Soproni Napló, 1910. július-szeptember (14. évfolyam, 147-222. szám)

1910-07-01 / 147. szám

2 A soproni irodalmi és művészeti kör, Sopron, június 30. A soproni irodalmi és művészeti kör nem régen bocsátotta ki az elmúlt év mű­ködéséről való beszámolóját. Ismerjük a kör jeles munkáját, amelyet az irodalom meg­­terettetésével és a p­agyar szó terjesztésé­vel elvégzett s leghívebben jellemezhetjük a tevékenységét, ha Mészáros Sándor titkár szavait idézzük: „Körünk munkaéletét egész­­múltjában az jellemezte, hogy egyrészt könnyebb faj,­­súlya, szórakoztató témákból, m­ásrészt nagy klasszikusaink népszerű ismertetéséből állí­totta össze műsorát. Az első témakört érthető lélektani okok ajánlják; az utóbbit az a kö­rülmény, hogy az önképzőköri­­eredetiségek­nél hasznosabbnak, gyümölcsözőbbnek tart­juk azt, ha a nagy alkotások hiányos isme­retét addig a fokig mélyítjük le, ahol az azokban való gyönyörködés kezdődik. S va­lóban : ha valamely irodalmi egyesület egye­bet se tett volna pályáján, mint hogy tovább­fejleszteni az esztétikai oktatást, a vidéken a kultúrás ideáloknak máris eleget tett. Hi­­­­szen köztudomású dolog, hogy a közönség­­ irodalmi nevelését ma jobbadán kétes értékű szenzációs művekkel, az irodalmi ipar kassza-­­ darabjaival szolgálják, melyeknél az üzleti­­ érdekek jóformán teljesen hátraszorítják az eszményeket. S már ezért is az általunk is köz­vetett komoly irányú, szabadlíceumszerű elő­adásokra magasabb oknál fogva is szükség van. A Kör szárnyai alá vett gyermekkitele­­pítési és magyarosító akciónkról alább talál az olvasó jelentést. A zajtalan dolgozó, de­­ annál gyümölcsözőbb munkát egész szere-­­­tetünkkel ajánljuk a közönség figyelmébe, s ha arra akármely alkalommal filléreket ké­­­­rünk, mindig jusson eszébe az adakozónak, hogy a legszentebb oltár, a nemzeti ügy ol­tárára tette le azzal adományát. Március 15-­­ ikis hazafias ünnepélyünket ezidén is fölhasz­náltuk arra, hogy e célra irányítsuk az ün­nepi közönség figyelmét. Egy kedves leány­csoport fáradozott, hogy a filléreket össze­gyűjtse. Áldást hulljon gyűjtők és adományo­zók kezére!” A kör az elmúlt évben öt estélyt ren­dezett. Kiemelkedik közülök a Mikszáth Kál­mán jubileumát megülő április 10-iki ün­nep: „Abból a gyönyörű jubileumi ünnep­ségből, amellyel ez évben a magyar társa­dalom Mikszáth Kálmán alakját körülveszi, egyesületünk kivette a maga részét. Januári fényes estélyünk keretébe olvasztottuk bele ünneplésünket, amikor a fővárosi újságiroda­­lom illusztris tagja, egyben földink, Betlen Oszkár dr úr az ő közvetlen művészi megfi­gyeléseivel rajzolta elénk a magyar iroda­lomnak ma legnagyobb büszkeségét. Ez al­kalomból Körünk táviratban, majd üdvözlő feliratban fejezte ki hódolatát a költőfeje­delemnek. Ki hitte volna akkor, hogy oly váratlanul fogjuk elveszteni azt, aki akkor ez ország ,legboldogabb emberének­ mon­dotta magát.” Szókimondóan. A stréber. Elsősorban igyekszik kellemesnek, sze­rénynek, igénytelennek látszani. Jól vasalt kabátban, jól vasalt nadrágban jár. A nyak­kendője a világ legegyszerűbb öltözkö­dési holmija. Lehetőleg világoskék, fény­­nélküli baju­szt. Ha csak valahogyan szer­t tehetné, a szeme színét is világos kéken vi­selné. A haját legszívesebben szőkére tompí­taná, ami, ha nem lehetséges, úgy szép si­mán leszorítja a koponyájára. Minden egyes borzas hajszál rebellis természetre