Soproni Napló, 1911. július-szeptember (15. évfolyam, 147-222. szám)
1911-07-01 / 147. szám
2 adáshoz csatol ezentúl a polgármester rövid jelentést. Az indítványt elfogadják, de Hajnal Endre indítványára a jelentést, ha már megcsinálta, megköszönik a polgármesternek Választások. Egy név szerinti szavazás következett volna az Újteleki utcai ház megvétele dolgában, de ehez nem voltak elegen. A drezdai kiállításra 6 tisztviselőt küldtek aztán rátértek az irattáros és III. oszt. írnok választására. Irattáros 42 szavazattal Stockinger F., III. oszt. írnok pedig 57 szavazattal Petkovics Sándor lett. A Pannónia kávéház. A következő ügyek közül, mint a város szépségét előnyösen fejlesztő, megemlítést érdemel, hogy a közgyűlés megengedte a Pannónia tulajdonosának a kávéház elé egy nyári kiülő építését és pedig a gyalogjáró szabadonhagyásával. A Várkerület sivár , forróságát tehát nemsokára enyhíteni fogja a Pannónia üdülőhelye. Gyerünk csak. Az érdeklődés ezzel ki is merült. A városatyák zöme elszállingózott, csak a radikálosok maradtak és vártak türelmesen. És nem hiába vártak, mert egyszer mégis csak leszavazhatták a tanácsot. Az Orsölyitáknak 1200 koronája bánja az ő kitartásukat. Elfogadjuk. Tudomásul vesszük. Ez a két szó hallatszott az ezután következő apró- cseprő ügyeknél, melyeket varázslatos gyor- sassággal pergettek le az előadók. Huszonöt városatya volt csak a teremben, mikor fél 7 órakor Baán Endre dr. főispán a gyűlést bezárta. POLITIKAI HÍREK. Budapesti tudósítónk jelenti telefonon: A képviselőház ülése. A képviselőház mai ülésén ismét meglehetősen gyér számban jelentek meg a képviselők, az ellenzéki szónokok gyakori határozatképesség megállapítása iránti javaslata azonban bizonyos tekintetben mégis csak eredményre vezetett, mert a munkapárt most már naponta gondoskodik arról, hogy a képviselők határozatképes számban legyenek jelen és ezzel megakadályozzák azt az időfecsérelést, amely a határozatképtelenség esetén a Házat munkálkodásában visszatartsa. Berzeviczy Albert elnök az ülést fél 11-kor megnyitja és jelenti, hogy Pencsevics Tivadar gróf hatheti szabadságot kér. A Ház a szabadságot megadja. Jelenti, hogy Sopron város fötiratot intézett a képviselőházhoz a tartalékosok családtagjinak segélyezése tárgyában. A fótiratot a bizottsághoz utalják. A ház harmadszori olvasásban is elfogadja a már letárgyalt javaslatokat. Az apropriációs vita. Hegedűs Sándor előadó megindokolja az apropriációs javaslatot Dészi Zoltán a javaslat ellen beszél. A kormány most lóhalálában akar mindent letárgyalni, csupán csak azért, hogy a katonai javaslatokat minél előbb előhúzhassa. Ő és pártja nem viseltetik bizalommal a kormány iránt és nem hajlandó annak semidnit megszavazni. Azt kívánja, hogy a kormány vonja vissza a véderőjavaslatot, mert az valóságos merénylet a nemzet ellen. A javaslatot természetesen nem fogadja el. Décsi Zoltán után Matunty Lázár horvát képviselő jeentkezett szólásra. Az ellenzék azt hitte, hogy most alkalma lesz egy kis mozgolódásra és kíváncsian várta,hogy az elnök milyen álláspontot foglal el a horvátnyelvű felszólalással szemben. Az ellenzék azonban csakhamarbelátta, hogy csalódott, spert Matunty magyarul beszélt és a javaslatot az ellenzék zajos közbeszólása közepette elfogadta. A