Soproni Hirlap, 1929. november (16. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-01 / 249. szám
xv. évf. 249. szám. Sopron, 1929 november 1, péntek h* 12 fillér. Soproni Hírlap KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Egyes példány ára helybeni és vidéki árusítóinknál köznapokon 12 fillér, vasár- és ünnepnapokon 20 fillér. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyed évre.......................840 pengő Egy hónapra.......................2 80 pengő Szerkesztőség: Sopron, Várkerület 66. Telefon-szám: 345. Dr. FELELŐS SZERKESZTŐ: CSERMÁK GONTRAND Kiadóhivatal: Sopron, Várkerület 66 Telefon-szám: 394. XVMMM MMRM Az összeférhetetlenségi törvény kiigazítása Írta : Östör József dr., orsz. gyűl. képviselő A Felsőházravonatkozóan, az összeférhetlenség mai napig sincsen kodifikálva. Az 1901. évi XXIV. t.-c. 29. §-a kötelezőleg elrendelte, hogy a Főrendiházra nézve az összeférhetlenség törvény útján rendezendő. Az összeférhetlenségi törvénynek ezt a szakaszát, azonban, nem hajtották végre és azt hiszem, hogy amidőn a Felsőház, a jelenlegi alakjában, lényegileg különbözik a volt Főrendiháztól, lehetetlen, hogy összeférhetlenségi ügyei törvényileg az 1901. XXI. t.-c. 29. §-ának apodiktikus rendelkezése alapján ne szabályoztassanak. Hogy állunk most már a képviselőkre vonatkozó összeférhetlenségi törvénnyel? Közel harminc esztendő alatt a viszonyok nagyon megváltoztak. És, ha harminc esztendő alatt megváltoztak a viszonyok, akkor kétségtelenül kell, hogy az összeférhetlenségi törvénynek, amely az akkori gazdasági és gazdaságpolitikai viszonyokhoz és élethez volt mérve, bizonyos részei korszerűen kiegészíttessenek és kiigazíttassanak. Mert legyünk tisztában avval, hogy ez a törvény egyébként alapjaiban jó, helyes és szigorú, annyira szigorú, hogy például a francia törvényhozás csak a múlt évben jutott el odáig, ahol a magyar törvényhozás már 1901-ben volt. Pedig talán senki sem állíthatja, aki ismeri a francia politikai viszonyokat, hogy ezek e tekintetben nem hagytak volna nagyon sok kívánnivalót. Az összeférhetlenségi törvény kiegészítéséhez, vagy kiigazításához tartozik egy különös szempont, amely különbözik a harminc év előtti helyzettől és ezt úgy lehet jellemezni, hogy óriási függő viszony az, amelybe többé-kevésbé, az állampolgárok mindegyike és a különböző intézmények, vállalatok kerültek az állammal szemben. Ha e tekintetben azt a helyzetet, amely harminc évvel ezelőtt volt, körülbelül akkor, amikor az idevonatkozó kodifikációs munkálatok megindultak, összehasonlítjuk a mai helyzettel, azt kell mondanunk, hogy a függőségi viszony, amely az összeférhetlenségi törvény kodifikálásánál, bizonyos szakaszoknak vezető gondolata volt, a legnagyobb mértékben kiterjedt. Ha pedig kiterjedt és kiszélesedett, akkor azt hiszem, itt az idő, hogy a kormány revízió alá vegye, és mennyi az, ami idevonatkozólag megvalósítandó volna, természetesen anélkül, hogy olyan összeférhetlenségi törvényt alkossunk, amely talán azt eredményezné, hogy egészséges és jogos érdekképviseleteket a képviselőházból kizárjunk. Amikor azt mondjuk, hogy a függőségi viszony terjedelmileg rettentően megnövekedett, nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a függőségi viszony tulajdonképpen annak az államszocializmusnak a függvénye, amely harminc esztendő óta lépésről-lépésre terjed, amelynek következtében ennek a függőségi viszonynak közvetlenül, vagy közvetetten, magától értetődőleg, mindig jobban és jobban be kellett következnie. Alá kell húzni ezt azért, mert hiszen, ha az állami életnek ez a fejlődési vonala, akkor e fejlődési vonal függvényéről is csak úgy lehet igazságos ítéletet alkotni, ha az állami életnek, az állami szocializmusnak fejlődési irányait minden tekintetben mérlegeljük és hatásukat bírálat alá veszszük. Vannak az összeférhetlenségi törvénynek egyéb rendelkezései is, amelyek bizonyos korrektívumra szorulnak. Itt van az a szakasz, amely a különböző értékhatárokat sorolja fel 3-tól 10 ezer koronáig. Ma ezzel a harminc esztendő előtti mértékkel is számolni kell. Egy másik rendelkezése, amely at hónapok óta tartanak a városi választásoknak előkészületei. A pártok erősen