Soproni Hirlap, 1929. augusztus (16. évfolyam, 172-196. szám)
1929-08-01 / 172. szám
XVI. évf. 172. szám. Sopron, 1929 augusztus 1, csütörtök Ara 16 fillér. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyed évre.......................840 pengő Egy hónapra.......................280 pengő Szerkesztőség: Sopron,Várkerület 66. Telefonszám: 345. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ: CSERMÁK GONTRAND Dr. MMMC Egyes példány ára helyben és vidéki árusítóinknál köznapokon 16 fillér, vásár- és ünnepnapokon 20 fillér. Kiadóhivatal: Sopron, Várkerület 66. Telefonszám: 394. A lelkiismeretlenség csúcspontja. Az egyik nagy budapesti napilap hasábjain a napokban olyan híradás jelent meg Magyarország északi határainak, nevezetesen a keletszlovenszkói és ruszinkrajnai határvonalaknak a megállapításáról, amely élénk fényt vet arra a botrányos és felületes munkára, amivel Magyarország sorsáról az átkos trianoni békében döntöttek. Mikor a háború befejezése után a győztes és legyőzött nagyhatalmak delegátusai összegyűltek a békeszerződések szövegének megállapítása céljából, magának a német békeszerződésnek a megszövegezése és letárgyalása annyira igénybe vette az antanthatalmakat, annyira kifárasztotta a kebelükbe tartozó delegáltakat, hogy a kisebb államok ügyét másodrendű faktorokra bízták lebonyolítás céljából. A fürge és mozgékony Benes természetesen akkoriban Párisban tartózkodott s ügyes propaganda-politikus lévén, természetesen igyekezett hozzáférkőzni ezekhez a megbízottakhoz s ez sikerült is neki. Ravaszkodásával elérte, hogy annak a delegációnak a két főtagja, amely a Felvidékkel való közös határunkat megállapította, két naturalizált amerikai csehből alakult meg, akik közül az egyik az amerikai cseh légióban szolgált vezérkari kapitány volt, a másik pedig egy cseh érzelmeiről ismeretes egyetemi tanár. Elképzelhetjük, hogy ez a két úr már eleve sem a legnagyobb lelkiismeretességgel igyekezett feladatát ellátni, de a határmegállapítás tényleges megtörténte olyan formában ment végbe, amely egyenesen felháborító. Hiteles adatok szerint, miután a két delegátus Kassán felütötte a tanyáját, autón indult a megállapítandó határvonal megvizsgálására, mivel azonban az autót útközben baleset érte, egyszerűen visszafordították a kocsit Kassa felé, anélkül, hogy csak egy pillantásra is méltatták volna a megállapítandó határokat. Odahaza azután „hasból" megszerkesztették jelentésüket, amelyben hangsúlyozták, hogy a határokat megvizsgálták és mindenben egyezőnek találták a saját adataikat azzal az elaborátummal, amelyet Benes nyújtott be a párisi konferencián. A semleges delegáció tehát ekkora „lelkiismeretességgel“ végezte feladatát s szakított el Magyarország testéből egymilliónyi magyart. Van-e hát más felelet és lehet-e más felelet ezekre a tényekre, mint a trianoni béke revíziójának követelése. Napról-napra halmozódik a bizonyító anyag, amely könyörtelenül rámutat arra a végzetes könnyelműségre, amivel tönkretették Magyarországot, elragadva tőlünk országunk területének kétharmad részét s idegen járom alá juttatva négymillió magyart a szörnyű igazságtalanságból fakadó örök elégedetlenség csíráját vetették el. Reméljük, hogy annak a felvilágosító munkának a során, amelyet igazunk érvényesítése érdekében folytatunk, eljutunk ezeknek a szörnyű igazságtalanságoknak a reparációjához, mert ez múlhatatlanul szükséges Európa őszinte békéjének biztosítására. Minden hó elsején új előfizetést nyitunk a Soproni Hírlapra. A miniszterelnök beváltotta a gazdáknak Sopronban jártakor tett ígéretét: a tél kezdetén gazdasági szaktanfolyam nyílik meg egyelőre a szőlészeti iskola épületében — Ülést tartott a város törvényhatósági bizottsága — Sopron város törvényhatósági bizottsága tegnap délután három órai kezdettel tartotta meg július havi rendes ülését vitéz Simon Elemér dr. főispán elnöklete alatt. Az ülés külső képe meglehetősen mutatta a kánikulai időszakot, mivel a bizottsági tagoknak mintegy fele távoltartotta magát az ülésteremtől. A főispáni megnyitó után Pinezich István dr. napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Gazdasági szaktanfolyam nyílik meg a télen Sopronban — A napokban olvashattuk a lapokban — mondotta Pinezich dr. felszólalásában, — hogy a földmivelésügyi kormány foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a mezőgazdasági kultúra előbbrevitele érdekében egyes helyeken gazdasági szaktanfolyamokat létesít. A