Soproni Napló, 1908. január-március (12. évfolyam, 15-75. szám)
1908-01-19 / 15. szám
2 SZÍNHÁZ, Tündérszerelem. ... És dajkánk altató dalára álomra csukjuk le szemünket. Fülünkben cseng még meséje és álmodunk szépet, édeset nagy tündérországról . . . Kinek nem jutott eszébe a kedves gyermekkor, mikor ezt a szép álomképet a gyönyörű mesevilágot megelevenedni látta. Tündérország kapuját nyitotta meg előttünk két költői lélek és mi beláttunk azon át abba a csodás, bűbájos világba. Jókai fantáziája illette meg őket s a tengerszem tündérének csodaszép meséjét regényes daljátékba foglalva nemcsak a mese édes szavával, hanem a bájos zene csodás hatalmával álomba ringatnak és ragadnak magukkal a tündérek birodalmába. Kinek nem volna kedve ily gyönyörű kísérettel erre a kis utazásra. Bájosan szép a Tündérszerelem meséje. Jókai novellája csak kiindulópontul szolgált a szövegírónak, Martos Ferencnek, aki azontúl saját fantáziája erejével és színpadi tudásával szövi tovább a bájos mesét. A Székelyföldön játszik ez a mese. A szent Anna tavánál tanyázik a vizi király az ő tündérnépségével. Vizi tündérek, hableányok, erdei manók, törpék, tücskök, lidércek, békák kígyófejű szörnyek és sellők hódolnak a vizek királyának, akinek legkedvesebb ezek közt Csilla, a leánya. Ennek a legszebb tündérleánynak dalára és táncára rózsák nyílnak és gyöngyök fakadnak. Ámde a teljes boldogságnak akadálya a barát harangja, mely figyelmezteti az embereket az ingoványra s így elkerülik a földi halandók romlásukat. Ezt a harangot szeretné a vizi király elpusztítani. Épp jókor érkezik Gergő, a leghíresebb székely legény, akit Csilla magába fog bolonditani és édes csókjáért a harangot kéri cserébe. A legény hallgat is a csábitó szóra és vízbe dobja a harangot. Igen ám, de a tündérleány valósággal beleszeret és nem akarja őt elhagyni. Hazaviszi tehát a legény Csillát a falujába, hova a bánatosan szerelmes cincér már előbb hírét vitte, hogy micsoda boszorkányos leány kerül a faluba. Csillát a ház népe örömmel fogadja, de a falu népe nem tud megbarátkozni vele. Felöltöztetik a leányt székely viseletbe és Gergő készül vele az oltár elé. De a mikor a templomhoz érnek, útjukat nagyságosnak kívánsága szerint való. Most jött a faluról. Talán kicsint értetlen is... De a nagysága legyintett: — Bízza rám csak. Inkább ilyennel vesződöm, mint a puccos, megtollasodottal. Azok kikapósak, szerető tartók... A nagysága patyolatban, sárga selyemben zongoráz, danol. Vörös haja, jaj de szépen van fésülve. Az a kedves dala, melyik úgy végződik: Ifjúságom jött vissza egy szóra őszi rózsa, fehér őszi rózsa ... Perg fiatal úgyis... Az úr ha megjön, akkor csókolóznak, nevetgélnek. Kihallatszik a csókjuk cuppanása, a nagysága csöngető nevetése. — Hanem a jókedvnek, a dévajkodásnak a fonalát hirtelen mintha mindig elmetszenék. Hirtelen csak meg-megcsöndesednek, elszomorodnak. Ma leiste meg főképp rossz kedvében volt az úr. A hálószobában tettem-vettem. Az ajtó kissé nyitva volt. Amint zsörtölődött, hallottam. — Keserves ez a mi életünk, Ibolya, nagyon keserves. (Ibolya a nagyságának a neve.) Társaságba nem járhatunk és mintha állja mai pap, mondván, hogy