Soproni Napló, 1909. július-szeptember (13. évfolyam, 146-222. szám)

1909-07-01 / 146. szám

Július 1. A hatósági husszék tanulmányo­zása. Kis­kos István szombathelyi városi­­ tanácsos, helyettes polgármester, Németh­­ László számvevő és Bognár József főállat-­­ orvos tegnap a hatósági husszék tanulmányo­zására Sopronba érkeztek. A szombathelyi kiküldöttek innen Zalaegerszegre és Kapos­várra utaztak tapasztalatok szerzése végett. Évzáró ünnep a honvéd-főreál­­iskolában. A város úri közönségének szinet-javát látta vendégül hétfőn a honvéd­­főreáliskola, az intézet gyönyörű parkjában és tágas helyiségeiben rendezett évzáró ün­nepén. Már hetekkel ezelőtt készültek a kis honvédek erre az ünnepre, melyen a nagy­­közönség előtt mutatták be ügyessé­güket és előhaladásukat a rajzb­a, torná­ban, vívásban és a zenében. De izgatottsággal várták a hét­fői napot a k­ő leánykák is, kiknek legszebb emlékeik közé tartoznak a honvéd főreál­iskola kedélyes mulatságai. És m­éd a két nembeli fiatalság legnagyobb örömére a leg­szebb idő kedvezett az ünnepségnek, mely teljes pompájában bontakozhatott ki és a leg­szebb sikerrel is járt. Már kora délután meg­nyíltak az intézet termei az ünnepre hivatalos közönségnek, mely legelsőben a rajzkiállítást tekintette meg. Két teremben voltak elhe­lyezve a növendékeknek szabadkézi és az áb­rázoló mértan körébe vágó rajzai, melyek pontos kidolgozásukkal és tökéletességükkel bámulatba ejtették a szemlélőt. Egyik-másik növendék szinte a művésziességig vitte a raj­zolásban, a másikánál meg a kitartó szor­galom érdemel dicséretet. Faragó Géza százados és Csepreghy Ferenc főhadnagy szakértő vezetése mellett dolgoztak ily szé­pen és egyre fejlődő készséggel a növen­dékek, kikre valóban büszkék lehetnek a je­les rajztanárok. Öt órakor a tornateremben sikerült zeneelőadás volt, melyen az intézeti zenekaron kívül közreműködtek Faur Kor­nél, Seltenhofer Jenő, Baló Benjámin nö­vendékek hegedű-, Thomay Frigyes, Simkó Dezső és Bokross László zongorajátékkal, Kassay Farkas Dezső és Kasztner Róbert szavalattal. A közönség a műsor minden egyes számát megérdemelt elismerésben ré­szesítette. Majd vivógyakorlatok következtek, melyek a növendékek nagy ügyességéről ta­núskodtak. Azután a maga nemében páratlan szép tornamutatványokban gyönyörködhetett a közönség. Szebbnél-szebb szabadgyakorla­tokat, szergyakorlatokat, csoportozatoka­t gu­lyákat mutattak be a növendékek, ékes bi­zonyságot szolgáltatva arról, mekkora gon­dot fordítanak ebben az intézetben a növen­dékek testi nevelésére. A közönség többször is hangos jelét adta az intézet derék tornata­nárát, Kutasi Szabó Józsefet illető elismeré­sének. A szép kiállítás és az elsőrangú torna­mutatványok meg a sikerült előadás meg­győzhették a közönséget arról, micsoda szel­lemben nevelik a honvéd főreáliskorban a növendékeket és arról a szép haladásról, melyet a növendékek felmutatnak. Az évzáró ünnep egyik érdekessége volt még az is, hogy a székesfehérvári honvédzenekar ját­szott Friesay karmester vezetésével mely­nek kitűnő játékát élvezettel hallgatta a szép számban megjelent előkelő közönség Este az intézeti épület mögött levő szabad téren va­csora, majd pedig tánc volt a szépen díszí­tett tornateremben. A tánchoz a honvédzene­kar és Nyári Rudi zenekara­ szolgáltatta a zenét, a vacsorát pedig Rupanovics vendég­lős szolgálta fel. Csak a pirkadó hajnal vetett véget a