Soproni Napló, 1918. július-szeptember (22. évfolyam, 148-225. szám)

1918-07-02 / 148. szám

XXII. évfolyam. Sopron, 1918 julius 2., kedd 148. sz. (4273) SOPRONI HÍRLAP Előfizetési ár: egy évre 32, félévre 16, negyedévre 8, egy hóra 3 korona POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal­­ Sopron, Deák tér 50. Telefon 19. Az uj termésrendelet. Sopron, julius 2. Sopronvármegye gazdái most pénteken voltak együtt, hogy az új termésrendelet és egyéb a mezőgazdaságot érdeklő kér­désekről tanácskozzanak, még élt bennük a remény, hogy a fejadagot a kormány fel­emeli és ma előttünk fekszik már az új rendelet, amely biztosan készen volt már akkor, amikor a gazdák és vezetőik arról töprengtek, hogy miként lehetne abban ér­dekeiket minél jobban megvédeni. Alább közöljük a rendelet lényeges in­tézkedéseit, amely élénk bizonyítéka annak, hogy a kormány a mezőgazdasági érdeke csoportok, elsősorban pedig az OMGE­ s­zá­mm­­o­s panaszát tette mérlegelés tárgy­ává és ha minden nem is valósul meg, úgy látszik, hogy a jövőre sok bajon segítve lesz. A legérdekesebb a fejadag nagysága, amely őstermelőknél havi 15 kilogramm marad, de a miniszter hangsúlyozza, hogy ha a terméseredmények megengedik, a­k­­kor p­óta­da­gokat fog megállapítani. Nincs tehát kizárva, hogy a személyenkénti ,15 kilogramm emelkedni fog és elérhetjük a 18 kilogrammot, amelyről a gazdasági egyesületünk pénteki közgyűlésén az elő­adó, mint m­i­n­i­m­u­m­r­ól­­ beszélt. Fontos és életbevágó az a kísérlet, hogy a miniszter a terméseredmények alapján minden egyes községre ki fogja róni azt a mennyiséget, amelyet neki ok­vetlen be kell szolgáltatni. Csak ha ez meg nem történik, fog a rek­virál­ása következni. Azt hisszük, hogy ez az újítás be fog válni, már régen be kellett volna hozni. Az állatok beszolgáltatását is közvetve a községekre bízták és nagyon jó bevált, úgy látszik, ez a siker érlelte meg a kormányban az elhatározást, hogy ezt a bevált módszert a gabonára is bizonyos módon kiterjessze, így azt hisszük, hogy a zaklató rekvirálástól az ország legtöbb köz­sége meg fog szabadulni. Talán a rendelet­nek ez a része a Sedelmayer—Nagy-féle ki-­ vetés előszele. Az átvételi eljárásban az a legnagyobb újítás, hogy a cséplés után azonnal meg fog kezdődni. A részletek a következők: A fejadag nagysága. Őstermelő munkát végző, tizenöt éven felüli férfi és női munkás búzából, rozsból, kétszeresből és árpából együtt havonkint és fejenként 15 kilogrammot, 15 éven aluli férfi és női munkások, valamint egyéb csa­ládtagok 12 kilogramm termé­nyt igényel­­­etnek. Mindenki más részére, ideértve a rend­­szeres mezőgazdasági munkát nem végző termelőket is, a naponkint fogyasztható liszt­­men­nyiség 240 gramm. Ha a terméseredmények megengedik, úgy a közélelmezési miniszter úgy a mező­­gazdasági munkások, valamint az ipari mun­kások részére pótadagokat állapíthat meg. Gazdasági szükséglet címén csak akkora készlet feloldása igényelhető, illetve vásá­rolható, amely a konvencióra, lelkészek vagy tanítók járandóságára, vándormunkások élel­mezésére, aratórészre, vetőmagra és hizla­lásra feltétlenül szükséges. Vetőmag címén kát, holdankint búzá­nál 100, rozsnál 110, árpánál 100, zabnál 90, bükkönynél 90, kölesnél 20, tatárkánál 70 kg. oldhatói fel. Lótartásra feloldhatói: nehéz munkát végző lónál egy évre legfeljebb 7 méter­­­mázsa zab, tenyésztésre szolgáló ménlovak­­­n­ál 12, két éven aluli csikóknál 3 méter­mázsa zab. Sertéshizlalásra árpa és zab általában­ ,n­em használható fel. Ugyancsak tilos árpa és zab felhasználása szarvasmarha eltartá­sára. Kivétel csak a tenyészállatoknál tehető. Baromfiállomány eltartására csak ocsu vehető igénybe.