Soproni Hirlap, 1931. június (18. évfolyam, 122-144. szám)

1931-06-02 / 122. szám

2 mocsoktalanság pallosával küzdötte vé­gig. Az a körülmény, hogy küzdelme mégis diadalban végződött, egyre táp­lálja bennünk a reményt, hogy a ma­gyarság ügye, mely tiszta és igazságos ügy, előbb-utóbb győzedelmeskedni fog. Határtalan lelkesedéssel fogadott be­széde után­ a polgármester a közönség megújuló tapsvihara közben a város­­nevében szalaggal díszítette a Concor­dia zászlaját. Utána figyelemre méltó kijelentést tett. — A hazafias munkáért — mondotta nem jár sem köszönet, sem elisme­rés. A haza érdekében való munkálko­dás mindnyájunknak legszentebb köte­lessége. Az egyesület által rendezett ha­zafias ünnepségekre mégis szükség van, hogy megismerjük és kezet szoríthassunk azokkal, akikre a múltban számít­hattunk és akikre a jövőben számít­hatunk. A város által adományozott szalagot és a polgármester lelkes beszédét Hor­váth József számvevőségi tanácsos, egyesületi elnök köszönte meg. A továbbiak során H. Dessewffy Bella műdalokat énekelt. Tudása nem vár külön méltatásra. Nagy sikert ara­tott a Friedl Mihály által vezényelt régi Concordia-énekkarral, valamint a jelenlegi karral egyetemben. Az előbbi német, az utóbbi magyar és német da­lokat énekelt pompás betanultságban. Ugyancsak nagy volt a sikere annak a négy élőképnek is, mely a megszállt területeket jelképező négy szobrot ele­venítette meg. Az élő szobrok bemuta­tása közben L­e­h­n­e­r Ferenc nagy hozzáértéssel hazafias költeményt sza­valt. A műsor utolsó számaként közel 100 iskolásgyermek — a jövő Concordiája — Schöllnek, az egyesület kisdobosának irányítása mellett énekelt. A kicsinye­ket énekükért és példás fegyelmezett­ségükért ugyancsak megkedvelte a kö­zönség. A lélekemelő ünnepség, melynek ren­dezéséért köszönet és hála illeti R­i­n­g­­hofer Mihályt, az egyesület szellemi életének irányítóját, a Himnusz elének­ l­ésével fejeződött be. Választási hullámok Most már bizonyos, hogy hamarosan meglesznek a képviselő - választások, mert a politikai földrengésjelző készü­lék ugyancsak erős kilengéseket mutat. A legszebb az a dologban, hogy nem a választóközönség van izgalomban, hanem a jelöltek. A választókat egy­előre sokkal jobban foglalkoztatja a szá­razság és a csökkenő terméskilátások. A politika most egészen háttérbe szo­rul; az a fődolog, hogy lesz-e eső? A helyzet egyébként alig változott va­lamit. Sopronban mindinkább általá­nossá válik a meggyőződés, hogy Herr­mann Miksa egyhangúan jut a meg­­bízó levélhez. Ma már vélt ellenfelei is elismerik, hogy a város érdekeit ő tudja legjobban képviselni, mert volt minisztertársainál nagy a befolyása. Bethlen miniszterelnök pedig különö­sen nagy súlyt vet volt munkatársának a megválasztására. A sopronkörnyéki kerületben Ö­s­t­ö­r dr .­sokkal jobban áll, mint ellenfelei híresztelik. Egy cseppet sem csodálko­zunk ezen, mert östör valóban annyit tett kerületéért, hogy a legnagyobb há­ SOPRONI HÍRLAP 1931 junius 2 látlanság volna, ha választói elpártol­nának tőle. De erről szó sincs. Úgy Berg Miksa bárónak, mint vitéz Kő József tábor­noknak van pártja a kerületben, de ketten együttvéve sem tudnak annyi szavazóra szert tenni, mint Östör egy­maga. Mindegyikük csak pár községre számíthat, de Ostort az egész kerület támogatja, pedig ennél szétágazóbb ér­dekű kerület alig található az ország­ban. A mostani választási mozgalom csak arra lesz jó, hogy Östör fölé­nyes győzelmét még inkább kitüntesse. Az elmúlt éjjel egyébként Nagycenken Kő József plakátjait letépték. Nagyon népszerű a kerületében Flandorffer Ignác is. Van ugyan el­lenfele S­z­e­d­e­n­i­k Jenő csepregi ügy­véd személyében, de azért Flandorffer megválasztását a kerületben teljesen bi­zonyosnak mondják. Flandorffer eddig pártokon kívül ál­lott. Most azonban értesülésünk szerint belép a keresztény gazdasági pártba. Erre látszik mutatni az a körülmény, hogy Űrnapján támogatására a kerü­letbe érkezik Czettler Jenő dr., a képviselőház alelnöke és Huszár Mi­hály sárvári plébános, a vasvári kerület képviselője. Űrnapján Csepregben és Bükön mond beszámolót Flandorffer és erre az útjára kísérik el őt képviselő­­társai. Csornán változatlanul erősen áll Gri­­ger Miklós. Őt époly kevéssé lehet ott megingatni, mint valamikor Rakovsz­­ky Istvánt. Van ugyan ellenfele, de nem hiszik, hogy a választásig meg ne győ­ződnék vállalkozása sikertelenségéről. Kapuvárott Rakovs­zky Tibor dr.-on és Csik József dr.