vidám mulatságnak, mely megérde­melt és jóleső jutalmul szolgált a derék kis kadétoknak és kedves emlékül a bájos leány­káknak. A Dalfüzér népünnepe. A Dalfüzér háromnapos jubileumi ünnepét tegnap dél­után sikerült népünnep rekesztette be. Ezré­vel lepte el a közönség az Erzsébet-kertet, hol a katonazene játszott, énekelőadások és tornamutatványok voltak, Maravics Sándor­­né, Finck Józsefné, Garai Gyuláné, Stern Pálné, Wurdits Antalné, úrnők és több más úrhölgy tombolajegyeket és virágot árusítot­tak. A közönség késő estig szórakozott a fél­­­nyesen kivilágított kertben. Nagy volt az élénkség a vendéglőben is, hol tizenegy óra-­­ kor a fiatalság táncot is rögtönzött. Méltó­­ befejezője volt ez a népünnep a nagy ju­­­­bileumi ünnepségnek, melynek rendezése­­ Rátz Ottó dr egyleti elnök és vezérkara fá- I radhatatlan buzgalmát és rendezői ügyessé­­­­gét dicséri. A polg. fiúiskola évzáró ünnepe. Díszes közönség jelenlétében folyt le a sop­roni polg. fiúiskola évzáró ünnepe. S hogy oly szokatlanul nagy számban jelentek meg, annak mélyebben fekvő oka van. Ebben az esztendőben jubilálta Leitner Ferenc, az intézet igazgatója tanári működésének 25. évfordulóját. A nap fényét emelte Töpler Kálmán polgármester jelenléte. A két részre osztott ünnep a következőképpen folyt le. Bevezető pont volt Stroch Fl. M. »Dalia« című éneke, melyet a fiukar adott elő. Majd Molnár Gyula IV. oszt. tanuló Pó­­kainét szavalta el, utána az énekkar Estha­rangok című dallal kedveskedett. Deutsch Emil 111. o. t. Tompa M.-nak »Az én laká­som« c. költeményét szavalta el ügyesen.­­ Ezután ismét a fiukat énekelt népdal­ egy-­­­veleget Hoff­er Károlytól. Miután az igaz­gató megtartotta alkalmi beszédét, az ün­nep első része a Szózat eléneklésével befeje­ződött. Ekkor lépett az emelvényre D­e­r­s­z­ich Károly tanár, ki a tantestület nevében len­dületes beszédben mutatott rá az igazgató ér­demeire s arra a puritán jellemre, mely őt e díszes állásra méltóvá tette. Felolvasta a kultuszminisztertől érkezett elismerő okiratot, amit a jelen voltak kitörő lelkesedéssel fo­gadtak. Méltóbb, rátermettebb egyént nem érhetett volna az elismerés, mint aminő Leitner Ferenc. Kívánja, hogy a kezében lévő zászlót még sokáig lobogtathassa azzal a fáradtságot nem ismerő kitartással mint eddig tette. A beszéd elhangzása után a fiu­kaz »Éljen soká« című dalt énekelt. Majd a gondnokság nevében Heiszler János gondnoksági tag üdvözölte az ünnepeltet. Töpler Kálmán polgármester szívének egész melegével fejezte ki elismerését az in­tézet érdekében kifejtett munkásságáért. P­o­m­p­e­r Károly IV. oszt. növendék tanuló­­társai nevében köszönte meg az igazgatónak a velük szemben tanúsított jóságát és a ve­lük való fáradozást. Végül Leitner Ferenc meghatottságtól remegő hangon mondott köszönetet. Külön meg kell említenünk, hogy Hollós Béla az intézet rajz- és énektanára valóban meglepő dolgot produkált az ének­tanítás terén. Precíz tudás és könnyed előa­dás jellemzi a keze alatt álló ifjúsági ének­kart. Hm. Lefoglalt asztal. Egy tábornokot egy vidéki városban egy pincér elküldött az asz­taltól, amely mellett helyet foglalt, mert az asztal törzsvendégeké, akik ugyan még nin­csenek jelen, de majd méltóztatnak megje­lenni. A tábornok az elküldésre nem hede­­rített, a pincért jól össze­szidta és a helyén maradt. Jól tette. Kávéházban vagy korcsmái ebédlőben - mivel a helyiség nem