Soproni Hirlap, 1929. augusztus (16. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-01 / 172. szám

XVI. évf. 172. szám. Sopron, 1929 augusztus 1, csütörtök Ara 16 fillér. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyed évre.......................8­40 pengő Egy hónapra.......................2­80 pengő Szerkesztőség: Sopron,Várkerület 66. Telefon­szám: 345. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ: CSERMÁK GONTRAND Dr. MMMC Egyes példány ára helyben­ és vidéki árusítóinknál köznapokon 16 fillér, vásár- és ünnepnapokon 20 fillér. Kiadóhivatal: Sopron, Várkerület 66. Telefon­szám: 394. A lelkiismeretlenség csúcspontja. Az egyik nagy budapesti napilap hasábjain a napokban olyan híradás jelent meg Magyar­­ország északi határainak, nevezetesen a kelet­­szlovenszkói és ruszinkrajnai határvonalaknak a megállapításáról, amely élénk fényt vet arra a botrányos és felületes munkára, ami­vel Magyarország sorsáról az átkos trianoni békében döntöttek. Mikor a háború befejezése után a győztes és legyőzött nagyhatalmak delegátusai össze­gyűltek a békeszerződések szövegének meg­állapítása céljából, magának a német béke­­szerződésnek a megszövegezése és letárgya­­lása annyira igénybe vette az antanthatal­makat, annyira kifárasztotta a kebelükbe tartozó delegáltakat, hogy a kisebb államok ügyét másodrendű faktorokra bízták le­bonyolítás céljából. A fürge és mozgékony Benes természetesen akkoriban Párisban tartózkodott s ügyes propaganda-politikus lévén, természetesen igyekezett hozzáférkőzni ezekhez a megbízottakhoz s ez sikerült is neki. Ravaszkodásával elérte, hogy annak a delegációnak a két főtagja, amely a Fel­vidékkel való közös határunkat megállapí­totta, két naturalizált amerikai csehből alakult meg, akik közül az egyik az amerikai cseh légióban szolgált vezérkari kapitány volt, a másik pedig egy cseh érzelmeiről isme­retes egyetemi tanár. Elképzelhetjük, hogy ez a két úr már eleve sem a legnagyobb lelkiismeretességgel igyekezett feladatát ellátni, de a határmeg­­állapítás tényleges megtörténte olyan formá­ban ment végbe, amely egyenesen felháborító. Hiteles adatok szerint, miután a két delegátus Kassán felütötte a tanyáját, autón indult a megállapítandó határvonal megvizsgálására, mivel azonban az autót útközben baleset érte, egyszerűen visszafordították a kocsit Kassa felé, anélkül, hogy csak egy pillantásra is méltatták volna a megállapítandó hatá­rokat. Odahaza azután „hasból" megszer­kesztették jelentésüket, amelyben hangsú­lyozták, hogy a határokat megvizsgálták és mindenben egyezőnek találták a saját ada­taikat azzal az elaborátummal, amelyet Benes nyújtott be a párisi konferencián. A semleges delegáció tehát ekkora „lelki­ismeretességgel“ végezte feladatát s szakított el Magyarország testéből egymilliónyi ma­gyart. Van-e hát más felelet és lehet-e más felelet ezekre a tényekre, mint a trianoni béke revíziójának követelése. Napról-napra halmozódik a bizonyító anyag, amely kö­nyörtelenül rámutat arra a végzetes könnyel­műségre, amivel tönkretették Magyarorszá­got, elragadva tőlünk országunk területének kétharmad részét s idegen járom alá juttatva négymillió magyart a szörnyű igazságtalan­ságból fakadó örök elégedetlenség csíráját vetették el. Reméljük, hogy annak a fel­világosító munkának a során, amelyet iga­zunk érvényesítése érdekében folytatunk, eljutunk ezeknek a szörnyű igazságtalan­ságoknak a reparációjához, mert ez múl­hatatlanul szükséges Európa őszinte béké­jének biztosítására. Minden hó elsején új előfizetést nyitunk a Soproni Hírlapra. A miniszterelnök beváltotta a gazdáknak Sopronban jártakor tett ígéretét: a tél kezdetén gazdasági szaktanfolyam nyílik meg egyelőre a szőlészeti iskola épületében — Ülést tartott a város törvényhatósági bizottsága — Sopron város törvényhatósági bizottsága tegnap délután három órai kezdettel tar­totta meg július havi rendes ülését vitéz Simon Elemér dr. főispán elnöklete alatt. Az ülés külső képe meglehetősen mutatta a kánikulai időszakot, mivel a bizottsági tagok­nak mintegy fele távoltartotta magát az ülésteremtől. A főispáni megnyitó után Pine­­zich István dr. napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Gazdasági szaktanfolyam nyílik meg a télen Sopron­ban — A napokban olvashattuk a lapokban — mondotta Pinezich dr. felszólalásában, — hogy a földmivelésügyi kormány foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a mezőgazdasági kultúra előbbrevitele érdekében egyes he­lyeken gazdasági szaktanfolyamokat