siketnéma intézeti tanárok közgyűlése. Sopron, junius .30. A tegnapi nap a humanitás jegyében folyt le. A siketnéma intézeti tanárok országos egyesülete tartotta a városháza nagytermében IX. évi közgyűlését, melyen körülbelül 50 tanár jelent meg az ország különböző intézeteiből, s Budapestről, Vácról, Kecskemétről Egerből, Körmöczbányáról, Pozsonyból és Kolozsvárról. Reggel nyolc órakor az egyesület meg- koszorúzta Széchenyi István szobrát. A Jeo- szőrűt Borbély Sándor váci igazgató tette le a szoborra szép beszéd kíséretében. A közgyűlést 9 órakor Kis Lajos, az egyesület tiszteletbeli elnöke nyitotta meg gyönyörű, emberszeretettől áthatott, érzést sugárzó beszéddel, melyben örömét fejezte ki azon, hogy az egyesület ezidén olyan helyen tehet tanúságot humánus törekvéseiről mint Sopron, mely nemes áldozatkészséggel valóban páratlan otthont adott a siketnémáknak. Kegyeletes szavakkal emlékezik meg Tóth Antalról és megköszöni a vármegye és a város vendégszeretetét s a sajtó jóindulatú támogatását. Töpler Kálmán úr üdvözölte ezután a város nevében a tanárokat s biztosította őket, hogy Sopron város a nemes ügy támogatásában ezentúl sem fog hátramaradni. A vármegye üdvözletét Ferzsák Jenő tb. főjegyző tolmácsolta s örömének adott kifejezést, hogy Sopronvármege vezetője epet vihet oly humánus ügy szolgálatában, mint a siketnémák ügye. Kegler Ferenc titkár tegesztette ezután10 nagyszorgalommal és ügyszeretettel megszerkesztett titkári jelentését, mely felölelte az egyesület egész 10 esztendős működését. Kitűnt ebből a jelentésből, hogy az egyesület 10 éve a nemes munkának az emberszeretetnek munkás 10 éve volt, mely alatt tiszteletre méltó eredménnyel foglalkozott a siketnémák osztálylétszámával társadalmi és jogvédemével, a róluk szóló orvosi vélemények megállapításával, szaki munkák támogatásával s a nemeségyek naptárakban való ismertetésével. Segítette munkájában a Szeretet-Egyezletet és mozgalmat indított, hogy azokban a váróokban, melyekben a siketnémáknak intézete van eg utcát a siketnémaügy legnagyobb magyar apostoláról Cházár Andrásról nevezzenek el. Adler Simon, fordításában kiadta az egyesület a világ első, siketnémákkal foglalkozó művét, Juan Pablo Bonét 1820-ból való spanyol munkáját s most közli hivatalos lapjában Várady Zsigmond Körmöcbányai igazgató fordításában, Stern Ottó stadei tanár híres fonetikai munkáját, Kiss Lajos elnök pedig most készíti a magyar süketnéma oktatás bibliográfiáját Hogy az egysület a 10 év alatt az érdeklődést a siketnémák ügye felé tudta terelni, abban nagy része van Becsey Károly, Csizmazia Endre, Hock János, Nagy Dezső, Vizy Ferenc és Preszl Elemér orsz. képviselőknek, akik a parlamentben keltek pártjára a felkarolást érdemlő humánus ügynek. A titkár jelentését a közgyűlés köszönettel vette tudomásul és kinyomatja a hivatalos lapban, melynek állapotáról és működéséről szintén Kegler Ferenc számolt be közmegelégedésre. A zárszámadások felülvizsgálása és a választmány által benyújtott költségvetés megállapítása után Takáts Gyula tanár olvasta fel nagy tudásról és avatottságról tanúskodó értekezését a beszédtárgyak és a reáltárgyak egymásra utaltsága címen. A fiatal és minden izében hivatott tanár felolvasását átlalános nagy tetszés