Soproni Napló, 1914. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)

1914-01-01 / 1. szám

e­ nek bár azok a törvényhozók palotájá­ból vagy a legszerényebb kis műhely­ben. Legyen vége annak a letiprani vágyó tülekedésnek, amely a mi köz és magánéletünket annyira jellemzi. Ne csak hirdessük, de éljünk is a szeretet vallása szerint és akkor minden új év napján egy boldogabb, szebb jövő elé néz a magyar nemzet. Újévi szokások. Sokat és sokszor írtak már az újévi szo­kásokról, babonákról és erős a gyanúm, hogy bármelyik újságot lapozzuk végig, ott talál­juk a „Hírek” közvetlen szomszédságában ezen aktuális témát — újévkor! Újév — mindig új, de az újév ünnepe, vagyis az év első napjának megünneplése régi, pogány eredetű. A rómaiak Jánusnak, a kezdet és vég, utóbb pedig a hajózás és kikötő istenének ünnepét ülték e napon. Ró­mában ez ünnepen mulatozás, füstölés, sőt tavornyázás, kicsapongás volt divatban. A kereszténység első századaiban nem ismerték az újévi ünnepet, csak a VII. században mu­tatkoznak az újév megünneplésének első nyo­mai, s mint bevett rendes egyházi ünnepet csakis a XIV. században találjuk említeni. Az újévi babonák­ szoros összefüggésben vannak az óév utolsó napjával. Szilveszter napjának éjszakáján általános szokás ébren tóval, feledve van a múlt, feledve van már minden, s az elfogyasztott alkohol hangossá, tomboló, harsogó khaosszá vegyíti az újévi üdvözlést! . . . ,­­ Utcahosszat menve, itt-ott egy gyönge fénysugár bepillantást enged a bentülőkre. Istenem, sok helyen nem a jókedv, a boldog­­ság üt­­tanyát, hanem az elhagyottság, a szegénység, a bánat, a könny! . . . És az­ idő gyorsan múlik, egyik­ esztendő eltemeti a másikat, bánat helyett öröm s Öröm helyébe bánat szokott jönni ... A mi homokóránk is szaporán pereg . . . hófehér fürtöket, gond s barázdatelt arcot varázsol a soha vissza nem­ térő ifjúságunk helyébe, h­anem ahelyett mindig közelebb-közelebb juts­zat minket oda, ahol a kincs, pompa, fény, rang megszűnik, mert az enyészet élén a bíboros fejedelmeknek épen úgy meg kell elégedni ,a hideg hantok alatt lévő néma sírral, point a szegény nyomorult, vonnyadt koldusnak. [­­ Hát érdemim ez a folytonos tülekedés? Hát nem mindnyájan — akaratunkon kívül — egy cél felé törtetünk??! Én mi, emberek, a­kik itt lent élünk, snizdünk, szenvedünk, vagy akik az élve­­zetek arany serlegét szinültig kiürítették — lehunyjuk egyszer örökre a szemünket. . . , eltűnünk m­i is a nagy, a végtelen minden­­ségben, mert eljön a mi számunkra is — de a virradat nélküli — Szilveszteréj! Büldiné R. Jolán: megvárni az uj esztendő beköszöntését, év­fordulót jelentő tizenkettedik órát. A falu „intelligenciája” ekkor v­agy a papák vagy a jegyzőék vendégei s az éjfélhez közel eső percekben a szalonban, vagy a „nagy szo­bában” krétával a szoba közepén hosszú vo­nalat húznak, mindenki mellé áll s mikor az óra ütni kezdi a tizenkettőt — átugornak rajta az­ újévbe. A városban pedig nagyobb társaságokban, kávéházakban szokás a be­­sötétített szobában éjfélkor visító malacot­­ elereszteni. Akiihez azután a malac jut, vagy­­ aki meg is tudja fogni, az szerencsés ember­­ lesz az új esztendőben, s köteles természetesen­­ a társaságnak áldomást fizetni. Hajadonok, lányok körében otthonos az­­ éjféli ólomöntés. Olvasztott ólmot csepeg­­t­­etnek Valamely edényben levő hideg vízbe s a folyó ólom kihűlve mindenféle alakot vesz fel. Abból következtetnek aztán, hogy kinek minő alakot mutat az általa csepegte­tett ólom. Ha a kihűlt ólomdarab kereszt­hez hasonlít, az halált jelent, ha koszorúhoz, az menyasszonyságot, férjhezmenést, s