Soproni Napló, 1911. január-március (15. évfolyam, 1-74. szám)

1911-01-01 / 1. szám

1. (2040.) szám, XV. évfolyam. Sopron, 198. vasárnap, január S.oproni Napló Egy évre 20 K, félévre 10 K, negyedévre 5 K. M. k. postatakarékp. szám és clearing-forgalom 17195. POLITIKAI NAPILAP. Két vasárnapi melléklettel „Leányok- Asszonyok“ és „Közgazdaság“. Szerkesztőség : Széchenyi-tér 16—16. szám. Kiadóhivatal: Várkerület 72. szám Távbeszélő: Szerkesztőség 202. — Kiadóhivatal 19. sz. Boldog újévet. Sopron, december 31. ( - á.) Ismét lepergett egy esztendő. Az idő irgalmatlan kegyetlenséggel halad el fölöttünk és nincs hatalom, amely annak mozgását csak egy pillanatra is megállítsa. Futnak, rohannak életünk napjai és főleg a boldog, kellemes emlékű órák illannak el káprázatos gyorsasággal. De még a küzdelmes, fájdalmakat termő, lassan múló perceket is visszakivánjuk, amikor már rég túlvagyunk rajtuk és amikor az idő patinája ráborította jótékony palástját, a rosszat oly könnyen feledtető takaróját az elmúlt napokra. És az elmúlt idők visszasírásában is megnyilatkozik az ember. Az ember, amely mindig azt kívánja amije nincsen. Az ember, a múltat mindig szépnek, kívánatosnak, a jelent nyomorúsággal, gonddal, bajjal terhesnek, a jövőt vérmesen boldog kilátásokkal, vagy kétségbeejtő ridegséggel festő teremtménye a világnak. Amidőn ma lezárjuk a naptár kíméletlen szavára az elmúlt esztendőt, az emberek százmilliói követik a konvencionális szokásokat és hol őszinte szívből, hol udvariasságból, hol kötelességből, hol pedig képmutatásból kívánnak egymásnak boldog újesztendőt. Ha ezeknek a kívánságoknak csak egy milliomod része is teljesülne, akkor csupa boldog ember hemzsegne az újesztendőben az öreg földtekén. Mi is behódolunk a szokásnak. És örömmel, igaz szívvel, meleg érzéssel tesszük azt. Mi is boldog újévet kívánunk, de mint a köz napszámosai nemcsak az egyes embereknek, nem csupán ismerőseinknek, barátainknak kívánunk igazi boldogságot a következő évre, hanem boldogságot és boldogulást kívánunk elsősorban városunknak, amelynek közösségében élünk és amelynek érdekét szívünkön viseljük a kunokkal, de gondolhat történelmünk száz más epizódjára is. A gondolatok furfangosabbak, mint a rabló kunok, ők annak a régiónak a nemzeti viseletét öltik magukra, ahol éppen portyázgatnak és azért az egyenruhájuk nem is bizonyít semmit, legföljebb csak az ízlésüket és az őszinteségüket jellemzi. Mindenesetre jó lesz, ha emlékünkbe idézzük, hogy mit ért a világ a szó átvitt értelmében Európa és Balkán alatt és ha azután kihámozzuk a katonákat egyenruhájukból és futólagos etnográfiai szemle alá vesszük őket. Nyugati Európába fehér fajok világhatalmának princípiumát, ma elsősorban az északi germánok képviselik. Az angolok, a németek. Az európai elv leghatalmasabb gyarmatai az amerikai Unió és Japán. E népeké a siker, a hatalom, azaz a jövő. Ha a távolból mint szerves egységeket szemléljük őket, közös jellemvonásokat találunk rajtuk: valásosság, a történelmi múlt tisztelete, erős nemzeti érzés, erkölcsi fegyelmezettség. E tulajdonságaikról úgy ítélhet az ember, ahogyan akar, annyi mégis bizonyos, hogy elválaszthatatlan föltételei Fejlődést, haladást kívánunk váro- Isunknak, hogy a fokozottan meginduló fejlődés útján hatalmas lépésekkel induljon előre