Soproni Szemle, 1966 (20. évfolyam, 1-4. szám)
1966 / 1. szám - Jakus Lajos: Petőfi egyik tanárának soproni kapcsolatai
Élete végéig nem helyezkedett el, magántanítással foglalkozott. 1863. augusztus 22-én halt meg. Felesége három évvel élte túl. A halotti anyakönyv bejegyzés szerint mindketten tüdőbajban (Lungen tuberculose) hunytak el.“ Egyik férjhez ment leánya 1873-ban adta el házukat. *** Haag Péter kétségtelen kiválóan tanított 1822—28 között a sárszentlőrinci iskolában. Feletteseinek és a szülőknek minden dicséretét megérdemelte. Elődeinek jó hírnevét öregbítette addig, amíg betegsége el nem hatalmasodott rajta, s bomlott agyával az iskola érdekeit is sértő tetteket nem követett el. Munkálkodásának nagyobb idejére vonatkozott a távozás után kilenc évvel tett megállapítás: „számos lelkészek s világi urak, hálaérzéssel emlékeznek vissza szlőrinczi oskolánkra, hol tudományos pályájok kezdetén, oly bő mértékben nyertek szellemi táplálékot s igen is jó alapját vetették meg magasabb műveltségöknek, melynek édes gyümölcseit önmagok is élvezik, üdvösen látván egyszersmind, rendeltetésök helyein, a közönségre s szeretett hazára ugyan ezen okokból sz.lőrintzi oskolánk minden időben kitüntetett tárgya volt az esperesség legbuzgóbb gondoskodásának.Ám Milyen szomorú az a megállapítás viszont, amit Haag pályafutásának két esztendejéről ír később Sárkány János életrajzában: „miután a falusi iskoláb hon elvégeztem volna, jó atyám a sz. Lőrintzi Grammaticalis iskolába adott 1829 sept. Tanulói pályámat elég szerencsétlenül kezdettem, mert tanítónk Haag elmebeteg lévén, igen csekély előmenetelt tehetek a tanulmányokban. 1832 sept. az aszódi iskolába jöttem.’”10 Sárkány János egyébként Sárszentlőrincen lakótársa volt néhány hónapig, öccse pedig még egy évig Petőfinek. Hittigh Lajos jegyző ugyanis 1832 március második felében Majosra távozott, s ekkor kosztos diákjai új helyet kerestek. Így került Németh Ferenc tanítóhoz, a Sárkány testvérekhez Petőfi lakótársnak.38 39 40 41 42 Hang viselkedése Sárszentlőrincen az utolsó hónapokban közbotránnyá dagadt, s a szülők tudomást vettek róla. 1832. VII. 13-án ezt írja levelében a Sárkány-fiúk édesapja: „Én is elhoztam a fiaimat Lőrintzről, bár soha se adtam volna oda, háromszáz forintokat fellyülmuló készpénzbeli költségemen, és egy egész oskola esztendei veszteségen, kipótolhatatlan veszteségem, egész életekre ártó kárt és salva venia egy legio tettit vettem Lőrintzen. Kimondhatatlanul szemtelen az a zsarolás, amelyet a legprtzátlanabbul, minden kigondolható név és szín alatt elkövetnek az emberen, mind a mellett, hogy oskolájok az ifjúi kornak legdrágább idejére, tudományra és az erkölcsre is nézve pestis vála.”Első felindulásában tett súlyos kijelentése ellenére kisebbik fiát mégis viszszaadta Lőrincre, s Lehr keze alatt tanult egy esztendőt Petőfivel együtt. 1833 őszén ment bátyja után Aszódra, Petőfi pedig a pesti Deák téri evangélikus gim38 Soproni evangélikus egyház anyakönyve. Halotti akv. 1863 és 1866. 39 B. O. St. Tolna—Baranya—Somogyi egyh. megye lev. tára. 1841. febr. 15— 16-án Kélyen tartott senioralis gyűlés jk.-e. 40 E.O. Lt. Protokoll Canon. Visit, ab anno 1742—1798 et Catalog ordinator Districtus A. C. Evang. montani ab. Anno 1801. 348. old. 41 Sárkány János: Felvilágosítás Petőfi Sándor születéshelyéről és napjáról. (Vasárnapi Újság, 1857. január. 4.) 42 E. O. Lt. Tolna—Baranya—Somogyi egyh. megye lev.tár 4. cs. 1—41 folio. 24