Soproni Napló, 1916. január-március (20. évfolyam, 2-74. szám)

1916-01-04 / 2. szám

2 Rosinai Jenő, Székesi Ferenc, Szarvas Bar­nabás (­ 1915. júl. 21),­ Szendy Béla, V­écsei Ernő. Bronz érem és hadosztályparancs­nok­­sági dicséret: Szentgyörgyi Ferenc. Bronz érem: Blész Miklós, Erdős Ká­roly, Fend Ernő, Farkas Gyula, Fülöp Nán­dor, Gömbös Miklós, Kalmár Ármin, Kalmár Pál, Mészáros Kálmán, Metzner Ottó, Mi­halovits János, Meller Béla, Németh János. [ Posch Ede, Perci Károly, Schönfeld Gyula,­­ Szabó M. Péter,­ Szeltey Mihály, Simon­­ Endre, Tóth János, Tomsich Kálmán, Tóth Jenő, Török Lajos, Tunkl Károly, Vacata­­ József, Varga Béla, Zábrák­ Jenő dr. Hadseregparancsnoksági dicséret: Ba­­ráth István tényl. zászlós,­ Bányai Márton, Simon András,­­ Conrád Rezső. Egy szép reményekkel teli Fatal élet szűnt meg újév napján Sopronban, a Zita­­kórházban. Conrád Rezső jobaházi nagy­bérlő tért meg hosszabb, súlyos szenvedés után övéihez. Néhány hete vakbéloperációt végeztek rajta, mely már-már szépen gyó­­gyult, de újabb komplikációk járultak hozzá és a fiatal ember menthetlenül elveszett. Holnap délután temetik. A fiatal ember­ el­hunyta iránt általános a részvét. Conrád Lajos városi gazdasági felügyelő édes, test­vérét siratja benne, Klausz Lajos sop­roni nagykereskedő vejét. Különösen a Klausz család iránt nyilvánul meg őszinte, mély részvét. A családnak egy éven belül ez a harmadik fiatal férfitagja, aki elhunyt. Két fiatal Klaus­z a harctéren halt hősi ha­lált, most a nő a harmadik a sorban, akiért forró könnyeket ejt a család és annak ki­terjedt rokonsága. Az elhunyt özvegye az ő és családja fájdalmát a következő gyászjelentésben közli : Conrád Rezsőné szül. Klausz Zsófia mély fájdalom tépte szívvel tudatja a maga és árván maradt gyermekei Aurél,­ EHF, Palkó, Kálmán és Tibi, valamint szülei, testvérei és az összes rokonság nevében a felejthetetlen, szeretett jó férjnek, sze­rető édesapáinak és vőnek,­ Conrádi Rezső bérlő urnak, a farádi evang. egyház fel­ügyelőjének, folyó évi január hó 1-én, dél­után fél 4 órakor rövid, de kínos szen­vedés ptán életének 42. évében történt el­hunytat. Drága halottunknak földi marad­ványai kedden, f. hó 4-én délután V órakor fognak az evang. temető halottas csarnoká­ban beszenteltetni és ott a családi sírbolt­ban örök nyugalomra helyeztetni. Emléke­zetét kegyelettel fogjuk megőrizni! Vörheny. A tífusz megszűntével egy újabb nya­valya jelentkezik. Szerencsére újból ne® nagy mértékben a polgári lakosság köré­­ben. A gyermekek körében elszórtan for­dulnak elő egyes vörhenybetegedések, azon­ban aggodalomra nincsen ok. Sokkal föltű­­nőbb és gondot okozóbb az, hogy a. il’-es osztrák honvédek, tehát felnőtt emberek között fordult elő az utóbbi időben több vörhenybetegedés. A baj terjedése ellen a szükséges óvóintézkedéseket megtették. A kitü­ntések felosztása Arany- és bronzérem Csak aranyérem I. o. ezüst-, II. o. ezüst- és bronzérem I. o. ezüst- és II. o. ezüstérem I. o. ezüst és bronzérem I. o. ezüstérem és hpar. dicséret I. o. ezüstérem II. o. ezüst- és bronzérem és hp. d. II. o. ezüst- és bronzérem II. o. ezüstérem és hpar­. dicséret II. o. ezüstérem Bronzérem és ipar. dicséret Bronzérem Hadseregparancsnoksági dicséret Összesen OS vX 2­030 Ember 6»8708 kitűntél c5Q« tu Együtt 1 2 _ 2 1 1 ■ —1 5 15— 154 8 — 8 5 10— 10 1­ 1 1 2 12 12— 122 4 2 6 13 26— 26• 3 3 3 6 19 19— 191 1 1 2 27 27— 273 — 3 3 97 129 10 139 Naptár-tájékoztató. Hétfő, január hó 3. Genovéva sz. — A nap kel­t‘49. nyugszik 418. Sopron, január 3. Hadnagyok. A katonai R. K. közli, hogy január el­sejével Glogovecz Ferenc, Molnár Mihály, Vukics István, Nagy Viktor 48. gy.