Soproni Hirlap, 1928. augusztus (15. évfolyam, 173-197. szám)
1928-08-01 / 173. szám
XV. évf. 173. szám. Sopron, 1928 augusztus 1, szerda Ara 16 fillér. MMK Soproni Hírlap AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyed évre.......................840 pengő Egy hónapra.......................280 pengő Szerkesztőség: Sopron,Várkerület 66. Telefonszám: 345. MMMNMIMMniMMIMMNM KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Egyes példány ára helybeni és vidéki árusítóinknál köznapokon 16 fillér, vásár- és ünnepnapokon 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. CSERMÁK GONTRAND Kiadóhivatal, Sopron, Várkerület 66. Telefonszám: 394. Thurner Mihály dr. polgármester 1918—1928. aug. 1. Tiz esztendővel ezelőtt, amikor az egész világgal vívott nagy harcunk immár közeledett szomorú vége felé, — augusztus elsején városatyáink polgármester-választásra gyűltek össze a városháza nagytermében és egyhangú lelkesedéssel megválasztották Thurner Mihály dr, a város első polgárává, vagy amint maga mondta székfoglaló beszédében: első szolgájává. Szép és felemelő volt a választás nemcsak külsőséges, hanem a megválasztott személyénél fogva is. Nem nagy urak protezsáltjaképpen került előkelő székébe. Semmiféle városi, politikai pártnak sem volt hálára kötelezett exponense. Még csak soproni születésű sem volt, akit családi összeköttetései emelnek a szűkebb pátria kényelmes zsölléjébe. Szerény falusi jegyző családjának a sarja volt, aki minden külső támogatás nélkül egymaga bátor bírókra kelt német anyanyelvű létére a magyar nyelv tökéletes leírásáért először, azután a matúrán, doktorátuson, pénzügyi fogalmazói és városi számvevői álláson keresztül Sopron sz. kir. város élére került — egyedül a maga tehetségével, becsületes munkájának érdeméből. Most az elmúlt tíz év távlatából tekintve az isteni gondviselés végzésének kell tekintenünk, hogy amikor azok elé a nehéz, viharos esztendők elé indult városunk, olyan ember kezébe került a vezetés gyeplője, aki gyermekkorától fogva belenevelődött a küzdelembe, nehézségek legyűrésébe, aki gondolkozásban és cselekvésben hozzászokott az önállósághoz, akinek erélye független volt minden párttól, de minden nepotikus nyűgtől is. Kevés polgármesternek kellett nehezebb körülmények között elfoglalnia és betöltenie hivatalát, mint Thurner Mihálynak. Alighogy megkezdte működését, forradalmak rázkódtaták meg országunkat, városunkat s a polgármesternek nemcsak a polgárok rendjét kellett biztosítania, hanem a kaszárnyákban is szükség volt rá, hogy csillapító beszédeivel lefogja az izgága kedélyeket. Azután jött a kommunizmus piszkos vihara, amelyben az első polgár oktalan és tapintatlan fenegyerekeskedése éppen olyan katasztrófát jelentett volna a városra, mint gyáva meghunyászkodása. Ő itt is megtalálta az okos és igaz utat. Bármilyen szemszögből bírálgassák is egyesek ekkori működését, az bizonyos városának érdekét, javát biztosítani tudta. Nyílt kaput döngetnénk, ha azt bizonyítgatnánk, mekkora erőt jelentett nekünk Thurner Mihály, a Burgenland elrablásának és a népszavazásnak idején. Nem vitatkozunk arról, hogy a felkelőknek, az ifjúságnak, diplomatáknak vagy polgármesterünknek érdeme nagyobb-e abban, hogy Sopron magyar maradt. Mindegyik kivette becsületesen a részét a munkából. De hogy Thurnernek oroszlánrésze van benne, azt igaz ember nem tagadhatja. És mélységes tisztelettel kell meghajolnunk önzetlen, bátor hazafisága előtt, amellyel, nem tekintve a maga jövőjét, anyagi érdekét, a legnehezebb napokban is rendületlenül kitartott kitűzött célja, a magyar Sopron mellett, akkor is, amikor sok azelőtt és azután hangos hazafi sanda szemekkel keresett utatmódot arra, hogy auf alle Fälle biztosítsa húsosfazekát. Hogy ilyen munkában ellenségei is voltak és vannak, ki csodálkozhatnék azon? A tárgyilagos bírálatot ő elfogadja, mert, mint annyiszor hangoztatja, tisztító szélnek tekinti. Igazságos elvi ellenfeleit megbecsüli, mert ő is az elvek embere. A személyi hajszáknak és gyanúsításnak pedig felette áll puritán becsületessége. Ha nem kerülhette el, elégtételt szolgáltatott neki nemcsak a bírói ítélet, hanem becsületesen gondolkozó polgártársainak közvéleménye. Ellenségei számára egy felelete van csak: a kitartó, hasznos munka. A romok eltakarítása után építeni akar. Akár gyárak alapításáról, akár iskolák, intézmények létesítéséről, a város szépítéséről van szó. Dolgozik a közért és fárad minden polgár, a legszegényebb érdekében is. Mintha csak a melki várúr jeli- igéjét választotta volna a magáénak: Entweder nützen, oder