Evangélikus egyházkerület főtanodája, Sopron, 1853

­ A soproni ág. In­tv. evang. főtanoda története. A soproni evang. főtanoda egyidős magával a soproni evang. gyülekezettel, mellynek közvet­len felügyelése s pártfogása alatt állott egészen az 1852/3-dsiki tanév végeztéig, híven osztozván hálás, ha gyermekként közel három század leforgása alatt borús, dervis időkben a híven szerető s ápoló anya sorsán. A hitújítás nagy munkájának hire ugyan­is csak hamar elhatott Sopronba is, s hogy Luther itt is talált rokon érzelmű s fogékony keblekre, mutatja az ez ügyben 1524 rendelt szigorú vizsgálat, mellynek következtében Luthernek több írásai elkoboztatak s közhelyen megégettettek, birtokosai pedig megbüntettek s mellyet 1526 hasonló, bár eredménytelen nyomozás követett. Azonban épen ezen szigorú eljárásnak tulajdoníthatni, hogy Sopronban nem alakult olly hamar, mint hazánk egyéb helyein evan­­gyélmi gyülekezet, ám de az egyszer elhintett mag, bár elnyomva egy időre, ez által el nem fojtatott. Luther baráti ez által csak óvatosságra s vigyázatra intettek, de az egyszer felkarolt ügyhöz, a megked­velt eszmékhez hűtlenek nem lettek. Az ügy csendben, de bizton haladt, s hogy 1555 körül a hitújí­tás eszméjét már a lakosság nagy része magáénak vallotta, s már minden tartózkodás nélkül lépett fel külön, evangyeliomszerü gyülekezetté alakulás szándékával, kétségbe vonhatlanná teszik azon levelek, mellyek az említett évben a soproni tanács s Fochter Farkas, lelkész között váltattak ez utóbbinak soproni hitszónokkái meghívása ügyében. A már ekkor elkezdett munkának befejezése s a gyülekezet­nek tiszta evangyeliomi szellembeni alakulta csak tíz évvel későbben Gerengei Simon lelkész be­folyása s munkássága által történt. A reformationak a városbani elterjedésével s meg­szilárdulásával majd egy időben történt a helybeli latin iskola átalakítása is. Mikor kezdődött ezen latin iskola, nem tudni, de már 1525 említés létezik latin rectorról, s 1537 ó­ta szakadatlan sorban ismeretesek azoknak nevei, s köztök találni oly­­lyanokat is, kik a magister czimet viselik, mi az illetők tudományos képzettségének s igy közvetve az intézet virágzásának is némi bizonyságáúl szolgálhat. Már ezen iskolával tetemes változások történtek 1557 ó­ta. Ugyan­is ez évben a régi épület levontatván helyébe több osztályú uj épület állíttatott főkép Humel Kristóf, polgármester sürgetésére, ki e czélra a maga tulajdon kertjét is oda engedte. Az intézet anyagi átváltoztatását s nagyobbitását nyomban követte annak belső uj szervezése is. A rector mellé, ki mind addig egy maga tanított az intézetben, segédek adattak és 1563 már három segédtanár (collaborator) említtetik, úgy hogy az intézet négy osztályú gymnasium volt. Nincs ugyan szó arr­ól, hogy az intézet már ekkor protestáns szellemben alakíttatott volna át, sőt azon körülmény, hogy az ifjúság egészen 1573ig reggelenként elment a sze misére, épen ellenkezőt látszik bizonyítani. Ám­de nem lehet feltenni, hogy a tanács, míg a népnek a vallásbani oktatása végett evang. lelkészek alkalmazásáról gon­

Next