mivel nemcsak lányok, hanem menyecskék és öz­vegyasszonyok is részt vesznek az ólomöntés­ben, rendesen sok tréfára, mulatságra ad alkalmat. Szilveszter éjszakáján fésűt és tükröt tesznek a lányok fejük alá, hogy meglás­sák álmukban jövendőbelijüket Elsőrangú újévi babona — mindnyájan tudjuk — hogy újév napján sült malacnak vagy legalább is disznóhúsnak kell lenni­­ az­ asztalon, csirkének vagy libának semmi­­­ esetre se, mert a malac előretör, a csirke , ellenben hátrakapar, a libával meg elrepülne­­ a szerencse. Mostanában, mikor — kivált újévkor­­ — drága a malac, sok helyen nyúllal helyet­­­tesí­tik, mert az is — előre szokott jutni. Ismeretes, hogy az újévi ajándékok közt is nagy szerepet játszik­­, játéküzletbeli vagy cukrászdás szerencse malac. S az újévi képes­­levelező-lapoknak is főképen ez a díszük és tréfájuk. Közhiedelem szerint amit az ember újév napján csinál vagy ami újév napján éri, az előjel az egész esztendőre vagyis az egész­­ évben ismétlődni fog. Nagyon fontos — persze csak a babonás embernek — hogy kivel találkozik először újév napján. Kéményseprővel találkozni a legjobb. Fiatal férfival találkozni, az is sze­rencse, vénasszonnyal ellenben, kész vesze­delem; a bakterról is azt tartják, hogy ha­lált vagy betegséget jelent. De hogy mind­ezt elkerüljék, Szilveszter éjszakáját átmu­latják korcsmában, kávéházban vagy pedig szerény családi körben vidám jókedvvel vár­ják be, mikor aZ óév! Ra­z újba fordul, hogy minél előbb kívánhassanak egymásnak a boldog újévet! | Initius. SOPRONI NAPLÓ [ff [ftw[ft SZÍNHÁZ. [ff [ft A színházi irodából annak­ a közlésére kértek föl bennünket hogy csütörtökön, újév napján délután nem tartanak előadást a „Katonadolog” előkészülete miatt. Este fél 8-kor bemutató előadásul a „Katonadolog" nagyhatású táncos operette kerül színre, bér­letszünetben. Pénteken ugyanaz, bérletben. A Polgár igazgató által kibocsájtott bérlet- sZelvények is érvényesek­ [ff [ft Január 1 gyomor­bajban szenved eyüst iggy szédülést, ronzullétet, hányási ingert ér­z étvágyhiány, görcsökben szenved az tegyen kísérletet a Kárpáti-féle gyomorcseppekkel. Sok ezer köszönőlevél tanúskodik a Novicum háziszer áldásos itatásáról. Egy hólalevelet közlünk, ho­­y min­denki rögtön láthassa, mi a „NOVI­­CUM“ HÁZISZER CSUDAEHEJE. Tisztelt Uram ! 9 évig fájt a gyomrom, minden orvosságot, meg­próbáltam, egy sem segített. Mig egyszer az Ön Novi­­cum gyomorcseppjeit megpróbálva éreztem a jó hatást és azóta nem fáj a gyomrom, hála a jó Istennek e köszönet önnek. Most ismét kérek 6 üveg 2 koronás Mégegyszer fogadja hálámat a jó Novicumért. Szeged, 1911. augusztus 24. Tisztelője Siha József, hentes, Dobó­ u. 37. ORVOSI SZAKVÉLEMÉNY. A Kárpáti-féle Novicum-mal behatóan foglalkoztam és úgy találtam, hogy a „Novicum” nemcsak a gyomor különféle bajai, mint étvágytalanság,érvelygés, görcsök stb. ellen használható jó sikerrel, hanem összetételénél fogva a vese működést is előmozdítja, mi­­tal a szer­vezetben keletkezhető­ egyéb zavaroknak is elejét veheti. Kovásznán, 1909. augusztus 6. Dr. Zentay Dávid, járás-orvos. A NOVICUM háziszer kapható gyógyszer­­tárakban 2 K, 1 K 20 f és 60 f-es ügyekben. Jó hatásáért szavatol és ahol raktáron nem volta, oda 3 nagy, 5 közép vagy 10 kis üveggel 6­­22 f-ért BÉRMENTVE szállít az egyedüli készítő: Kárpáti József Árkos-Sepsiszentgyürgy, IMr Kálvin­ tér 7. szám. “VB Budapesten kapható Szabados Ödön „Hunnia“ gyógyszertárában, Erzsébet­ körút 65. szám alatt. Sopronban kapható a „Magyar Kirág“ gyógy­szertárban, Várkerület és Jelen Vilmos gyógy­szerésznél, Ujteleki­ utca.

Next