átok nyomja a falut mindaddig, mig a harang vissza nem kerül. Szomorúság ül a lelkekre. Csilla érzi, hogy ő az okozója minden bajnak s engedve a cincér s a vizikirály hívogató szavának, mielőtt szerelmese megakadályozhatná, visszaszáll a vízbe. Tündérországban boldogan fogadják a visszatért tündérleányt, aki azonban már nem a régi. Elhallgatott a dala, csak panaszra nyílik ajka. Szereti a székely legényt és szívesen feláldozná érte minden vázslatos erejével segíti neki visszahozni a vázslato erejével segíti neki visszahozni a harangot. Míg a legény a vízben jár, Csilla imára kulcsolja kezét. A harang megkerül és hangjára eltűnik a tündérvilág, csak Csilla marad meg és boldogan tér Gergővel falujukba. Az utolsónak haldokló cincér hattyúdala kiséri őket a boldogság útjára. Ehhez a csodaszép meséhez gyönyörű zenét irt Huszka Jenő. Üdeség, finomság, ennek minden melódiája és mesteri a hangszerelése. A tündérvilág pazar pompáját festő fátyolfinomságú zene ölelkezik a magyaros motívumokkal és erős szerkezetű hatásos finálékban emelkedik ki a könnyű operett-zene megszokott keretéből. A mai léha és mégis nagy hírre vergődött operettek között jól esik végre ily poétikus, kedves dolgot látnunk, mely hozzá még magyar szerzők műve. Kiragad bennünket ez a darab a hétköznapiasságból és pár órára az ideális világ boldogságába vezet. Lehetetlen, hogy gyönyörűséggel ne élvezze ezt a megható mesét az, akinek van még egy kis érzéke az idealizmus iránt, akinek lelke nem fásult még el egészen és tud még lelkesedni a tiszta szépségért. Fiatal, fehér leánylelkek találhatják meg benne különösen igaz gyönyörűségüket. A mai léha és mégis nagy "hírre vergőez újabb darabját, mely most éli nagy sikereit a fővárosban, a vidéken nálunk mutatták be először. A gyönyörű darab színrehozatala a tündérvilágnak szép kiállítását is megkívánja, ami a hatáskeltéshez elkerülhetetlen. Nádasy igazgató nem kimért fáradságot és költséget. Oly fénnyel, pompával állította ki az operettet, amihez foghatót alig láttunk még a soproni színpadon. Gyönyörű tündérkertté varázsolták a színpadot, melynek képe a szép tündérkisasszonyokkal és a sok-sok különböző vízi lényekkel benépesítve, ügyes megvilágításával valóban meglepő és friss zöld tónusával hangulatot keltő. Az előadás is elsőrangú volt és kiemelte a darab minden szépségét. Szilasi Etelka (Csilla), a bájos fő-főtündér illúziót keltő megjelenésével és játékának kedvességével meghódította a közönséget. Nagy sikere volt. Sokat tapsoltak neki és partnerének, Szarvasi Jenőnek is, aki a szerelmes legényt adta tőrülmetszett eredetiséggel. A második felvonásbeli csókcsárdásuk annyira tetszett, hogy kétszer is meg kellett ismételniök. Elismerés illeti Rákosit (vizi király), Földest, a szerelmes cincért, Nádasynét, a szaporanyelvű bakternét,Nagy Dezsőt, a pompás baktert, Bodonyi (remete), kiknek mindegyike egy-egy sikerült alakot formált szerepéből. Kellemesen tűnt ki a tündérek sorából Ladányi Mariska és Báródi Kató szép alakja. A darab kitűnő színrehozatala körül a főérdem Ferenczy Frigyesé. Most láttuk csak, mire képes az ő rendezői talentuma. Bár nem láttuk őt a színpadon, de dicsérte ott minden, ami