kormánynak ez a terve eszembe juttatta, hogy annak idején a soproni és sopronvidéki gazdák azzal a kéréssel fordultak a Hűség-kapu leleplezésekor Sopronban járt Bethlen István gróf miniszterelnökhöz, hogy a kormány létesítsen egy németnyelvű szakiskolát Sopronban is. Úgy hallottam, hogy a szakiskola felállítása ügyében történtek is lépések és ebben az ügyben a földmivelésügyi minisztérium egyik tanácsosa a közelmúltban nálunk is járt és itt információkat szerzett be. Beszéde további során arra kérte a polgármestert, hogy az ügy jelenlegi állásáról tájékoztassa a közgyűlést. A szőlészeti iskola épületében nyitják meg a szaktanfolyamot Thurner Mihály dr. polgármester azonnal válaszolt a felszólalásra: — Két esztendeje lehet, hogy a törvényhatósági bizottság kimondotta, hogy németnyelvű gazdasági tanfolyam létesítése érdekében feliratot intéz a minisztériumhoz. Ez a felirat rendeltetési helyére is jutott. Amikor a miniszterelnök úr Balfon járt, a szaktanfolyam létesítését maguk a gazdák is kérték. A kérés teljesítését a miniszterelnök meg is ígérte. Azóta Östör József dr. országgyűlési képviselő közbenjárására értekezlet volt a minisztériumban, melyen én is részt vettem. Ezen az értekezleten nagyobbszabású dologról volt szó, melynek keresztülvitele bizonyos anyagi áldozatokat követel. Én akkor azt ajánlottam, hogy a szaktanfolyamot helyezzék el ideiglenesen a szőlészeti és borászati iskola épületében, melyet a mostani 16—18 tanuló úgysem tud megfelelőleg kihasználni. — A minisztérium kiküldötte a napokban valóban itt járt. A felajánlott épületet a tanfolyam tartására megfelelőnek találta és így a tél beálltával a tanfolyam megnyitása elé semmiféle akadály nem gördül. A tanfolyamra hatvan hallgatót vesznek fel. A továbbiak most már a gazdákon és fiaikon múlnak. Nyolcezer pengős póthitel utcalocsolásra A tárgysorozat egyes pontjaira áttérve a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette, hogy a belügyminiszter jóváhagyta a Nagytómalomhoz vezető út kiépítését, továbbá jóváhagyta azt a közgyűlési határozatot is, mely az Újteleki utcában a villamos vasúti vágányok eltávolítását és az ezzel kapcsolatos burkolat helyreállítását kimondja. Ugyancsak a belügyminiszter jóváhagyta a városi kezelőkről alkotott szabályrendeletet is — kevés módosítással. A kezelők létszámát a miniszter a közgyűléstől eltérőleg nem tizenkettőben, hanem csak tizenegyben állapította meg. A városi mérnöki hivatal 1300 pengős póthitel engedélyezését kérte olajozásra, míg nyolcezer pengős póthitel engedélyezését utcalocsolásra. Eddig két kocsi és egy motorkocsi állt az öntözés szolgálatába, a jövőben a kocsiparkot kettővel kiegészítik és nagyobb területet, — így a löverkörút környékét — vonnak be az öntözésbe. 8100 pengős póthitel engedélyezését kérte még a mérnöki hivatal alkalmazottai utáni betegsegélyzői és balesetbiztosítási járulékokra. Az erdőmesteri lakásban penészgomba lépett fel. A gomba csiráinak kiirtására ki kellett dobatni a lakás padozatát és át kellet forgatni a szoba földjét. Erre a célra 4500 pengős póthitelt kért ugyancsak a mérnöki hivatal, melyet ép úgy, mint az előbbieket, egyhangúlag szavazta meg a közgyűlés. A zsidó aggok háza építéséhez lényeges anyagi segélyt szavazott meg a közgyűlés A zsidó hitközség tervbe vette, hogy azon tagjai részére, akik öreg napjaikra minden támasz nélkül maradtak, hogy vallási kötelezettségeiknek is zavartalanul eleget tehessenek, otthont létesít. Az otthon felépítéséhez azonban egymagában nincsen elég anyagi ereje a hitközségnek és az utóbbi miatt, ezúttal első ízben a városhoz fordult anyagi támogatásért. A tanács foglalkozott a kéréssel és annak teljesítését bizonyos kikötésekkel javasolta a közgyűlésnek. Ilyen kikötés például, hogy a létesítendő aggok házába elsősorban soproni illetőségű egyént vehetnek fel, a felvételhez azonban szükséges a polgármester hozzájárulása. Az aggok háza tagjait a város mindenkor ugyanakkora anyagi támogatásban részesíti, mint a Városi Polgári Otthon tagjait. A javaslathoz Pinczich István dr. szólalt fel elsőnek. Beszédében hangsúlyozta, hogy a tervet üdvözli és annak keresztülviteléhez a maga részéről teljes egészében hozzájárul. Berczeller dr., bizottsági tag meleg szavakkal mondott köszönetet a törvényhatóságnak, hogy az akkor, amikor a zsidó hitközség először fordul a törvényhatósághoz anyagi támogatásért, átérezve a terv humánus és emberbaráti célját, a tervet ma-