. *z 3 szélcsend, mely a decemb örvénybe ütköző elnapolás gyár politikában beállott, « h«. feleknek alkalmat ad arra, *2 már egy éves küzdelem '■ ] dotan, magukba szállva, neműi; é:alkodóházunk történetéből i.a . jö vőre gondolva elmélked* ,..Igan lehetne a küzdelmet v ' fi, hogy nemzeti ügyünk djon. benálló felek : nemzet és érete hihetetlen, hogy monarthb*n, parlamentáris rendis .n . - ren az uralkodó nemzetével kerüljön. Hiszen a nemzetek- 6 lénelmi múltjuk vrajnámai.f ■ / .vei. re iJcuasí^irr^ra, Xny iu.r♦ ■ * - ok kell, egyrészt azért, hogy javult intézményeiket fejlesszék, másrészt azért, hogy az őket kör- Vrosokhoz illeszkedjenek, törv«. s fejlődésnek az uraik' :1Ci -íti hatja útját, hiszen nemet i . .. 'pki is akarnia kell, his'/-s! ..r.: ete boldogulását neki is múltani kell, hiszen neki nem lehetnek külön érdekei, mint nemzetének : hog á lenne akor az uralkodás erköl.. ah-.pja! De meg a törvényes fejlődést rnt.. .tolnia azért sem szabad, r.’várt azokra a törvényekre, melyeknek ’an történik a fejlődés, a ezt: hová lenne külöm- C' az uralkodás törvényes alapja! ■'-'cry nemzetünk jelen küzdel' "ék* célja a 67-iki kiegyebecsületes végrehajtát királyával, érvényesülhetne, hogyan nézné a nemzetileg igy megerősödött Magyarországot az az Ausztria, melyet a nem*ek, most is százfelé ráncigálnak. Csak.. . W*jának ez az önző féltékenysége lehet elháríthatatlan akadály a magyar nemzet és királya között. Ha eddigi kormányaink vétkesek is abban, hogy nem igyekeztek Ausztriának e törvénytelen befolyását megtörni, ha a magyar király tanácsosai nem is iparkodtak őt fölvilágosítani ez állapot törvénytelenségéről, úgy most, amikor a nemzet megunva a jelenlegi helyzet tarthatatlanságai s elítélve az eddigi káros és átkos kormányzási rendszert, a viszonyoknak a 177-iki töményen alapuló ’toztr-' # az ország §■ «Üli.__^r, zása után — lehet mondani, hogy — hangosan követeli: az uralkodásában alkotmányunkra támaszkodó magyar király nem utasíthatja el nemzetét, mégha egy regiment Fejérváry 'és . Kristóffy vállalkozik is a na, hogy meg is próbálja nemzetünk letrését. A jAK.i Küzdelem.,tk eddigi tartama, mely immár egy esztendős, világosan mutatja, hogy a nemzet nem akar forradalmi térre lépni s ha meg is rendült a törvények iránti tisztelet, ez csak a törvénytelen kormány erőszakosságainak tulajdonítandó, amely kormány a maga fakmerőségében annyi törvénytelensége követett el eddg is, hogy az országgyűlésen kívül, hol még csak gyökere sincs, szemben találja magával az orság összes törvényhatóságait, szemben már a magyar bíróságokat is. Még jön egy pár törvénytelenség, talán vaskosabbak , mint az eddigiek, de nemzetűrmi fogja ezt is, mert eme a íj tűzeinek türelme határtalan. A nemzet eddigi tűrt, mégcsak egyszer szerepelt, miikor a januári választásoknál elitélte a hagyományos kormányzási rendszert A nemzet országyűlése sem tett semmit, csak jónatba foglalta a nemzet kívánságait, körvonalazta azokat az elveket, melyeknek alapján k£sz támogatni egy kormányt. Megvonta azokat a határokat, melyeken belül a Nemzet jövő kormányzásának történne kell, egyébként pedig az elnapolásokat tudomásul vette, a törvénytelen iromány vád alá helyezését még csak nem is szorgalmazta. íme, ezt tette eddig a nemzet és az országgyűlés, azaz törvényes kötelességén kívül semmit sem tett. S evvel szemben a nemzet királya a nemzet föliratát tudomásul nem vette; kinevezett és háromszori lemondás után is uralmon tart egy imparlamentáris és felelőtlen kormányt, amely világos törvényeink és országgyűlési határozataink ellenére olyan intézkedéseket végez, amelyek csak parlamentáris kormányt illetnek meg; megengedi, hogy ez a kormány az országgyűlést olyankor is elnapolja, amikor a 67-iki törvény azt egyenesen eltiltja. Ezt tette pedig a király. Hogy ezután mit leg tenk,, azt ,nem lehet; de hogy neki kell tenni, az a helyzetből következik, mert hisz a nemzet nem tehet semmit, a nemzetnek nincs módját-am sem hatalmában hogy valamit tegyen. De hogy mit országban, kétségtelen meg ken Hallgatni a nen.z^i^i, leivadlotti- f venni a nemzet akaratát, mert alkotmányos országban a nemzeti ak. ellenére kormányozni lehetett'' ,*~ra ez bekövetkezik, aminek előfor‘u^be be kell következnie, ak,dr a bek^ meglesz anélkül, hoo va legyőzöttnek vein* tekinthető, mer ha a nemzet *gye bármilyen térén előbbre ha^C az csak a nemzet es uralkodó közös érdeme, ott nincs orgőz'V ott nincs legyőzött. J. I. dr. parinimyon alágazdaságilag amit pedig ^tosit a törvény, oinatna ki bennünket magyar nyelvünk hadmint egyik állami szerszintén a törvény alapján A válság. — Saját tudósítónk telefon és távirati jelentése. — Budapest, január 2. (Újévi összezördülés.) A tegnapi újévi beszédekből világosan lehet látni a helyzetet. A kibontakozás dolgában a legteljesebb bizonytalanság uralkodik és nincsen még semmi alapja a békének, ámbár az eziránt való tárgyalások még folyamatban vannak. Ez a helyzet szignatúrája és csakugyan megállapítható, hogy a mostani napokban újból megindulnak a dokotárnyalások.