­­­ Az állathizlalásra szükséges tengeri ada­gok megállapítás­át külön rendelet fogja sza­bályozni. A végrehajtás. A végrehajtási rendelet fő célja az, hogy egyszeri eljárással egyszer és mindenkorra biztosítva legyen a szükségletek kielégítése az egész esztendőre. A miniszter a terméseredmények alap­ján­ meg fogja határozni azt a mennyiséget, amelyet egy-egy községnek a közfogyasztás céljaira minden körülmények között rendel­kezésére kell bocsátania és a legszigorúbb rekvirálást fogja elrendelni, ha az egy-­ egy községgel szemben megállapított meny­­nyiség az átvételi eljárás alkalmával nem­ lesz biztosítható. A rendelet részletesen meghatározza, miként kell megaalkítani az átvevő bizott­ságokat és miként kell a bizottsági tagokat díjazni. A különleges buzgalommal dolgozó személyeknek külön jutalmat kell adni. Aki hanyagul dolgozott, annak díjazás nem jár. Minden község a területén átvett és köz­célokra leszálított­­termények után méter­­mázsiánként 1 korona jutalékot kap. A ju­talomból kétötödrész az eljáró közegeké, háromötödrész községi közcélokra fordí­tandó. A gabona tárolására alkalmas raktárak biztosítandók, amelyeket megfelelően kell őriztetni. A gyors lebonyolítás érdekében kisebb gazdák termésének cséplése közös szérükön végzendők. A kicsépelt mennyiségekkel az átvételi bizottság rendelkezik. A termelő azonban házi és gazdasági szükségletére a bizottság megérkezése előtt is felhasználhat igazolt mennyiségeket, sőt termését a bizottság megérkezése előtt a H. T. illetékes bizomá­nyosának elszámolás mellett el is adhatja. Az átvétel. Az aratás­­megindultával azonnal meg­kezdik az átvételt. A bizottságok előbb a kisebb gazdaságokat keresik fel és csak aztán a nagyobb gazdaságokat. Irányadó, hogy minél gyorsabban, minél nagyobb mennyiségek bocsáttassanak a közfogyasztás céljaira. A bizottság sorra járja a kisgaz­daságokat és a helyszínen megejti az elszá­molást és az átvételt. Közvetlenül a termelőtől senki sem vásárolhat és a termelő másnak mint a H. T. bizományosának terményeit el nem adhatja. Azok azonban, akik nem a termelők, az elöljáróságtól, vagy polgármestertől beszer­zési utalványt kaphatnak, amely utalvány ellenében a H. T. bizományosától a község területén termett és ott lévő készletekből a fejadagoknak megfelelő mennyiséget meg­vásárolhatják. Ilyen utalványok azonban július 10-ike előtt ki nem adhatók. Ez idő­pont után az utalványok kiadása megkezd­hető, a szükséglet azonban csak szeptember 30-ig terjedhető időre fedezhető. Beszerző csoportok, nagyobb üzemek közvetlen ellátásban részesíthetők. Közvetlen ellátásra azonban csak azok az intézmények tarthatnak igényt, amelyek augusztus 15-ig jelentkeztek és az ellátandó személyek szá­mát bejelentették. Gabonaprémiumok. Azoknak, akik 1918. évi termésből származó búza, rozs, kétszeres, árpa, zab és köles fölöslegüket legkésőbb 1918. évi október hó -­éig a Haditermény Részvény­­társaságnak beszállítják, a búzára megálla­pított legmagasabb áron fölül métermázsán­ként 15 korona, a rozsért, kétszeresért, árpáért, zabért és kölesért pedig az ezen terményekre az említett rendeletben meg­állapított legmagasabb áron felül méter­mázsánként 10 korona ártöbbletre van igényük. Aki pedig a tengeri terméséből a köteles mennyiségeket a megállapítandó határidő alatt tényleg beszolgáltatja, annak lajtengeriért a legmagasabb áron fölül méter­mázsánként 15 korona, a közönséges és kevert tengeriért pedig métermázsánként 10 korona ártöbbletre van igényük. Az ár­többleten kívül még külön szállítási jutalmat is kap a termelő. És­pedig métermázsánként 15 koronát, ha a termeléstől akár megvételre történt fölajánlás, akár hatósági igénybe­vétel alapján búzát, rozsot, kétszerest és árpát a kijelölt állomásra, illetőleg malomba 1918. július 15-éig tényleg beszállítja. Tíz korona külön jutalom jár, ha a szállítás július 25-éig és öt korona, ha a szállítás augusztus 5-ig történik. A Frankenburg Kör ellen. A szabadgondolkozók és az ultraradiká­­lisok helybeli közlönye, a „Sopronvárme­gye” azzal fenyegeti meg a világot, hogy meg fogja teremteni Sopronban az új Iro­dalmi Kört, amely majd bemutatja a város­nak az igazi magyar írókat. Örülünk, ha a Frankenburg Kör ellen intézett ízléste­len és hamis, de tervszerű támadások ré­szünkről történt visszaverése már­is azzal az eredménnyel látszik kecsegtetni, hogy Sopronban a Frankenburg Kör mellett egy más, talán soproni írókból álló társaság nemes versenyre akar kelni a magyar iro­dalom fokozott munkálása és pártolása körül. Ennek mi — de azt hisszük maga a Franken­burg Kör — fog legjobban örvendeni. De álljunk meg egy percre, tisztelt laptárs! A jövő ígéretében egyúttal vád van a múlt­ra nézve, hogy amit a Frankenburg Kör 40 éven át bemutatott, az nem volt az igazi magyar irodalom. Ugyan­ugyan? Ne

Next