Soproni Napló, 1913. január-március (17. évfolyam, 1-73. szám)

1913-01-01 / 298. (1.) szám

Dr. Baán Endre főispán az év ezen utolsó közgyűlését azzal a kéréssel zárta be, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai, kik a közérdek iránt oly fogékonyságot mutattak buzgó, komoly és eredményes munkásságukkal az óévben, ne lankadjanak az új évben sem. Boldog új évet kíván a bizottsági tagoknak. A rokonszenvesen fogadott szavakra Laehne Vilmos válaszolt. A közgyűlés nevében mondott köszönetet a főispánnak az öntudatos, de mindig igazságos, pártatlan és tapintatos elnöki vezetésért, melynek az ügyek intézésében éppoly jelentősége van, mint a bizottság komoly törekvéseinek. A közgyűlés nevében kéri az óév példáját követni az uj évben is s boldog uj évet kiván a főispánnak. Lelkes éljenzés között oszott szét a közgyűlés. Sopron város általános csatornázása. Irta és a „Magyar Mérnök- és Építész-Egylet” soproni osztályának f. hó 21-én tartott nyilvános ülésén felolvasta : Jaluschka Lajos, városi mérnök. (Folytatás.) Angolország után Németország és az Északamerikai Egyesült Államok létesítettek rendszeres csatornázásokat. Az ő példájuk után indultak aztán a többi kulturországok, lépést tartani velük azonban mind a mai napig nem sikerült. Legelső rendszeres csatornázások Londonban és Hamburgban keletkeztek a múlt század első felében. Kezdetben csak néhány gazdag város követte példájukat, később, mi-kor a csatornázás előnyei mindinkább nyilvánvalókká lettek, több város adta rá magát a költséges csatornázásra. Idővel egyetnesen kényszerítve voltak rá egyes városok. Az ipar folytonos fejlődése következtében, utóbb a központi vízvezetékek létesítése folytán ipari gócpontokban rengeteg mennyiségű szennyvíz keletkezett, amelynek elvezetése felszíni csatornákban illetőleg árkokban lehetetlenné vált, már forgalmi szempontból is. A városok csatornázása terjedt. Idővel javították a csatornák szerkezetét is. Rájöttek arra, hogy a vízvezetőképesség szempontjából célszerűbb, ha a csatornák alul «. jóság mágneserő, mely az elfordultat is visszavonja. Klári: De nagymama . . . Nagymama: Ne szólj, gyermekem, semmik Csak légy a szivedben jó, szeresd az uradat. Gondolj arra, hogy te költő hitvese vagy. Költőé, kinek homlokát hervadhatatlan babér ékesíti . . . Tudod-e mérlegelni ezt a nagy, nagy kiváltságot ? Tudod-e mi az, szívünk bálványának, életünk társának olyan embert bírni, akinek lantja pendülését, érzéseinek zengzetes szavakban való, megnyilatkozását százezren várják áhítattal. Akinek bölcsőjét a költészet múzsája ringató s akinek büszke, szép neve majdan ott fog tündökölni a halhatatlanok dicső névsorában . . . Édes gyermekem, az ilyen ember szellemvilága csapongjon bár néha messzi idegenben, neked megvan az édes, boldog bizonyosságod, hogy végeredményben ő mégis csak a tiéd. Tiéd a szive, tiéd a lelke, az egész gyönyörű ember! Elsősorban is a tiéd. Klári (átszellemült arccal hallgatja.. Hálásan csókolja a nagymama kezét): Édes, jóságos nagyanyám! Nagymama: És most töröld le a könnyeidet . . . Neked nem kell sírni. Te az eddigi egyenes vonal helyett körív ke- ,resztmetszetűek-A számos csatornázás következménye aztán az lett, hogy a folyóvizek, amelyekbe a városok szennyvizeit bevezették, idővel oly mérvben szennyeződtek, hogy az a folyómenti lakóhelyekre kellemetlen, a közegészségre veszélyes lett. A hatóságok ennek következtében kénytelenek voltak oly szennyvizeknek, amelyek kisebb folyóvízbe ömlöttek, előzetes tisztítását követelni.Számos csatornázott városban statisztikai adatokat gyűjtöttek a közegészségi állapotokról. Ez adatok kivétel nélkül azt bizonyítják, hogy a csatornázások létesítésével a közegészségi állapotok javultak, aminek kétségtelen bizonyítéka a halálozási arányszám csökkenése volt. Néhány német város ilyen statisztikai adatait sorolom fel rövidesen. Hamburgban a csatornázás előtt 1838— 1845. évek között a feljegyzések szerint 1000 elhalyt ember közül 48 halt el tífuszban. 