mutatna. Pedig dehogy is akar a stréber lázadozni­. Nem kenyere neki a forradalom, még a hangja esetleges ércétől is megijedne. S kellemes is a beszédje. Lágyan ömlik az ajkáról, lehetőleg hangsúly nélkül, mono­­tonan, alázatosan, s ezért olajjal öblögeti a száját. A szemöldöke a világ lehető legsi­mább szemöldöke: ritka szőrözet, engedé­keny lélekre mutat. A dereka valóságos me­chanizmus szerint hajlong. A szükséghez ké­pest egész pontos fokozatmeghatározási mód­szer felett rendelkezik. Mindig bizonyos szögben. Mindig a dereka mozog. A fej meghajlása a főnöke privilégiuma. Neki pe­dig az a törekvése, hogy a főnökével min­den tekintetben alsóbbrendű lénynek lás­sák. S épp ezért látszólag mindig lejebb mutatkozik az észbeli tehetségeinek fokozata, mint a milyen magasságra a valóságban emelkedik s ha mindjárt a főnökénél is ma­gasabbra való. Dehogy mutatja ki hangos­ szóval a képességeit. Ha a főnöke valamely munkával bízza meg, úgy mindig lelkiismere­tesebben, pontosabban és nagyobb tudással végzi el. Amellett azonban úgy mutatja be a dolgát, mintha gyengén sikerült volna s min­den képessége nem a saját, hanem a főnöke koponyájából eredne. S ha a főnöke azt mondja, hogy jól végezte el a dolgát, ak­kor nem emeli meg büszkén a fejét, hanem­ szerényen meghajol s azt mondja: „Oh, ké­rem ...” A főnöknek természetesen felette jól esik a saját tudatlanságának elleplezhe­­tése. A főnök hozzálát a stréber protezsálá­­sához. Közbe már a mások figyelmét is ma­gára vonta a stréber. S mikor ezek leszidják előtte a főnökét, akkor megint mosolyog s megint azt mondja: „Oh, kérem...” Ez a mosolya azonban már diplomatikus mosoly, ez a mosolya teremti meg a karrierjét. Igy esik meg aztán, hogy egy nap arra virad a fő­nök, hogy a stréber hatalmas ugrással neki lett főnökévé. r. r. Sopron, június 30. Nyugdíjazás. Dannecker Artúr, a 48. gyalogezred ezredesét, továbbá Spányik Emil,­­a 76. gyalogezred ezredesét, a hadügy­miniszter saját kérelmükre nyugalomba he­lyezte. Dannecker Artúrt a király a III. osz­tályú vaskoronarend adományozásával jutal­mazta meg. Felmentés: Drasche-Wartinberg Ru­dolf bárót, a 9. huszárezred tart. főhadna­gyát a hadügyminiszter szolgálaton kívüli vi­szonyba helyezte. Képviselőink a bizottságokban. A nemzeti munkapárt a képviselőház bizottsá­gaiba már eszközölte jelöléseit. S­o­l­y­m­o­s­y Ödön bárót a pénzügyi bizottságba és a véderőbizottságba (melynek előadója is lesz), Simon Elemér úrt a véderőbizottságba jelölték. — Halálozás. Bethlen Soma, a Fonciére Pesti Biztosító­ Társaság itteni fő­ügynökségének negyven éven át volt titká­ra, hosszas szenvedés után Budapesten 65 éves korában elhunyt. Egyik általánosan tisztelt alakja volt Sopron közéletének s ha­lála nagy részvétet kelt. Bethlen Oszkár dr . a Pesti Napló és Bethlen Pál a Magyar­­ Nemzet belső munkatársa édesatyjukat gyá­­r szólják az elhunytban. Temetése ma dél­­­­előtt volt a rákoskeresztúri izr. temető ha­­­­lottasházából. A tüzér-laktanya ügye. Ma délelőtt­­ bontották fel a tüzér-laktanya építésére vo­­­­natkozó pályázatokat. Az ajánlatokat abban­­ a sorrendben közöljük, ahogy az elnöklő­­ Töpler Kálmán dr polgármester azokat fel­­­­bontotta, 31 pályázat érkezett be. Még­pe­­­­dig: Müller János Sopron, bádogos mun­­­­kákra 9738 K 35 f; Krausz Pál Sopron, m­á­­­­zolómunkákra 2934 K 60 f; Hild Lipót Sop­­­­ron 2385 