a keze munkája volt, a tündérvilág egész szépsége. A második felvonás után a szűnni nem akaró tapsokra többször is meg kellett jelennie a derék rendezőnek a közönség előtt. Hasnek karmester is kivette részét a sikerből. Hisszük, hogy sok telt ház fog még gyönyörködni ebben a darabban. * Varázskeringő. Kedden este ezútttal kilencedszer kerül színre Strauss rendkívüli sikerű nagy operetteje. A vezető szerepeket ezúttal is: Szilassy, Bándi Rózsi, Nádasyné, Feketené, Nagy Dezső, Nádasy, Földes és Szarvasy játszák. Ez előadásra már lehet jegyeket előre váltani. Gyimesi vadvirág — leszállított helyárakkal. Hétfőn este páratlan bérletfolyamban Géczi István kitűnő népszínműve kerül színre, és pedig rendkívül mérsékelt helyárakkal. Az igazgató alkalmat akar adni a karzat közönségének, hogy ezt a szép népszínművet mérsékelt árak mellett nézhesse meg. A Gyimesi vadvirág hétfői előadására már vasárnap lehet jegyeket előre váltani. SOPRONI NAPLÓ: mindenki ujjal mutatna miránk. Meg vagyunk bélyegezve. S a bélyeg letörülhetetlen. Most jövök az ügyvédtől. Az egyedüli mód azt mondja, ha maga ellen, Ibolya, a válópert hűtlen elhagyás miatt a férje megindítaná. — No és megindítja? — kérdezte a nagysága mohón, kíváncsian. — Az a baj — felelte szomorúan az úr — hogy meg nem indítja. Elhallgattak. Nini, mondok, hiszen ezek úgy vannak csak összeállva, mint nálunk a Csombók cigány, meg a Sajnálom Rozi. Pejg urak. A nagysága szólt utóbb bele a csöndességbe : — Az ágyakat a szoba másik felére tetettem. Ott kevesebb a légvonat... S míg kopogott az aszfalton a három friss falusi lány csizmája, cipellője, egyik emelet ház pincéjéből kakas kukorékolása hangzott. — Menjünk — indítványozta a zöld kendős — menjünk, mert még ránk virrad. Mire ahányan voltak, annyi irányban elkövetkeztek. Hollós József. TfTl p § 11,1 tignac is törökké dúsan I Ln RU ifj. felszerelt raktárát ajánlja ERHETH JÁNOS -- SOPRON, - -jiogsiiája a „Fa. ‘•"'«ihar" íH kEfÜlBI 5 3. Lu& HÍREK. Naptár. — Tájékoztató. Január 19. vasárnap. Kát. Jézus szent neve: Prot. Sára. — A nap kel 7 ó. 23 p., nyugszik 4 ó. 29 p. — A korcsolyázó egyleti jégpálya zárva van. — A muzeum (városháza II. em.) nyitva van délelőtt 10—12-ig. — Szinpártoló egylet választmányi ülése d. e. 11 órakor. Január 20. hétfő. Fábián és Sebestyén. — A nap kel 7 ó. 21 p., nyugszik 4 ó. 81 p. — A város köz- és jogügyi bizottságának ülése. Sopron, jan. 18. Változás a hercegi javak igazgatásában. Megírtuk már, hogy Haller Józsefet, az Esterházy hercegi javak jószágkormányzóját már legközelebb felmentik az állásától. Már tulajdonkép meg is szűnt a hatásköre, mert csak puszta formaság, hogy nyugdíjaztatását megelőzőleg három havi szabadságidőt élvez. A hír természetesen lázas izgatottságot keltett vármegyeszerte, mert ezerféle érdekszál fűződik ehhez az álláshoz és éppenséggel nem közömbös, hogy ezt az állást ki tölti be. Alig merült fel a válság híre, már az utód személye érdekelné az embereket és vége-hossza nincs a találgatásnak. Pedig ebben a pillanatban bajos dolog volna még az utódról beszélni. Az a hír azonban erősen tartja magát, hogy a jószágkormányzói állást a jövőben nem fog- Január 19.