1862—1869-ig mikor a város részben már csatornázva volt, 22, 1878—1885-ig, mikor a csatornázás be volt fejezve, 12 halt el tífuszban. Berlin lakosságának halálozási arányszáma Büsing német tanár feljegyzés© szerint a csatornázás előtt 1856—1857-ig 30’549/60 volt (azaz 1000 élő ember közül évenként 3054 halt meg), 1876-1886-ig 275%o, 1887 — 1891, mikor a város legnagyobb részben csatornázva volt, 2188%0. Különösen a tífusz okozta halálesetek száma csökkent mindenütt a csatornázások következtében, így Berlinben 1'07%0- ról 0’13-ra, Danzigban 0'80%0-ról0'25,,/00-ra Frankfurt a. M.-ban 0'80°/60-ről 0'08°/00-ra, Münchenben 2‘6°/60-ről 0*37°/00-ra. Hogy a rendszeres csatornázás képes a városok halálozási arányszámát csökkenteni, e mellett bizonyít még az a tény is, hogy míg azelőtt a városokban nagyobb volt a halálozás, mint faluhelyen, most, ott, ahol városok csatornázást és vele kapcsolatos egyéb közegészségi intézményeket, mint központi vízvezetéket, vágóhidakat stb. létesítettek, a halálozás csökkent, míg faluhelyen majdnem változatlan maradt. (Folytatjuk ) büszke és boldog vagy ... No, bizony, ki fog itt sopánkodni? Jobb lesz, ha szépen megigazítod a hajadat . . . (Dorgáló hangon.) Az ilyen fiatal asszonynak nem szabad úgy elpuhulni. Iparkodj szép lenni mindig. Törődj az alakoddal s azzal, hogy az arcod üde maradjon. A bánat meg a sötét ruha öregít. Ezektől óvakodni kell a fiatal aszszonyoknak. Iparkodj, hogy természetes, igaz és nyájas légy. Mert aki a mienk, még azt is naponta újra és újra meg kell hódítanunk ... Te is mindennap hódítsd meg újra és újra, igaz szeretettel az uradat . . . Klári (lelkesülten): Megfogadom a tanácsodat drága, okos, jó nagymamám! Nagymama: No, majd meglátom! Mindenekelőtt mosolyogj. Úgy! Na látod. Tíz évvel vagy fiatalabb, mint mikor összehúzod a homlokod. Aztán húzd ki magad, Klárika. Egyenesen állj! Habtacht! És most indulj! Egy-kettő, egy-kettő. Az urad eddig már vár rád odahaza. Klári (derülten): Indulok. Megyek. Sietek. De előbb hadd csókoljam meg az okos homlokod és az áldott kezeidet, nagymamám. (Ráhajol a nagymama kezeire, mi-:i alatt a függöny alá hull.) SOPRONI NAPLÓ ! volt rögtöni segélyben részesülnek nemi zavarok esetén, az általam feltalált és utólérhetetlen gyógyszer által. Könnyű és kellemes használat. Teljesen káros hatás nélkül. Naponkint számos köszönőlevél. Egy doboz ára K 3.60 bérmentve. Diszkrét szélküldés Kaesbach Niewerle 165 (Bez. Frankfurt a./Oder) gyógyszerész. Kívánatra szétküldés Wien-ből. mi Prospektus és köszönő-levél Ingyen. ' Január 1. esetén a Dr. Dralle-féle nyírfahaj viz legjobb már évtizedek óta. — Használata úgy a legcélszerűbb, hogy először mossuk a fejet Dralle-féle fejmosó porral, „fejtiszta“ (K 2.30) amely különleges összetétele folytán az izzadságot és a port oldja és eltávolítja. Erre azután mossuk meg a fejbőrt Dr. Dralle-féle nyirfa vízzel (K 2.50 és 5.) és jól dörzsöljük azt széjjel. Száraz, zsírtalan haj esetén használjuk a Dralle-féle nyirfa brillantint (Kb.80 és 1.20). Kapható minden drogériában, illatszerüzletekben, borbélyoknál és gyógyszertárakban. 3168—226 Legnagyobb kitüntetés „Grand Prix“. St. Louis 1904, Mailand 1906, Brüssel 1910, Turin 1911, Nemzetközi hgg. kiállítás Drezda 1911. Dralle György, Bodenbach a. E. nii hírek, inn Naptár-tájékoztató. Szerda, január 1. Újév napja. — A nap kai 763, nyugszik 4.15 órakor. Hétfő, január. 2. Makár apát. A nap kai 753 nyugszik 4-15. Budapest, december 31. Kitüntetések. A király Rosenfeldi báró Czekuliusz Lajos kamarás, bécsi lakosnak a magyar bárói méltóságot, Vidiczky György görögkeleti szerb apát, felsőkabosi zárdafőnöknek az egyház és a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a III. osztályú vaskorona-rendet, Ötvös Imre vezérőrnagynak és törvényes utódainak, a magyar nemességet Átányi előnévvel díjmentesen adományoztál. Személyi kir. Kovárzik Károly Sopron vármegye és Sopron szab. kir. város törvényhatóságához Soós Károly egészségügyi felügyelő helyére Sopronba áthelyezett kir. állatorvos ma jelentette be Baán Endre dr főispán, Hajas Antal alispán és Töpler Kálmán dr polgármesternél működésének megkezdését. Beteg a vármegye főjegyzője. Molnár István vármegyei főjegyző, mint részvéttel értesülünk, súlyosan megbetegedett, influenzából eredt mellhártyalott szegezi ágyba. Állapota egyébként aggodalomra okot nem ad, mégis a betegnek teljes nyugalomra van szüksége, miért is az orvosokon és az ápolónőn kívül senkit nem is fogadhat .