Soproni Szemle, 1943 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1943 / 1. szám - Mihályi Ernő: Gondolatok Sopronról
megtisztítással, a város történeti nevezetességévé válhatnék. Nagyszerű kezdeményezés lesz a klarissza-háznak diákszállóvá való alakítása s a 16. számú városi háznak tervbe vett megújítása, modernizálása. (Új-u. 1„ Uj-u. 7. boltíves stukkós mennyezetű lakás, stukkós mennyezetű loggia, Új-u. 11. boltíve, Új-u. 16. csúcsíves kiugrása az emeleten, Új-u. 24. 1733-ból, Új-u. 26. számú házban gótikus ülőkék vannak a kapu alatt. A Szt. György-u. 12. számú ház kapualján patkóalakú ív van. A Templom-u. 13. számú házban barokkok pad van volutás lábakkal. A Templom-u. 15. számú házban pad van a kapu alatt A Templom-u. 13. számú ház 1727-ből való. A Hátsó kapu is már 1394-ben szerepel. Ha az ősi Sopronnak ez a jószelleme kézen fog és kísér bennünket, akkor kiérezzük ebből a négy utcából Sopron egész lelkét: vallásos, védekező, gazdálkodó, kereskedő, iparos, politizáló, kulturális szellemét. Valahogy össze van sűrítve ebben a falaktól védett négy utcában minden. Mikor megvetették alapját a kelták, a rómaiak, még csatazaj hangzott szerte e vidéken, de már a kilenc múzsa is ott áll bölcsőjénél. Múzeumunk kelta és római leletei hirdetik kultúrájuk nagyságát. Később az ököljog küzdelmei (Kőszeghyek, Abák, Atyinayak), a szomszédos osztrák hercegek erőszakoskodásai, gazdasági érdekek, a várjobbágyok önkénykedései, kereskedőinek kalmárkodásai, szőlőgazdáinak munkálkodásai zajlottak körülötte, de lelki kultúrájának is hatalmas emlékei maradtak. Pénzzel támogatta királyait. A sagittáriusok, a lövérek földjének Sopronhoz való csatolása természeti szépségekkel gazdagították a várost s a háborús érzéket fejlesztették a polgárságban. A város 1391-ben kezdődő jegyzőkönyvének első lapján vámszabályzat van, mely olasz, cseh, brüsszeli, löweni, kölni és lengyel kelmék forgalmáról tanúskodik. Művészi hatást, művészi indításokat is kapunk ezekről a helyekről. Városunk alaprajza román korra vall. A gótikus korban keletkezett városok alaprajza szegletes, nem tojásdad. Falai, bástyái, két kapuja, tornyai közt szövevényes középkori élet játszódik le; gyökerei messze átnyúlnak nyugatra s annak bővebbvízű kulturális ereiből táplálkoznak. A város katonai jellegét hirdeti hatalmas falazata, várispánsága, várjobbágysága, de polgárainak jelentőségéről meg adózóképessége, vásárjoga már Kun László idején szabad királyi városi rangra való emelése, törvényhatósági élete tanúskodik. A gótikus korban a városi élet gerince a szőlőgazda, iparos és kereskedő polgárság volt. A belvárost ezek lakták. A várfalak, bástyák, tornyok védelme alatt ezek fejlesztettek itt ki hatalmas szellemi, vallásos, kulturális életet. A sok templom, kápolna, jámbor alapítvány mind erről beszél. Politikai, hadi, földrajzi, gazdasági, kereskedelmi, ipari tényezők hívták életre itt a városi életet, de a polgárság építette fel a római municipiális élet romjain a maga gótikus polgári kultúráját. Mikor a belváros stílusos restaurálására gondolunk, első kötelességnek tartjuk, hogy a gótika minden kis darabját külön figyelemben részesítsük. A régi házak külső köpenyének lehántásakor bizonyosan kerülnek elő gótikus árkádok, gótikus kapu-, ablakrészletek, gótikus pince-, vagy boltívrészletek, kapualjak, kapufülkék, ezeket minden