Soproni Hirlap, 1929. november (16. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-01 / 249. szám

xv. évf. 249. szám. Sopron, 1929 november 1, péntek h* 12 fillér. Soproni Hírlap KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Egyes példány ára helybeni és vidéki árusítóinknál köznapokon 12 fillér, vasár- és ünnepnapokon 20 fillér. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyed évre.......................8­40 pengő Egy hónapra.......................2 80 pengő Szerkesztőség: Sopron, Várkerület 66. Telefon-szám: 345. Dr. FELELŐS SZERKESZTŐ: CSERMÁK GONTRAND Kiadóhivatal: Sopron, Várkerület 66 Telefon-szám: 394. XVMMM MMRM Az összeférhetetlenségi törvény kiigazítása Írta : Östör József dr., orsz. gyű­l. képviselő A Felsőházra­­vonatkozóan, az össze­­férhetlenség mai napig sincsen kodi­fikálva. Az 1901. évi XXIV. t.-c. 29. §-a kötelezőleg elrendelte, hogy a Főrendi­házra nézve az összeférhetlenség tör­vény útján rendezendő. Az összeférhet­­lenségi törvénynek ezt a szakaszát, a­­zonban, nem hajtották végre és azt hi­szem, hogy amidőn a Felsőház, a je­lenlegi alakjában, lényegileg különbö­zik a volt Főrendiháztól, lehetetlen, hogy összeférhetlenségi ügyei törvényi­leg az 1901. XXI. t.-c. 29. §-ának apo­­diktikus rendelkezése alapján ne sza­­bályoztassanak. Hogy állunk most már a képviselők­re vonatkozó összeférhetlenségi tör­vénnyel? Közel harminc esztendő alatt a vi­szonyok nagyon megváltoztak. És, ha harminc esztendő alatt megváltoztak a viszonyok, akkor­­ kétségtelenül kell, hogy az összeférhetlenségi törvénynek, amely az akkori gazdasági és gazdaság­­politikai viszonyokhoz és élethez volt mérve, bizonyos részei korszerűen ki­egészíttessenek és kiigazíttassanak. Mert legyünk tisztában avval, hogy ez a tör­vény egyébként alapjaiban jó, helyes és szigorú, annyira szigorú, hogy pél­dául a francia törvényhozás csak a múlt évben jutott el odáig, ahol a ma­gyar törvényhozás már 1901-ben volt. Pedig talán senki sem állíthatja, aki is­meri a francia politikai viszonyokat, hogy ezek e tekintetben nem hagytak volna nagyon sok kívánnivalót. Az összeférhetlenségi törvény kiegé­szítéséhez, vagy kiigazításához tartozik egy különös szempont, amely külön­bözik a harminc év előtti helyzettől és ezt úgy lehet jellemezni, hogy óriási függő viszony az, amelybe többé-ke­­vésb­é, az állampolgárok mindegyike és a különböző intézmények, vállalatok kerültek az állammal szemben. Ha e tekintetben azt a helyzetet, amely harminc évvel ezelőtt volt, kö­rülbelül akkor, amikor az idevonatkozó kodifikációs munkálatok megindultak, összehasonlítjuk a mai helyzettel, azt kell mondanunk, hogy a függőségi vi­szony, amely az összeférhetlenségi tör­vény kodifikálásánál, bizonyos szaka­szoknak vezető gondolata volt, a leg­nagyobb mértékben kiterjedt. Ha pedig kiterjedt és kiszélesedett, akkor azt hi­szem, itt az idő, hogy a kormány reví­zió alá vegye, és mennyi az, ami ide­­vonatkozólag megvalósítandó volna, ter­mészetesen anélkül, hogy olyan össze­férhetlenségi törvényt alkossunk, amely talán azt eredményezné, hogy egészsé­ges és jogos érdekképviseleteket a kép­viselőházból kizárjunk. Amikor azt mondjuk, hogy a függő­ségi viszony terjedelmileg rettentően megnövekedett, nem szabad elfelej­tenünk, hogy ez a függőségi viszony tu­lajdonképpen annak az államszocializ­musnak a függvénye, amely harminc esztendő óta lépésről-lépésre terjed, amelynek következtében ennek a függő­ségi viszonynak közvetlenül, vagy köz­vetetten, magától értetődőleg, mindig jobban és jobban be kellett következ­nie. Alá kell húzni ezt azért, mert hi­szen, ha az állami életnek ez a fejlőd­­ési vonala, akkor e fejlődési vonal függvényéről is csak úgy lehet igaz­ságos ítéletet alkotni, ha az állami élet­nek, az állami szocializmusnak fejlő­dési irányait minden tekintetben mér­legeljük és hatásukat bírálat alá vesz­­szük. Vannak az összeférhetlenségi tör­vénynek egyéb rendelkezései is, ame­lyek bizonyos korrektívumra szorul­nak. Itt van az a szakasz, amely a kü­lönböző értékhatárokat sorolja fel 3-tól 10 ezer koronáig. Ma ezzel a harminc esztendő előtti mértékkel is számolni kell. Egy másik rendelkezése, amely at hónapok óta­ tartanak a városi vá­lasztásoknak előkészületei. A pártok erősen