és ezáltal polgárainak jólétét, boldogulását segítse elő. Békés egyetértéssel dolgozzunk valamennyien. Kerüljük a széthúzást, ne élesítsük ki azokat az ellentéteket, amelyek áldatlan politikai kérdéseket kevernek a város életébe és megakasztják annak virágzását Tegyünk félre a nehezteléseket és tömörüljünk, egyesüljünk. Értsük meg egymást abban a nemes törekvésben, amely félreteszi a városi ügyekhez nem tartozó pártkereteket és fölülemelkedik minden szenvedélyen akkor, amikor a békés egyetértés hasznát látja és amikor tudja, hogy a szenvedélyek leküzdése olyan áldozat, amely termékenységet, fejlődést biztosít. Ezt a békét ezt az áldást kívánjuk mi Sopron városának az új esztendőben. Jelszavak. ) Írta: Herczeg Ferenc. Arról van szó, hogy Magyarországon ma kétféle, egymással diametrálisan ellentétes társadalompolitikai eszmeáramlat kezd kialakulni. A titkos elemi erők, amelyek az áramlatokat hajtják, bizonyára régóta itt lappanganak a társadalom különböző rétegein, rést találnak a politikai pártok között levő válaszfalakon is és új irányba terelik a közügyekkel foglalkozó emberek gondolkodását. Ezek az egyesítő és szétválasztó erők némi külsőséges hasonlóságot mutatnak olyan áramlatokkal, melyek már régebben nyugtalanították az országot s ha szabad efféle jelenségeket a kényelmes megfigyelés kedvéért erős nagyitó üveg alá vetnünk és egyes szembeszökő színhatásaik után elneveznünk, akkor azt mondhatnék, hogy Magyarországon megint egyszer szembe került Európa a Balkánnal, a szó kulturális értelemben vett nyugat a kelettel. Az olvasó, ha akarja, gondolhat Szent László csatájára "---------------- lj *) A Magyar Figyelő 1. számából. --«BBBi»firTjriii-ii ~~jr_ T_~_TiilCJJPJO világtörténelmi sikereinek és így fontos alkotó elemei annak, amit nyugati kulturájnak, röviden Európának szokás nevezni. Ha tehát Magyarországon — megengedem, hogy önkényesen és a meglevő vivszonyokat eltúlozva — Európát szembe állítom a Balkánnal, akkor a magyar Európa alatt nem érthetek egyebet, mint a nemzeti egyesítés princípiumát, Balkán alatt pedig ennek az elvnek bárminő formában való tagadását és támadását, tehát a bomlást kell értenem. A keleti géniusz, amely nemrégóta szarbódult föl évszázados szellemi rabságból, s hajlandóságot mutat arra, hogy békáival együtt lerázza mindazokat a kötelékeket, amelyek az egyén szabad mozgását korlátozzák. Ezért azt lehetne mondani, hogy a nyugat a nemzetté tömörült egyéniségek, a kelet pedig az egyéniségekre bomlott nemzetek világa. A szó földrajzi értelemben vett keleti és nyugat kulturális viszonhatásainak meg-, ítélése közben figyelemmel kell kisérnünk néhány különös jelenséget. Régi közhely, hogy a virágzással együtt jár a hervadás. Az érvényesülés tetőfokára jutott európai legnagyobb esőben is vízmentes marad a cipő, lószerszám és nyereg, ha Marsolajjal bekeni. Vadászok és turistáknak legjobb óvszer, mert a talp és felsőbőr bekenése által a viz átszivárgása teljesen ki van zárva. Okvetlen biztos szer hideg és nedves lábak ellen, mert a lábbelit vizmentesiti. — Minden egyéb cipőkellék, gummisarok (Pálmasarok a legjobb) cipősámfa stb. nagy raktára. Fleischei* József bőrkereskedés SOPRON, Széchenyi-tér 20. szám. BigBy W&F Lapunk mai száma 22 oldal, a „Leányok- Asszonyok“ és „ Közgazdaság“ mellékletekkel.