Sopron, 1899. április (29. évfolyam, 75-99. szám)

1899-04-01 / 75. szám

XXIX. évfolyam. Helyben : t. w A »OP1/ FOKOZOTTAN VÉDETT DOKUMENTUM! TILOS A FÉNYMÁSOLÁSI 1­899. április 1. 75. szám. OPRON­I ÚJSÁG.) POLitikai NAPILAP. (SOPRONI HÍRLAP.) Szer­sesztőség­ és fefa.cl©la.1T7-a,ta.l. Romwalter Alfréd kő- és könyvnyomdai műintézetében Sopron, Várkerület 121. szám. Távbeszélő 25. szám. Távbeszélő 25. szám. Hirdetések közlése a leszélesóbb díjtétel szerint. Vidékre : Ee­dre 5 korona, ősi árak: 1, fél évre 8 korona, negyed évre 1 korona 40 fillér. a, fél évre 10 korona, negyed évre a 1 korona 70 fillér. (•­ Egy példánynak ára helyben 4 fillér, vidéken 6 filér. Előfizetni az év bármely napjától lehet Bermentetlen leveleket nem fogadunk el. Hirdetések, úgymint előfizetések a kiadóhivatalba küldendők. Mindennemű fizetés teljesítési helye Sopron. -4* *- A szerkesztőség kéziratok visszaküldésére nem vállalkozik. Munka szenvedély és béke lankadás nélkül. Sopron, márczius 31. Abban a hitben vagyunk, hogy ebben az öt szóban kifejezést adunk a Széll kor­mány programmjának minden vonalon. Ebben a hitünkben megtart és megerősít bennünket az a három nagyszabású, s a­mily közvetlen melegségű, ép oly államférfii hivatottságról tanúskodó beszéd, mely Hegedűs kereske­delmi miniszter ajkain legutóbbi kolozsvári fogadtatása alkalmából, felhangzott, s a­mely­nek sem tartalmában, sem alakjában nem ta­lálhatott, még a sötéten látszó pártszemüveg sem, gáncsolni valót. E három beszéd mindenike azzal a jól­eső melegséggel lett elmondva, mely átvonul a fiúi szeretetnek hangján, az édes anya, Kolozsvár városa iránt, de szerteszét hangzott minden szava a hazában, mert azokat, a fiúi érzelemnél talán még magasabb, a honszerelem lángja hevite­lt. Hegedűs Sándornak, az igazi self made ikman-nak, a­ki nem azért vállalt tárczát, hogy egyéni ambíczióit kielégítse, hanem miként a kabinet elnöke a lukratív kényelmes állapotok ijháttérbe helyezésével, egyedül, kizárólag az országnak akar szolgálatokat tenni, tudását, tapasztalását, bámulatos energiáját hazájának­­szentelvén, bátran elhiheti mindenki, hogy a­mit mond, az meggyőződés, semmi érdek által nem befolyásolt használni akarás a­mit csak egy önzés, egy hiúság vezet: a közszolgálat s az érdemek önzése, a korszakalkotás hiúsága. Ha ebben a sokat tépett országban a czimül írott jelszó végre valóra válik , ez va­lóban a korszakalkotás munkája lészen. Nemes egyszerűségben lélekemelők, csil­logástól mentek, de eszmei s gyakorlati tar­talomban annál gazdagabbak voltak Hegedűs kijelentései, melyekben úgyszólván az egész ország közfelfogása domborult ki. Tárczájának különben tágkörű ressort­­ját csak futólag érintette a miniszter, inkább arra törekedett, hogy a kormánynak most inaugurált szellemének jellemvonásait markí­­rozza beszédében. Ennek keretéből vezércsillagként vilá­gít elöl a törhetlen szabadelvűség abban az óvatos irányzatban érvényesítendőleg, amit anyagi s szellemi erőforrásaink s közbékénk ha­tárolnak körül, míg továbbmenőleg az anyagi és szellemi erők ezen intenzív fejlesztése oly czélból, hogy az igazi szabadelvűség dúsan termő fájáról, minél több zamatos gyümöl­csöt szakíthassanak. A mig szózataival egyfelől tettre buzdít, példaadásával elöljár, — mig oktat, tanul és tanulni kész, mig bizalmat kér és vár, a ma­gáét nyújtja oda előlegül, — mig munkatár­sakul hívja fel hazánkfiait, ő dolgozik, —míg ígér, már teljesít, — míg nagy dolgok forrnak agyvelejében, addig apró részletekből építi a hatalmas épületet. Ez Hegedűs Sándor, a Széli kabinet erős oszlopo­s eszméinek, irányzatának meg­testesítője. A Széli kabinet programmjában azért volt hát akkora­ erkölcsi erő és hatalom, hogy ha nem is "lemondásra de beolvadásra bírta azon irányzatok embereit, melyek eddig éles antagonzimu­sban állottak a szabadelvű párt kormányaival. Most immár együtt vannak munkára ké­szen. S ha szabad az elhangzott hasonlatot­ tovább fűzni, a mélyebben szántott földbe több eszme­ mag vettetik a szorgos magvetők által. A melyik mag csiraképes, megnövekszik tere­bélyes fává, mely enyhet, oltalmat ad az alatta tenyésző növényzetnek, a melyik pedig nem életrevaló, azt az éber