megszervezkedtek, újságlapokon, röpcédulákon gyakran kifejtették programjukat, elmondották miként képzelik el a város jövőjét. Kétségtelen, hogy az «Egységes Városi Párt» tudott eddig is legnagyobb vonzerőt gyakorolni, amennyiben az október hó 18-i első választási napon teljes győzelmet aratott. Ez a győzelem nem puszta véletlen. AzEgységes Városi Pártiban látja városunk polgársága tömörülni azokat az erőket, amelyek a városi ügyek helyes vezetésének garanciáját nyújtják. A várospolitikában gyakorolt, városunk bajait ismerő és ezeken mindenáron segíteni akaró, elszánt férfiakat látunk ebben a pártban. Anélkül, hogy a másik polgári párton küzdő egyes vezető emberek egyéni képességeit érinteni akarnám, azt az egyet meg lehet állapítani, hogy ez a párt túlságosan kisszerű és nyárspolgárias módon képzelte el a városi ügyek vitelét és így nem csoda, ha Sopron választói nincsenek bizalommal a «Városi Polgári Párt» iránt, mert hiszen itt e városban mindenki érzi, hogy nagyvonalúság, több lendület és külömb tempó kell ahhoz, hogy a város gazdasági és szociális irányban előrehaladjon. A «Városi Polgári Párt» maga is megérezte, hogy városházi szereplése és programja nem népszerű és a mostani választási küzdelemben már megkorrigált, sokban az Egységes Városi Párt»-ot követő programmal lépett fel. A hiba azonban ezzel még megnagyobbodott, mert a program kapcsán megjelent újságcikkek, nyilatkozatok és érvelések ellentétben a pártprogrammal még mindig a régi mentalitást árulják el. A «Városi Polgári Párt»-nak ez a kétféle műélettel homlokegyenest ellentétbe jutott, a törvénynek 13. §-a, amely eltiltja a képviselőknek bizonyos közbenjárását, például a kormánynál trafikvagy italmérési ügyekben. Legyünk őszinték és mondjuk meg azt, hogy különösen a mai gazdasági viszonyok között, amikor a hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák a képviselőket szinte kényszerítik erre a közbenjárásra és amikor egyébként annak a képviselőnek kötelessége is az, szíve és a helyzet szerint, amelyben van és ettől megszabadulni nem tud, lehetetlennek tartom, hogy ilyen esetben fentartsunk egy törvényt és egy törvényhelyet, amelyről mindenki tudja, hogy, a törvénynek ez a helye nem tartható be. Szerény felfogásom szerint körülbelül ezek azok a szempontok, amelyeket az ügynek, embrionális stádiumában, a képviselői összeférhetlenségről szóló törvény kiigazítására, kiegészítésére, vagy novellájára vonatkozólag, okvetlenül figyelembe kell venni. Matartása nem alkalmas arra, hogy a választóközönség fenntartásnélkülinek tekinthetné a «Városi Polgári Párt» programját. Egyébként is a választók nem a betűt nézik, legalább is nemcsak a betűt, hanem annak íróját is. Senki sem tudja egyszerű szóval levetni lelki- és szivbeli természetét, mindenkinek megvannak a maga sajátos tulajdonságai, ezek határozzák meg helyét az életben, haladni csak a saját egyéni tulajdonai, lelki- és szivbeli természetrajza diktálta irányban képes, hiába ígér pillanatnyilag mást, végeredményben visszazökkenik oda, ahova egyéni berendezettsége predesztinálja. Akinek nincs szive, hogy meglássa a szükséget, meglássa a bajokat és a szegénységet, annak nincs szive ahhoz, hogy adjon, mégha annyira is akar. Akinek nincs szive ahhoz, hogy áldozatokat hozzon, az hiába ígéri, alkotni nem fog. Aki matematikai pontossággal ki akar zárni minden kockázatot, az a fejlődést és haladást nem képes szolgálni, jövőt alakító tervek megvalósítására képtelen vállalkozni. Városunk gondolkodó polgársága a választási harcot, a pártok küzdelmét is ezen szempontokból figyelte és ezek szerint készítette el az első választási napra a maga mérlegét, amely mérleg emberi számítás szerint a második választási napra sem fog megváltozni. A mérleg nyilvánvalóan az Egységes Városi Párt» javára billent, a «Városi Polgári Párt» programja, képviselői és azok ismert, a múltban náluk kiütközött mentalitás nem kelhet versenyre az «Egységes Városi Párt»-on megnyilatkozó, eddigis beigazolt élniakarással, gazdasági és szociális megértéssel és azzal az elszántsággal, amelylyel ez a párt Sopronban szebb jövőt akar. Ezért kellett azEgységes Városi A városi választások előestéjén Nov. 3-án szavazzatok az Egységes Városi Párt listájára!