K 89 f; Sterbenc Károly, mázoló­munkákra Sopron 2815 K 83 f; Takács Fe­renc, mázolómunkákra 2674 K 30 f; Mechle József, kőfaragómunkákra 2674 K 79 f; Nitsch György Sopron, lakatosmunkákra 12615 K 86 f; Rauhofer István, Sopron, üvegesmunkákra 339 K 40 f; Huber Ist­ván lakatosmunkákra 9723 K 28 f; Schleifer Rikárd vasmunkákra 22576 K 54 f; Sonnleit­ner Mihály cserép- és eternitmunkákra 13804 K 30 f; Bergmann Ernő, Sopron asztalos- I munkára 4462 K; Bergmann Adolf lakatos- I munkára 11.898 K 48 f; Fodor Márton, má­­­­zolómunkára 2164 K 80 f; Töpfl Antal, má­­­­zolómunkára, Sopron, 2906 K 24 f; Schar­­­­már Károly, föld-, kőműves- és elhelyezési­­ munkára 70321 K 69 f; Hirschler Rezső,­ i üvegesmunkára 348 K 86 f; Kön­inger La­­j­­osné, Sopron, bádogosmunkára 10724 K­­ Trogamnyer Gyula, Sopron, bádogosmunkára­­ 10109 K 527 f; Boór Nándor Sopron, föld-,­­ kőműves- és elhelyezési munkára 70.552 K 1­55 f; Win­ldreisz János, Sopron, ácsmunkára­­ 37598 K 57 f; Dürböck Lajos, mázolómun­­­­kára 3500 K 80 f; Peischl Ágost, lakatos­­munkára 14074 IC 59 f; Boór Gusztáv, ács­­­­munkára 33398 K 91 f; Boór Gusztáv föld-, 1 kőműves- és elhelyezési munkára 63.363 K­­ 40 f; Holzmüller Mihály, Sopron, föld-,­­ kőműves- és elhelyezési munkára 71047 K 94­­ f; Karner Mátyás, Sopron, üvegesmunkára, 1­410 K 60 f; Watscheck Béla, Budapest, eter­­i­eitművekre 9443 K 16 f. Továbbá beérkezett­­ három összmunkálatokra vonatkozó ajánlat:­­ Müller Ede és Weisz Oszkár, Szombathely­­ 178.077 K 27 f; Kefe Imre Budapest 205.133 K 84 f; és Halupka Károly és társa, Győr 174697 K 27 fillérrel. A kardbojt. A hadügyminiszter meg­­engedte, Kreger József, közös hadsereg­­­­beli hadnagynak, hogy rangjáról lemond-­­ hasson. Merénylet a cár ellen. Egy ideig­­ csend volt Muszkaországban. Lehet, hogy­­ ez a vihart megelőző csend volt. Tegnap­­ már újból érkezett hír, amelyből a nihilis­­i­ták aktivitására lehet következtetni. Azt a­­ vonatot, amelyen a minden oroszok cárja­­ Rigába akart utazni, Nagy Péter cár szobrá­­­­nak leleplezésére, fel akarták robbantani. A­­ rendőrség idejekorán értesült és megakadá­­­­lyozta. A tetteseket elfogták Az érettségit tettek­­ mulatsága.­­ Szépen sikerült mulatságot tartottak a ly­­i­ceumban érettségizett ifjak. Hogyisne sike­rült volna, hisz az ifjúság, az­ iskola rossz­­ levegőjéből kikerült ifjúság mulatsága volt A rossz idő ellenére nagy közönség gyűlt­­ össze. Fél .10 órakor zendített rá a cigám , és világos reggel volt, mikor szétoszlottak ! A négyest 80 pár táncolta. A mindenképpe­n sikerült mulatság tiszta jövedelmét a tüdő­­­beteg diákok szanatóriumának létesítésér­e szánták. Elveszett e hó 26-án az Erzsébe kertben rendezett népünnepélyen egy kő­gyöngyökből készült kis rózsákkal és ej­­­fekete fejjel ellátott női kézitáska egy úr­i pénztárcával és kulcsokkal. Miután mind­ ideig meg nem kerültek, kérjük, hogy a­­m­a találó ezeket (különösen a kulcsokat) de jutalom mellett a szerkesztőségben lent­­ szíveskedjék. Mezőőri pályázat. A városi tanác megüresedett mezőőri állásra pályázatot dot, amelynek határideje július hó 7-én já ■ Az Esterházy­ utca 25. ■ .. és 27. szám alatti :: házak jutányos áron eladók. 490 Bővebb felvilágosítást ad Esterházy­ utca 23. sz., I. em. _ ■ ■ SOPRONI NAPUK Julius 1. HÍREK. Naptár-Tájékoztató. Péntek, julius hó 1. — Teodorik. A nap kel 3.52, nyugszik 7.43.

Next