követte. Jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak neki s művét kinyomatják a hivatalos lapban. * A közgyűlés első napjának programmja ezzel véget ért. Közgyűlés után az egyesület vezetősége tisztelgett Töpler Kálmán dr polgármesternél, aki Kiss Lajos elnök üdvözlő szavaira meleg szavakkal fejezte ki a város örömét, hogy a tiszteletre méltó testületet falai közt üdvözölheti. Egy órakor a Pannónia-szálló fehér termében 60 terítékű bankett volt, melyen a tanácson kívül jelen voltak Kütter Ernesztina, Borbély Sándorné, Tarr Erzsike, Hobler Rezsőné és Linder Ella. A harmadik fogás után Fersák Jenő főjegyző a királyra, Kiss Lajos elnök a vármegyére, Németh László kecskeméti igazgató a jelen volt hölgyekre, Várady Zsigmond körmöcbányai igazgató a soproni kartársakra, Kun Ernő soproni tanár a sajtóra, Gyóni Géza hírlapíró (Soproni Napló) pedig a sajtó nevében a tanárokra mondott felköszöntőt. Bankett után a tanárok a Fertőhöz rándultak ki. * A közgyűlés második napjának történetét térszűke miatt lapunk holnapi számában mondjuk el. SOPRONI NAPLÓ Holló Lajos ezután kifejtette a Justhpárt álláspontját. Nem fogadja el a javaslatot és nagy felháborodással fordul a horvátok felé, akik a kormány programmját mindenkor támogatják. Holló természetesen azt hitte, hogy a horvátok és a nemzetiségiek most mindannyian a Justh-párt mellé állanak azlseiért a szolgálatokért, amelyeket Justh Gyula a nemzetiségieknek tett. Az ülés fél háromkor mégfolyik Julius 1. HÍREK. ” Naptár-tájékoztató. Péntek, julius hó 1. Theod.. A nap kel 3.52, nyugszik 7.43. Sopron, junius 30. A trónörökös — Szilvásy Mártonnak. Abból az üdvözlés harmadából, melylyel Szilvásy Márton dr-t udvari tanácsossá történt kinevezése alkalmából az ország minden részéből elhalmozták, előkelőségénél fogva a nyilvánosság számára kívánkozik az az üdvözlés, melyet Ferenc Ferdinánd trónörökös küldött udvarmesteri hivatala útján Szilvásy Mártonnak. Az üdvözlő irat így szól: „Meine herzlichen Glückwünsche zur allerhöchsten Ernennung. Erzherzog Franz Ferdinánd.“ („Szives jókívánságaimat a legmagasabb kinevezéshez. Ferenc Ferdinánd főherceg.“) Előléptetés. A városi tanács mai ülésén a Stockinger Ferenc irattárossá való megválasztása folytán megüresedett I. osztornoki állásra Birnbaum Nándor II oszt. írnokot, ennek helyére pedig Szilágyi László III. oszt. írnokot léptette elő. Emich Gusztáv halála. Emich Gusztáv, az Athaneum nyomdai és irodalmi részvénytársaság elnöke, lipótmezei villájában ma éjjel hirtelen meghalt Emich Gusztáv fia volt a híres Emich Gusztávnak, aki Petőfi költeményeit adta ki és a negyvenn nolcadiki napokban oly nagy szerepet játszott. Emich 1843. március 5-én született. Előbb a hadi- tengerészethez akart menni, később azonban külföldi egyetemeken tanult és a közigazgatási pályára lépett. Fogalmazó, titkár és később osztályvezető lett a földmivelésügyi miniszteriumban, majd mandátumot vállalt és 1884-től 1891-ig képviselő és a delegáció tagja volt. Tevékenységének legnagyobb részét a magyar irodalmi és nomdai ügynek szentelte , és nemcsak a legelső magyar nyomda és kiadóvállalat élére került, hanem általánosan tisztelt szeniorja volt a magyar nyomdászságnak is. Halálának hire mély részvétet fog kelteni mindazon körökben, amelyekben szerepet játszott