zárt, hanem nyílt, — az üres asztal azé a ven­dégé, aki leül mellé és elfoglalja. És min-­­­den vendég azt az üres asztalt foglalhatja el, a­melyet kiszemelt magának. Azok az úgynevezett törzsvendégek, akik vendéglő-­­ ben vagy a kávéházban asztalt foglalnak le­­ maguknak, a­melyet, míg ők jönnek, a pin­cér cerberusként őriz a számukra, vétenek az ildomosság ellen, vétenek a tapintat ellen, vétenek a jog ellen, mely minden vendéget egyformán kell, hogy megillessen. Külön szo­bának joga van, de külön asztal joga nyil­vános ebédlőben, kávéházban nincs, csak ak­kor, ha az asztal mellé már letelepedtem. Ugyan szép dolog volna, ha valami korcsmár­­ ebédlőbe nyitnék és a pincér azzal fogadna, hogy minden asztal le van foglalva olyan­­ vendégeknek a számára, akik közül még­­ egyetlen­­sincs jelen, a vendégszoba pedig­­ nyilvános ebédlő. Vendéglői, kávéházi asz­tal hát csak akkor illet meg vendéget vagy­­ társaságot, ha a vendég vagy a társaság SOPRONI NAPLÓ 3 az asztalt birtokba vette, mellé telepedett. Itt nincs dologhoz való jog, itt csak dologban való jog lehet. Legföljebb az az esete van a korcsmai asztal előre lefoglalásának, ha például egy társaság előre küldi egy tagját, hogy egy asztalt a számukra foglaljon le. Az előre küldött az asztalt lefoglalja, birtokba­­veszi a melléülés tényével. S már most, ha idegen vendég közben szintén a mellé az asztal mellé kívánna ülni, a társaság előre­­küldöttje, aki már az asztal mellett ül, mond­hatja: pardon le van foglalva. És én, akinek a mondás szól, visszavonulok. De ekkor sem ám azért, mert a jelen nem lévők jogát tisz­telném, hanem, mert a jelenlevőnek a jo­gát elismerem. Célszerű lenne azért, ha sza­bályrendelet felét alkotna a hatóság ven­déglői és kávéházi asztalok előre lefoglalásá­nak a tilalmáról. Ingyenes himlőoltás. Hétfőn fejez­ték be városunkban az ingyenes újraoltást. A kerületi orvosok összesen 545 gyermeket ol­tottak be. Sokszor lehet hallani, hogy nem ízlik a saláta. Ennek az az oka, hogy a saláta­olaj nem jó minőségű. Ha pikáns, tiszta izű salátaolajat akar, fáradjon a Müller Ferenc­­féle Oroszlán-drogériába, Sopron, Ikvahid. Dr. Ónodi Adolf egy. tanár a balfi lith. savanyuvizről a következőket Írja: Ezennel bizonyítani, hogy a sjekem kí­sérletezésre beküldött alkalikus sós balfi ásványvizet a felső légutak hurutos megbe­tegedéseinél kiváló eredménnyel alkal­maztam. I WIT Szigorú büntetés sújt minden g­­yári üzemet, molnárt, gazdászt, kinél a törvény által előírt­­ MENTŐ­­­SZEKRÉNY ■ nincs készletben. — Ezen mentő­szekrények g 5—10, 20, 30, és 40 koronáért kaphatók. KOLB SIMON 0f || 1« o-irQ o *| I SOPRON, Várkerület '88. szám. Távbeszélő 219. sz. m ss 11 ■ szana ■ a 1 ÉRTESÍTÉS. a Tisztelettel értesítem Sopron és 3 vidéke n. é. közönségét, hogy a balfi­a ála 29 1­­3 ■ S gyógyfürdő - vendéglőt átvettem. Főtörekvésem odairányul, hogy kitűnő jó soproni és balfi valamint balatonmelléki boraimmal és jó magyar konyhával kiérdemeljem a m. t. vendégeim pártfogását. Különösen ajánlom speciális erdélyi konyhámat. Vásár- és ünnepnapokon zene. A n. é. közönség szives párt­fogását kéri Németh Antal, balfi fürdő-vendéglős. fa e. s s . s s .gsínsrasni 1 Üveg, porcellán, tükrök, képek, függő­lámpák valamint hgg. aluminium­­edények, minden fajtában, vendéglős felszerelések a legolcsóbb árakon kaphatók. Eigner Károly, üveg- és porcellánkereskedésében Sopron, Ezüst-utca 3.

Next