megszervezkedtek, újságlapo­­kon, röpcédulákon gyakran kifejtették programjukat, elmondották miként kép­zelik el a város jövőjét. Kétségtelen, hogy az «Egységes Városi Párt» tudott eddig is legnagyobb vonzerőt gyakorol­ni, amennyiben az október hó 18-i első választási napon teljes győzelmet ara­tott. Ez a győzelem nem puszta vélet­len. Az­­Egységes Városi Pártiban lát­ja városunk polgársága tömörülni azo­kat az erőket, amelyek a városi ügyek helyes vezetésének garanciáját nyújt­ják. A város­politikában gyakorolt, vá­rosunk bajait ismerő és ezeken min­denáron segíteni akaró, elszánt férfia­kat látunk ebben a pártban. Anélkül, hogy a másik polgári párton küzdő egyes vezető­ emberek egyéni képessé­geit érinteni akarnám, azt az egyet meg lehet állapítani, hogy ez a párt túlsá­gosan kisszerű és nyárspolgárias mó­don képzelte el a városi ügyek vitelét és így nem csoda, ha Sopron választói nincsenek bizalommal a «Városi Pol­gári Párt» iránt, mert hiszen itt e vá­rosban mindenki érzi, hogy nagyvona­lúság­, több lendület és külömb tempó kell ahhoz, hogy a város gazdasági és szociális irányban előrehaladjon. A «Városi Polgári Párt» maga is megérez­te, hogy városházi szereplése és pro­gramja nem népszerű és a mostani vá­lasztási küzdelemben már megkorrigált, sokban az Egységes Városi Párt»-ot követő programmal lépett fel. A hiba azonban ezzel még megnagyobbodott, mert a program kapcsán megjelent új­ságcikkek, nyilatkozatok és érvelések ellentétben a pártprogrammal még min­dig a régi mentalitást árulják el. A «Vá­rosi Polgári Párt»-nak ez a kétféle mű­élettel homlokegyenest ellentétbe ju­tott, a törvénynek 13. §-a, amely eltilt­ja a képviselőknek bizonyos közbenjá­rását, például a kormánynál trafik­vagy italmérési ügyekben. Legyünk őszinték és mondjuk meg azt, hogy különösen a mai gazdasági viszonyok között, amikor a hadirok­kantak, hadiözvegyek, hadiárvák a kép­viselőket szinte kényszerítik erre a köz­benjárásra és amikor egyébként annak a képviselőnek kötelessége is az, szíve és a helyzet szerint, amelyben van és ettől megszabadulni nem tud, lehetet­lennek tartom, hogy ilyen esetben fen­­tartsunk egy törvényt és egy törvény­helyet, amelyről mindenki tudja, hogy, a törvénynek ez a helye nem tartható be. Szerény felfogásom szerint körülbe­lül ezek azok a szempontok, amelyeket az ügynek, embrionális stádiumában, a képviselői összeférhetlenségről szóló törvény kiigazítására, kiegészítésére, vagy novellájára vonatkozólag, okvetle­nül figyelembe kell venni. Matartása nem alkalmas arra, hogy a választó­közönség fenntartásnélkülinek tekinthetné a «Városi Polgári Párt» programját. Egyébként is a választók nem a betűt nézik, legalább is nemcsak a betűt, hanem annak íróját is. Senki sem tudja egyszerű szóval levetni lelki- és szivbeli természetét, mindenkinek megvannak a maga sajátos tulajdon­ságai, ezek határozzák meg helyét az életben, haladni csak a saját egyéni tu­lajdonai, lelki- és szivbeli természetraj­za diktálta irányban képes, hiába ígér pillanatnyilag mást, végeredményben visszazökkenik oda, ahova egyéni be­rendezettsége predesztinálja. Akinek nincs szive, hogy meglássa a szüksé­get, meglássa a bajokat és a szegénysé­get, annak nincs szive ahhoz, hogy ad­jon, mégha annyira is akar. Akinek nincs szive ahhoz, hogy áldozatokat hozzon, az hiába ígéri, alkotni nem fog. Aki matematikai pontossággal ki akar zárni minden kockázatot, az a fejlődést és haladást nem képes szolgálni, jövőt alakító tervek megvalósítására képtelen vállalkozni. Városunk gondolkodó pol­gársága a választási harcot, a pártok küzdelmét is ezen szempontokból fi­gyelte és ezek szerint készítette el az első választási napra a maga mérlegét, amely mérleg emberi számítás szerint a második választási napra sem fog megváltozni. A mérleg nyilvánvalóan az Egységes Városi Párt» javára billent, a «Városi Polgári Párt» programja, kép­viselői és azok ismert, a múltban náluk kiütközött mentalitás nem kelhet ver­senyre az «Egységes Városi Párt»-on megnyilatkozó, eddig­­is beigazolt élni­­akarással, gazdasági és szociális megér­téssel és azzal az elszántsággal, amely­­lyel ez a párt Sopronban szebb jövőt akar. Ezért kellett az­­Egységes Városi A városi választások előestéjén Nov. 3-án szavazzatok az Egységes Városi Párt listájára!

Next