nicht Vorsteher sein! És dolgozik igazságosan, felülemelkedve minden pártpolitikai, felekezeti, faji vagy nemzetiségi tekinteteken! A mi tollunk nincs ahhoz szokva, hogy személyi kultusz tömjénezőjét lóbálja valódi vagy képzelt nagyságok előtt. De ezeket el kellett mondanunk most, polgármesterünk működésének tízéves fordulója alkalmából. Nem hízelgő bókolásként, hanem az igazság és a közérdek kedvéért. Mert a köznek, a városunknak érdeke, hogy elismerje és megbecsülje vezetőjének igaz érdemeit. Ő maga energikus tiltakozással kitért minden jubiláns ünneplés elől. De a tiszteletet, megbecsülést és szeretetet, amelyet polgártársai ez alkalommal nyújtanak neki, el kell fogadnia elismerésül az elmúlt és biztatásul a jövő decenniumra is. „Semmi sem árt jobban a magyarság nagy ügyének, mint a szétszakítottság“ Megkezdték működésüket a mentőegyesületi állomások és megalakultak az egyes járási fiókok A város és vármegye közegészségügye hatalmas lépéssel haladt előre. A tegnapi nappal Sopronban, Kapuvárott és Csornán megkezdték működésüket a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete állomásai és az állomások működésének megkezdésével egyidőben megalakultak a mentőegyesület fiókjai. A soproni állomás, mely a tüzérségen nyert elhelyezést, a soproni és csepregi járásokat, továbbá Sopron várost, a kapuvári a kapuvári járást és Kapuvár nagyközséget, a csornai a csornai járást és Csorna nagyközséget öleli fel. A mentőállomások célja, miként arra ismételten rámutattunk, az, hogy a mentőállomás területéről a betegeket és sérülteket olcsón és gyorsan szállítsa a mentőállomás területén levő kórházba. A mentőkocsi a teljesen szegényeknek díjtalanul áll rendelkezésükre. A mentőegyesület soproni fiókja tegnap délelőtt tíz órakor alakult meg a városháza tanácstermében szépszámú érdeklődő jelenlétében. Az alakuló közgyűlést Urbanics Kálmán dr. országgyűlési képviselő, a mentőegyesület elnöke nyitotta meg, aki megnyitójában ismertette az országos egyesület megalakulásának történetét, megemlékezett Vass József dr. népjóléti miniszter áldozatkészségéről, majd felemlítette azt az örvendetes jelenséget, hogy a mentőhálózat ma már felöleli az egész ország területét. Javasolta az alakuló közgyűlésnek, hogy a helyi fiók elnökévé Thurner Mihály dr. polgármestert, társelnökévé Gévay-Wolff Lajos alispánt válasszák. Az ülésen megjelentek az indítványt egyhangúlag tették magukévá. Gévay-Wolff Lajos alispán feszólalásában azt hangoztatta, hogy a törvényhatóságoknak nem szabad magukat kínai fallal körülvenni. A vármegye segítse elő a várost és a megyei székhely törekedjen arra, hogy minél jobban boldogulhassanak a falvak. Örömmel üdvözölte a fiók megalakulását, melyben egyformán érdekelt a város és a vármegye. Az alispán szavaira Thurner Mihály dr. polgármester válaszolt. A megye jobbját örömmel fogadja el a város, mert — miként mondotta — semmi sem árt jobban a magyarság nagy ügyének, mint a szétszakitottság. A két testvértörvényhatóság összefogása, nemcsak kettejüknek használ, de előbbre viszi Csonkamagyarország boldogulását is. A fiókegyesület elnöksége az alábbiak szerint alakult meg: Díszelnökök: Herrmann Miksa, vitéz Simon Elemér dr., Östör József dr., Flandorffer Ignác, Ötvös Lajos. Elnök: Thurner Mihály dr., társelnök: Gévay-Wolff Lajos. Alelnök : Zaga Nándor. Ügyv. igazgató: Schönberger Gusztáv dr. Ellenőr: Goldman Hugó dr. Hivatalb. tagok: Balogh Dénes dr., Czillinger József dr., Schmidt Ferenc dr., Szilvássy Kálmán dr., Zakariás Antal. Igazg. tagok: Király Jenő dr., Brányi Géza dr., Patyi Sándor dr., Heimler Károly dr., Frank Kálmán, Zepko Ferenc mint pénztáros. Számvizsgálók: Hackl János, Horváth László, Huber Aladár, Nagy József jegyző Ágfalva, ifj. Prickler János, Székely Géza. Választmányi tagok: Berczeller Miksa dr., Bettelheim gyárigazgató, Blaschek Vilmos, Bolemann Géza, Boór Gusztáv, Czukelter József dr., Hasenöhrl Ferenc, Holl Jenő dr., Horváth József szabó, Kinitzky Antal, Laehne Vilmos dr., Lederer Gyula dr., Molnár József, Papp Kálmán, Pinezich István dr., Pollák Miksa dr., Pám Géza, Schleiffer Richard, Szerdahelyi János, Töpler Kálmán dr., Vajk Artur, Ziermann Lajos, Dániel Endre, Hőgyészi Pál dr., Mentes Domonkos esp. plébános, Radl Sándor, Somogyi Gyula, gróf Széchenyi Bálint, Takács József dr., Visnyei János dr. Az alakuló gyűlés végeztével bemutatták a megjelenteknek a mentőkocsit, mely a maga nemében a modern technika pompás alkotása. Egyszerre négy beteget, négy ápolót és egy orvost szállíthat. Villanyvilágítással van ellátva és fűthető.