létesít. A kormánynak ez a terve eszembe juttatta, hogy annak idején a soproni és sopron­­vidéki gazdák azzal a kéréssel fordultak a Hűség-kapu leleplezésekor Sopronban járt Bethlen István gróf miniszterelnökhöz, hogy a kormány létesítsen egy németnyelvű szak­iskolát Sopronban is. Úgy hallottam, hogy a szakiskola felállítása ügyében történtek is lépések és ebben az ügyben a földmivelés­ügyi minisztérium egyik tanácsosa a közel­múltban nálunk is járt és itt információkat szerzett be. Beszéde további során arra kérte a pol­gármestert, hogy az ügy jelenlegi állásáról tájékoztassa a közgyűlést. A szőlészeti iskola épületében nyitják meg a szaktanfolyamot Thurner Mihály dr. polgármester azonnal válaszolt a felszólalásra: — Két esztendeje lehet, hogy a törvény­­hatósági bizottság kimondotta, hogy német­nyelvű gazdasági tanfolyam létesítése érde­kében feliratot intéz a minisztériumhoz. Ez a felirat rendeltetési helyére is jutott. Amikor a miniszterelnök úr Balfon járt, a szaktan­­folyam létesítését maguk a gazdák is kérték. A kérés teljesítését a miniszterelnök meg is ígérte. Azóta Östör József dr. országgyűlési képviselő közbenjárására értekezlet volt a minisztériumban, melyen én is részt vettem. Ezen az értekezleten nagyobbszabású dolog­ról volt szó, melynek keresztülvitele bizo­nyos anyagi áldozatokat követel. Én akkor azt ajánlottam, hogy a szaktanfolyamot he­lyezzék el ideiglenesen a szőlészeti és borá­szati iskola épületében, melyet a mostani 16—18 tanuló úgysem tud megfelelőleg ki­használni. — A minisztérium kiküldötte a napokban valóban itt járt. A felajánlott épületet a tanfolyam tartására megfelelőnek találta és így a tél beálltával a tanfolyam megnyitása elé semmiféle akadály nem gördül. A tan­folyamra hatvan hallgatót vesznek fel. A továbbiak most már a gazdákon és fiaikon múlnak. Nyolcezer pengős póthitel utcalocsolásra A tárgysorozat egyes pontjaira áttérve a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette, hogy a belügyminiszter jóváhagyta a Nagy­­tómalomhoz vezető út kiépítését, továbbá jóváhagyta azt a közgyűlési határozatot is, mely az Újteleki­ utcában a villamos vasúti vágányok eltávolítását és az ezzel kapcsola­tos burkolat helyreállítását kimondja. Ugyan­csak a belügyminiszter jóváhagyta a városi kezelőkről alkotott szabályrendeletet is — kevés módosítással. A kezelők létszámát a miniszter a közgyűléstől eltérőleg nem tizen­kettőben, hanem csak tizenegyben állapította meg. A városi mérnöki hivatal 1300 pengős póthitel engedélyezését kérte olajozásra, míg nyolcezer pengős póthitel engedélye­zését utcalocsolásra. Eddig két kocsi és egy motorkocsi állt az öntözés szolgálatába, a jövőben a kocsiparkot kettővel kiegészítik és nagyobb területet, — így a löverkörút környékét — vonnak be az öntözésbe. 8100 pengős póthitel engedélyezését kérte még a mérnöki hivatal alkalmazottai utáni betegsegélyzői és balesetbiztosítási járulé­kokra. Az erdőmesteri lakásban penészgomba lépett fel. A gomba csiráinak kiirtására ki kellett dobatni a lakás padozatát és át kel­let forgatni a szoba földjét. Erre a célra 4500 pengős póthitelt kért ugyancsak a mérnöki hivatal, melyet ép úgy, mint az előbbieket, egyhangúlag szavazta meg a közgyűlés. A zsidó aggok háza építésé­hez lényeges anyagi segélyt szavazott meg a közgyűlés A zsidó hitközség tervbe vette, hogy azon tagjai részére, akik öreg napjaikra minden támasz nélkül maradtak, hogy vallási köte­lezettségeiknek is zavartalanul eleget tehes­senek, otthont létesít. Az otthon felépítésé­hez azonban egymagában nincsen elég anyagi ereje a hitközségnek és az utóbbi miatt, ezúttal első ízben a városhoz fordult anyagi támogatásért. A tanács foglalkozott a kéréssel és annak teljesítését bizonyos ki­kötésekkel javasolta a közgyűlésnek. Ilyen kikötés például, hogy a létesítendő aggok házába elsősorban soproni illetőségű egyént vehetnek fel, a felvételhez azonban szük­séges a polgármester hozzájárulása. Az ag­gok háza tagjait a város mindenkor ugyan­akkora anyagi támogatásban részesíti, mint a Városi Polgári Otthon tagjait. A javaslathoz Pinczich István dr. szólalt fel elsőnek. Beszédében hangsúlyozta, hogy a tervet üdvözli és annak keresztülviteléhez a maga részéről teljes egészében hozzájárul. Berczeller dr., bizottsági tag meleg szavak­kal mondott köszönetet a törvényhatóság­nak, hogy az akkor, amikor a zsidó hitköz­ség először fordul a törvényhatósághoz anyagi támogatásért, átérezve a terv hu­mánus és emberbaráti célját, a tervet ma-

Next