-e. zász­­­lósok: Held Jakab, Neumann Miksa, Knebel Alfréd, Hauszner Emil, Nedeczky Károly, Pataki, Ferenc, Héjja Ferenc, Demény Ele­mér, Gróf Ferenc, Klemensich Mátyás, Lait­­­geb Pál, Beck Mihály 76. gy.­e. zászlósok; Kussevich Miklós, Friedmann Ernő 9. huszárezredbeli zászlósok; Hoffmann Richárd, Heilinger Károly 13. t. tüzérezredbeli zászlósok, illetve had­­apródok a tartalékban, hadnagyokká léptek elő. Bevonulási hirdetmény. A városi katonai ügyosztály ma a kö­vetkező hirdetményt teszi közzé: A népfölkelésre kötelezetteknek az 1886. évi XX., illetőleg 1915. évi II. törvénycikk alapján történt behívása folytán az 1873.* 1874. 1875., 1876., 1877. évben, azonkivül az 1891., 1895. és 1896. évben született, továbbá a népfölkelésről vagy a hadiszolgáltatásokról szóló törvény alapján kirendelt (igénybevett), de ezen szolgálatból időközben elbocsátott összes 1873—1897. évi születésű egyé­nek (munkások, kocsisok, hajcsárok stb.), ha a megtartott népfölkelési bemutató pót­szemlén népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtattak 1915. évi január 17-én amennyiben név szerint fölmentve nincsenek, a népfölkelési igazolványi lapon feltüntetett m. kir. honvédkiegészítő ill. cs. és kir. ki­egészítési kerületi parancsnokság székhelyé­re népfölkelési tényleges szolgálatra bevo­nulni tartoznak. Holnap kezdődik az újrasorozás. A 43—50 éves alkalmasoknak találtak újrasorozása holnap kezdődik a városhá­zán. Először a soproni járás alkalmasnak talált öreg legényei kerülnek pótszemle alá. A járásbeliek sorozása négy napig tart. Azután a városiak pótszemléje kö­vetkezik. A járásbelieket is ezúttal a város­házán sorozzák. Szilveszter és njév napja. Ha nem is komor, de komoly és csön­des volt mind a kettő. A kis kávéházi cécó, pezsgő és virrasztás inkább csak visszhangja a régi esztendők zabolátlan jókedvének. Az elmúlt esztendőben a győzedelmes harcok ellenére is sok vérünk veszett el és nem tudjuk, mit hoz az új esztendő, ki hull majd el eztán közülünk magyarságunk vé­delmében és jövőnk megteremtésében. A megélhetés gondja is nagy,­ pénzünk szűkeit kimérve s így megfontoltan, komoly mér­legeléssel sohasem juthatunk el odáig, hogy pezsgőben fürödjünk és százas bankót ra­gasszunk a cigány homlokára. Lehiggad­­tunk, megférfi­asod­tunk, még a papirossal való pazarlással is felhagytunk a világhá­borúban. A sok gratulációval járó költséget beszállítottuk a katonák és családjaik szá­mára. A jelen ma úgy múlik el fö­­öttünk, mint a komoly, súlyos álom, örömöt, fel­­szabadulást, boldogságot és lel­kesültséget a jövő hoz nekünk. A gazdák gondja A kenyérjegyek kiadásával kapcsolatos rendelet,a m­ely a naponként fogyasztható ke­nyérmennyiséget 240, illetve 400 grammra apasztja, nagy gondot okoz a gazdák köré­ben. Különösen azon gazdák körében, akik fogoly munkaerővel dolgoznak. Az orosz foglyok tudvalévőleg nagy kenyérpor zu­tók. Rendszerint egy kilónál több kenyeret kap­tak* m­ost, hogy redukálják ezeket az ada­gokat, a gazdák aggódva gondolnak arra, hogy miként pótolják a kenyeret a pagy­­ota embereknél. Mint értesülünk, illetékes helyen lépéseket tesznek, hogy a foglyok napi adagjait QiEfiUgL míg lehessen jjápa-' ritani. SOPRONI NAPLÓSOPRONMEGYE. A kép­viselő­ház ülése. Budapest: A Ház mai ülését Beöthy Pál elnök d. e. fél 11 órakor nyitotta meg. Antal Géza a Pénzintézeti Központ javaslatáról beszélt. Az ellenzék nemcsak pártszempontokból,­ de közgazdasági okok­ból is ellenzi a központ létesítését. Földes 1 óráig beszélt. Ha rövidesen befejezik a Pénzintézeti Központ vitáját,­ akkor még ma rákerül a sor a földgáz-javaslatra. Január 4. Kérje könyv­ kereskedőjénél megtekintés céljából Szász Illényizért legújabb ifjúsági regényét Börharisnya a cserkészek diadala érdekfeszítő olvasmány 10—15 éves fiuknak Kiadja Röffly Gusztáv és Fia* Sopron

Next