Soproni Napló, 1912. április-június (16. évfolyam, 78-149. szám)

1912-04-02 / 78. szám

4 tosítékot, továbbá az eddigi, kifejtett ered­ményes működésének elismerése jeléül a 1. március 14-én megtartott választmányi ülésen részére az egyesület vagyoni álla­potához mérten 1500­­ jutalomdíjat sza­vazott meg. Tagadhatatlan az, hogy egy 6 hóna­pos magyar sziniszeáza a város magyaro­sodásának első faktora. Aki figyelemmel kíséri a rendesen zsúfolt karzati közön­séget, amelynek nagy része kedvezmé­nyes, sőt ingyenes jeggyel jut oda, meg­győződhet arról, hogy a színház nálunk a magyarosodás számottevő előmozdítója. A benszülött gazdapolgárság, iparosság fiatalabb generációja rendes látogatója a magyar színháznak és itt kedveli, tanulja meg legkönnyebben a magyar szót, mert a játékkal járó mimika, kedélyesség, szó­rakozás jobb és célszerűbb mint akárminő más nyelvtanító módszer. Egyrészt tehát a még mindig reánk férő magyarosodás, másrészt pedig a ma­gyar művészet emelésének szempontjai azok, az indokok, amelyek a színpártoló egyesület fenmaradásának és megerősí­tésének szükségességét írják elő. Egye­sületünk élete néhány év óta hanyatlóban van és azt tapasztaljuk, hogy azon nemes ideák iránt, amelyekért a színpártoló egye­sület hivatott elsősorban küzdeni, az ér­deklődés nagyon gyenge. Hisszük, hogy ennek főként oka a közeli évek sok kel­lemetlenséget okozó szinügyi állapotai, a­melyek úgy a hivatalos, mint társadalmi tényezők érdeklődését és jóindulatát a színházi ügyek irányában nagyon is észre­vehető módon csökkentették. De most, midőn már a személyes és egyéb ellenté­tek elsimultak, mindenekelőtt a színpár­toló egyesület kötelessége, hogy meleg érdeklődéssel kísérje a magyar színház működését és így az egyleti élet kereté­ben, mint társadalmi utón odahasson, hogy a városnak hogy anyagi áldozatába került színház a magyarosodás­, a kultúra tem­plomává váljék. S midőn ennek elérhetése végett kérjük a tagoknak fokozottabb mér­tékben való érdeklődését a magyar színé­szet ügyei iránt, azon reményben fejezzük be jelentésünket, hogy már közel­jövő­ben jelenthetjük, hogy a soproni magyar színészet és ezzel a magyarosodás és kul­turális érték fejlődése oly sokra emelke­dett nálunk,­­amely minden magyar vá­rosnak díszére válnék. A titkári jelentés helyeslő tudomás vétele után dr Schwartz Ignác pénztáros terjesztette elő a múlt évi számadást és a jelen év költségvetését. A közgyűlés a pénztárosnak az egyesület érdekében kifejtett ügybuzgalmáért köszönetet sza­vazott s neki a felmentvényt megadta. Dr Zergényi Jenő ezután a közgyű­lést berekesztette [ff fii SZÍNHÁZ. [ff [ff Egy vitás kérdés. A kéményseprő-kerületek beosztása. Sopron, március 30. U. Dinnyési Juliska és Ujj Kálmán bucsujátéka. Valahogyan másképpen szerettük el­képzelni és vártuk... A szeretet és hála lelkesedését, me­lyet magunkkal hoztunk, megfojtotta a da­rab. A végtelennek látszó banális történet öt hosszú nehéz felvonása rá­súlyosodott a nézőre. Lenyomta, kifacsarta, meggyö­törte és a végén kimerülve támolygott ki a színházból. S mindez azért, mert egy szegény szerelmes kis leány — úgy látszik — sokat evett vacsorára és — álmodik. Mari szerepében II. Dinnyési Juliska finom, átgondolt játéka vezette a darabot. Az ő rokonszenves egyénisége, mély ér­zése megszerettette velünk az alakot. Meg­győző erővel adta a szenvedésekben meg­kínzott lélek nehéz fájdalmát, szenvedélyes Szűnni nem akaró zugó taps fogadta Ujj Kálmánt Brummer kocsis szerepében. Szerény szerepkör, amelyhez Ujj Kálmán ötletes művészi ereje, gazdag alakító ké­pessége kellett, hogy a többi