közszellem fogja kigyom­lálni, vagy magától elpusztul. Dr. Szász Károly: Nagypéntek. A kereszténynek szomorú ünnepe van ma. A legszomorubb nap az egész eszten­dőben, amelyre keresztény ember az ő vallásos érzületével virrad. A nagy gyász, a nagy siralom napja, amikor a csöndes magábaszállás vágya fogja­­ el a sziveket s a hitetlen is megindul lelke mélyében, látván a hivők megilletődését Hitetlennek lenni nehéz dolog. Épen olyan nehéz, vagy tán még nehezebb, mint igazán gyűlölni. Az emberek szeretik adni a felvilágosodottat, szeretik fitogtatni az előíté­letektől való mentességet. S aztán mihelyt baj éri utol őket, feljajdulnak és az Istent hívják. A sorscsapások hamar hívővé változ­tatják a „hitetlent.“ De isten nem is igazi hitetlen az ilyen. Csak az a baj, hogy nagyon is jól megy a dolga. Nem árt, ha néha meghatja a hit látása. Nagypénteken a szomorú ünnep, olyan nap, amikor megszokott ren­dülni a hitetlenség és visszatér az ő Urához, akit ha megtanuol is nyíltan a közönyével, de akitől a 1 ..erete mégis félni tanítja Hytonosan. x £ * Mások az emberek, más az utcza, mások templomok Nagypénteken. Leginkább azoké ez a nap, akik hiába óhajtják az egyformaságot itt a földön, akik érzik, hiszik, hogy az egyformaságnak, a nagy er­enlőségnek eljön az ideje, túl a síron.­­ Ezért a reménységért a bizonyos juta­­lék­iák ezért a szent hitéért, érdemes itt most el­érni szó nélkül mindent. d­ Hogy tudnak ezek imádkozni! Hogy tudfi­­k bízni! Okét szemlélvén, könny gyűl azo.^ szemébe, akiknek szivük van s még a „hit.j­en“-nek is eszébe kell, hogy jusson: érdés, s hinni, mert jó az, gyönyörű az, meg­­nyug ‘■.ó az, ha minden földi zaklatás ellen van' ^osságuk a szenvedőknek. A hit ez az orvosi-'* Jfc­..us Krisztus meghalt. Majdnem két­ezer éve, hogy itt járt köztünk a földön s hallhatatlan isteni mivoltát halandósággal fel­cserélve, m­egtanította az emberiséget arra, ho­gyan visel­je kiki a maga keresztjét mindvégig. Halálának az évfordulóján nincs öröme a keresztény világnak. Elnémul minden hang, ami vidám, a harangok mindnyájan megbénul­nak ; a szeg­­ény, szomorú gyászba borult földet nem figyelm­eztetik az ima órájára a csengő ércznyelvek. A faktelep fájdalmas, közönyös, szün­telen zörgése még a nagy gyászból is kini. A templomok belseje a jeruzsálemi mér­hetetlen siralomra emlékeztet, azzal a megté­­pettséggel, amit mutat. Az oltárok puszták, a dísznek most nincs helye rajtuk. Ravatal sötétlik a szen­tély környékén. Sárgán lobogó viaszgyertyák hintik a gyászos fényt az istenember véres sebeire. Azok a sebek a kereszténység meg­váltása. Azok közelségébe vágyik a hivő­s látásukra, érintésünkre megvigasztalódik. * Sok ember járja az utczákat, egyik tem­plomból ki, a másikba be­ Illik Nagypén­teken a templomjárás. Mindenütt van valami új, valami olyan, ami még nagyobb áhítatot kelt, am­i teljesebbé teszi az igaz keresztény­­szív belső vezeklését N­agypénteki hangulat ömlik el az egész világon. A szent sírnál zarándokmenet tolong. Egymás mellé kerülnek azok is, akik a templom falain kívül soha sem keresik egy­­mást. Kezdődik a nagy egyenlőség. A legsze­gényebbnek is helye van a zarándokmenetben. Az avult darócz összesimul a selyemmel, bár­sonynyal. Ugyanarra a jelképes vérző seb' egyformán tapad mir ’ ’nk. Megható szé' N a g v p é nek csak e,'..' . iszonya' Szeretetházat! Sopron, márczius 31. A soproni szabadkőműves páholy által egy elzüllött gyermekek számára szolgáló szeretetház létesítése, illetve a szegényügy rendezése tárgyában beadott kérvénye Fesz­vék Sándornak a legutóbbi városi közgyűlésen történt felszólalása folytán tudvalevőleg arra a sorsra jutott, a vele való érdemleges fog­lalkozást a közgyűlés elhatározta.. És ez már valami. A köztörvényhatósági bizottság egyik legérdemesebb tagjának Poszvék Sándornak ezen felszólalása képezi most közbeszéd tár­gyát, s azért helyénvalónak tartjuk, ha a nevezetes felszóllalást illetve határozati javas­latot egész terjedelmein közreadjuk. Hangzik pedig e képen: Méltóságos főispán úr! Tekintetes közgyűlés! Azt az álláspontot, melyre a tek. tanács helyezkedve, a napirenden levő indítványnak mellőzését javaslatba hozta, én magamévá nem tehetem.

Next