-on kívül, mint halljuk, fellép Dömötör Mihály is, ki már egyszer szerepelt ott jelölt gyanánt. Fellépése csak Rakovszky Ti­bor győzelmét tenné kétségtelenné. A kapuvári kerületben egyébként Saly Dezsőnek is van pártja. A Gaál Gasz­­ton-féle párthoz tartozik. Lövőn ötvös Lajos dr. győzelme mindinkább nyer valószínűségben. Most is Fertsák Jenő az ellenfele, ki a múlt választáskor is kisebbségben ma­radt. Azóta nem változott meg a kerü­let hangulata. Mondják különben, hogy e kerület­ben fellép Batthyány János gróf, né­meti birtokos is. De ez még egyelőre nem bizonyos és az erők viszonyán csak csak keveset változtatna. Kosok vasárnapja Csornán Eseményekben gazdag vasárnapja volt Csornának. A csornai Kath. Kör zászló­szentelése összeesett a hősök emlékére rendezett ünnepséggel. Már reggel 8 óra előtt gyülekeztek az ünnepségek résztvevői a róm. kath. fiú­iskolában, köztük Pintér Istvánné zászlóanya. Nyolc órakor indult meg a menet a premontreiek templomába; 30 koszorús leány és 30 vőfély között vit­ték a zászlót, utána a zászlóanya és a nagyszámú ünneplő közönség. A temp­lomban az istentisztelet után W­ágner Mihály plébános, szentszéki bíró meg­szentelte a zászlót gyönyörű beszéd kí­séretében. Az ünneplők most kivonultak, az egyesületek zászlójuk alatt a Szt. An­­tal-temetőbe az elesett hősök és a kom­munizmus vértanúinak sírjához. Az­­ ünneplők tömege között ott láttuk T­a­­­­kács Gyula és Kremser Károly já­­rásbírókat, S­c­h­­­é­g­­ Imre szolgabirót, Haupmann Ernő és vitéz Dénes Elemér őrnagyokat, Pok­or Adorján prem. kanonokot, Lamp Géza adóhi­vatali főnököt, Csorna község képvise­lői Hegedűs József biró és Lend­­vay Miklós vezetésével, Kozma An­tal ügyvédet, Pintér István és B­ar­to­s Gábor orvosokat, a csornai Kath. Kör, az ipartestület, kereskedők egye­sülete, iparoskör, tűzoltótestület, iz­raelita hitközség és a többi egyesületek küldöttségeit. Kivonultak a fiú- és le­ánypolgári, fiú- és leányelemi iskola igazgatóik, tanáraik, tanítóik vezetésé­vel és az összes leventecsapatok. Az ünnepséget az iparosdalárda nyi­totta meg a Magyar Hiszekegy el­ének­lésével, utána Wágner Mihály plébá­nos mondta el tartalmas beszédét, melynek gondolatmenete a következő: Ez a nap a hitnek a napja, az Isten­ben való hitnek a vizsganapja. A hitet­lenség ily rettenetes csapásnál, ami­lyen ma újból elvonul szemünk előtt, megnémul és összeroppan, mi pedig állunk a sok-sok kereszt mellett, mi­ként egykoron a Szűzanya is állott Szt. Fiának keresztje alatt. A háború szen­vedéseinek sötét talányát nem tudjuk ugyan megfejteni, de Krisztus keresztje fájdalmunknak irányt ad. Ha hőseink sírja fölött nem is virágzott ,ki május virága, mert nem ér oda az édesanya keze és a hitves gondos szeretete, mi mégis Isten angyalait látjuk fölöttük lebegni, a föltámadás napjának első su­garai megdicsőítik e sírokat. Meghalt hőseink ma így biztatnak bennünket: «Ne álljatok fájdalommal és akaratnélküli megadással sírjaink­nál. Fél merész, bizakodó cselekvésre áldozatra! Mi nem népünk haláláért, hanem annak életéért estünk el. Azt a rettenetes erőt, amely kint a harcme­zőkön arra késztetett bennünket, hogy megálljunk és meghaljunk, ti változ­tassátok át a munka, az áldozat, a nem­­­­zet és a haza iránti szeretetnek hősies­ségévé.» Hősök népe tudja fegyverek­ből a munka zugó kalapácsait és az ál­dozatkészség győzelmes keresztjeit ko­vácsolni. Fogadjuk meg, hogy a munkát ott folytatjuk, ahol abbanhagyták, gondos­kodunk róla, hogy utolsó órájuk hite meg ne szégyenüljön. Hős testvéreink! Pihenjetek nyugodtan, a zászló fennen lobog, a jóságos és mindenható Isten meg fogja koronázni a ti és a mi küz­delmünket! Utána Tóth Borbála polgári iskolai tanuló egy irredenta költeményt sza­valt el hatásosan, majd Hofmann Ká­roly polgári iskolai tanuló szavalata kö­vetkezett olyan érzéssel, hogy könnye­ket csalt a hallgatóság szemébe, végül egy levente, S­i­k Sándor irredenta köl­teményét adta elő. Ezek után Hege­dűs József községi bíró a hősök sír­jait, Czinder György pedig a vérta­nuk sírját koszorúzta meg a község ko­szorújával. Az ünnepséget az iparosda­lárda a Himnusszal zárta be. Hof­mann Károly szavalata oly nagy ha­tással volt a közönségre, hogy Schön­berger Gyula dr. gyáros 800 pengős alapítványt tett a csornai polgári is­kola javára. Erős és gyengeáramú Villanyberendezéseket megbízhatóan lái ama..-------——»—SUGÁR és BRAUN és élesen készít: műm " Sopron, Torna­ utca 6. Telefon 51.

Next