közül ki­emelkedjék. Estéről-estére csodáltuk őt, és amikor már azt hittük, hogy ismerjük, ismét uj volt s uj meglepetésekkel szol­gált. Tegnap is hozott uj meglepetést, ami egy kis csendes leleplezésnek is beillik: egy ülőhelyében tizenöt pohár „sört” haj­tott fel. Jóleső elevenséget hoztak a darabba Tarnay Leona és Szigeti Jenő kedves hu­morral megformált alakjai. Erneszt kár­pitos szerepében Dobos László önönmagát múlta fel­ül. Kis kabaré illeszkedett a harmadik felvonásba. Tetszett Szigeti Jenő, Békési József és Bányai Irén énekszámai, majd Bányai Kató a­ (Nagy Endre kabaré) elő­adott kettőse. Szíves taps köszöntötte Domokos Ferencet, a társulat jövő teno­ristáját. Kellemesen csengő tiszta hangon elénekelt dalait meg kellett ismételnie. Bizalommal várjuk jövő évi szereplését. Földes Dezső és Kerner Jenő juta­lomjátéka. Színtársulatunk érdemes két tagja tar­totta tegnap este jutalomjátékát a „Kis dobos” bemutatójában. Kerner Jenő kar­mester, aki egy előkelő zenész gazdag tudásával, erős kézzel tanította, vezette az éneket és a zenekart. Nevéhez fűződik három értékes operaelőadás szép emléke. Régi ismerősünk Földes Dezső­ elsőrendű színészi képességei mellett az idén főleg mint ötletes, szerencsés kezű rendező ér­­tékesítette magát. A színpadi produkció nagy szervezetében a rendező a szellemi Hartner Teréz és társai soproni ké­ményseprőiparosok, — akik időközben el­halt Hartner Nép. János volt kémény­seprő reáljogát annak örököseitől meg­vették, s azon kérelemmel fordultak az I. fokú iparhatósághoz, hogy Sopron vá­rosában levő kéményseprőkerületek az ál­lítólag mutatkozó nagy aránytalanság meg­szüntetése végett újabban beosztassanak, özv. Tschik Lőrincnétől az V. kémény­seprői kerületben a kéményseprői ipar gyakorlására feljogosító iparengedély pe­dig megvonassék és ezen kerület reájuk átruháztassák. Az első fokú iparhatóság Hartner Te­réz és társait a kéményseprői kerületek ujabbi beosztása iránti kérelmükkel el­utasította, mert a kerületek ujabbi be­osztása felett dönteni nem az iparhatóság hanem a városi köztörvényhatósági bizott-­­kitöréseit. Mog illetékes, de még elutasíttattak azon kérelmükkel is, hogy özv. Tschik Lőrinc­­né kéményseprő üzlettulajdonostól a ké­ményseprőipar gyakorlására feljogosító ki­adott iparengedély megvonassék és ezen t­erület reájuk ruháztassék, miért az ipar­törvény 155. §-a értelmében a szabály­szerűen kiadott iparengedélytől sem bírói ítélet, sem közigazgatási határozat által senki meg nem fosztható. Fellebbezés folytán a Sopron városi tanács a határozatot jóváhagyta, amely véghatározat ellen Hartner Teréz és tár­sai a kereskedelemügyi miniszterhez fel­­ll­ebbe­zvén, 111. fokban az I., illetve II. fokú határozatok jóváhagyattak. Ezen miniszteri határozat alapján Dr Heimler Károly rendőrfőkapitány az ér­dekelteket értekezletre egybehívta, hogy t ezen kérdés békés után megoldassák. Az értekezleten özv. Tschik Lőrincné kijelentette, hogy hajlandó kéményseprő­­kerületéből Brennberget átengedni, amely ajánlatát azonban kérelmezők elfogadni nem hajlandók, hanem az V. kerületből egy nagyobb rész kihasítását és kerületük­höz leendő csatolását kívánják. Miután ezen értekezleten a békés megoldás nem sikerült, ennélfogva az ügy­nek maguk között leendő megbeszélése és megvitatása végett f. évi április hó 15-ig határidőt kértek, amely kérelmük­nek hely adatott. Ha a fenti időig a békés kiegyen­lítés nem sikerülne, Úgy a főkapitány a kéményseprőkerületek újabbi beosztását fogja javaslatba hozni. új előfizetés nyílik a SOPRONI NAPLÓ-ra. Iff db fii fia SOPRONI NAPLÓ Április 2.

Next