Soproni Szemle, 2014 (68. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 1. szám - ÉLET ÉS IRODALOM - Németh János: Franz Ernst Brückmann német orvos és természettudós soproni úti levelei 1734-ből

„Élet és irodalom” Németh János Franz Ernst Brückm­ann német orvos és természettudós soproni úti levelei 1734-ből A Jénában tanult s 1721-ben Helmstedtben doktorátust szerzett Franz Ernst Brückmann 1723-ban, 26 évesen, braunschweigi orvosként indult Magyarországra átvenni anyai nagybátyja örökségét. Útja Prágán át, ahol szeptember 5-én megtekintette VI. Károly német-római császár s felesége, Erzsébet Krisztina wolffenbüttel-braunschweigi hercegnő cseh királlyá s királynévé koronázását,­ Bécsbe vezetett. Itt hosszabb időt töltött könyvtárak, gyűjtemények tanulmányozásával, mely közben 1723. október 29- én soproni kirándulásra indult. Gombocz Endre szerint a soproni származású bécsi orvos, képzett botanikus, Loew Károly Frigyes biztathatta a kirándulásra, melyről november 10-én tért vissza Bécsbe.­ A telet Bécsben töltve a széles botanikai, ásványtani, s általában természettani érdeklődésű Brückmann március 22-én felső-magyarországi utazásra indult. Pozso­nyon, Nagyszombaton, Nyitrán át eljutott a Garam-vidékre, a bányavárosokba, Liptó, Szepes, Gömör vármegyékbe s a kelet-felsőmagyarországi városokba, hosszabb ideig tartózkodva Újbányán, Selmec- és Körmöcbányán, valamint Eperjesen. Útja során, me­lyen­­ gyakran Jénában, Halléban egyetemet járt - orvosok, rektorok, papok vendége volt (Pozsonyban többek között Bél Mátyásé, Liptószentmiklóstól Batizfalváig Fischer Dániel kísérte, Eperjesen Raymann János Ádám társaságában időzött), növényeket, ásványokat gyűjtött s rajzolt, valamint részletes feljegyzéseket készített. Saját megfi­gyelése alapján leírta az adott hely útja során érintett részeinek flóráját, feljegyzett ásványtani érdekességeket, kora Németországában ismeretlen, ritka vagy annak vélt kuriózumokat, a meglátogatott település építményeivel kapcsolatos érdekességeket, érdekes történeteket, s jegyzeteket készített vendéglátói tevékenységéről. Az összegyűjtött növényeket, ásványokat, természeti képződményeket s egyéb kü­lönlegességeket nemcsak braunschweigi ásvány- és természettudományi gyűjtemé­nyében helyezte el, hanem úti emlékeit magyarországi s egyéb utazásairól megírta fik­tív úti levelekben, melyeket az 1730-as évektől füzetekben, majd 1741-ben egy kötet- 1 Brückm­ann életrajza, Stadtarchiv Braunschweig, jelzet: H Vili A. 586. Az életrajzba való betekintést Henning Steinführer levéltárigazgató úrnak köszönöm. 2 Gombocz Endre: A magyar botanika története. A magyar flóra kutatói, Budapest, 1936, 163. J Ch. Adelung: Fortsetzung und Ergänzungen zu Christ. Gottl. Jöd­ers Allg. Gelehrten-Lexicon. I. 2313-2315. Gombocz véleményével ellentétben Brückmann már Jénában megismerkedhetett Loewvel, hiszen 1717-ben mindketten ott iratkoztak be az orvostudományi fakultásra. Később a császári természettudományi akadémiának (Academia S. Rom. Imp. Naturae Curiosorum) is mindketten tagjai lesznek. Loewöt 1724. október 18-án választják taggá (Wolfram Kaiser: Die Universität Halle-Wittenberg und die Ärzteschaft von Sopron im 18. Jahrhundert. Wissenschaftliche Beiträge der Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg 1977/16 (T 14) (Halle/Saale 1976), 18), Brückmannt 1725-ben. 3 I „Élet és irodalom"

Next