Sopronvármegye, 1922. május (25. évfolyam, 98-121. szám)

1922-05-14 / 108. szám

2 SOPRONVÁRMEGYE 1922. május 14 26 millió a soproni lakásínség enyhítésére. A városi közgyűlés hozzájárult a kislakásépítő akcióhoz és a 48-as kaszárnya­­épületek átépítéséhez.­­ Az őszre 76 új lakás lesz Sopronban. A tegnapi szokatlanul nyugodt, gyors­­menetű városi közgyűlésnek egyetlen iga­zán érdekes ügye a soproni állami és lakásépítő akció nyélbeütése volt. Az építkezések megindításának elhatározását nagy vita előzte meg. Mint előrelátható volt, a városatyák közül sokan nagy aggodalmakkal vállalták az akció sok milliós anyagi terhét, de végül is győzött két mindennél súlyosabb szempont: ez elviselhetle a lakásínség enyhítésének sür­gős szüksége és a bányászati és erdészeti főiskola végleges soproni elhelyezésének biztosítása. A tanács részletes javaslatát Kovács Sándor tiszti főmérnök terjesztette elő. A javaslat is a tűrhetetlen lakásínségre hi­vatkozik, melyet jelentékenyen megnövel az a körülmény, hogy a Károly laktanyát, mely a bányászati és erdészeti főiskola ideiglenes tanyája volt, augusztus elsejére feltétlenül ki kell üríteni. Ezáltal hajlék­talanná válik a 26 főiskolai tanári és al­kalmazotti család, mely ma a Károly lak­tanyában lakik. Elsősorban ezeknek és annak a 6—8 főiskolai tanárnak elhelye­zéséről kell tehát gondoskodni, aki család­jától különválva bútorozott szobában kény­telen meghúzódni. E 30 és egynéhány család elhelyezésének célját szolgálná első­sorban a szabaddá vált 48 as laktanya 2 épületének lakásokká való átalakítása 36 lakás (3, 2 és 1 szobás) készülne a két épületben 10 millió korona költséggel. Ezt az összeget valószínűleg az államtól fogjuk kölcsön kapni 5%-os kamatra, 6 éven belüli törlesztés feltétele mellett. Az állam ugyan lakásátalakításokra elv­ből nem ad kölcsönt, azonban biztos ki­látás van rá, hogy a győri precedens, amikor az ágy­úgy­ár barakjaiból 11 milliós állami kölcsönnel alakítottak lakásokat, Sopronban is alkalmazást fog találni. A kaszárnyas építkezéssel azonban csak a selmeciekről van gondoskodva míg a soproni lakásprobléma gyökeres megoldásához legalább 140—150 új lakásra van szükség. Ezért kért részt Sopron az állami kislakásépítő akcióból. Mint már megírtuk, a polgármesternek legutóbb sikerült Budapesten kieszközölnie, hogy e célra 8 milliót kapjunk 25 évi 2­5% os kamatfizetés ellenében, 8 milliót pedig kölcsönkép ugyanolyan feltételek mellett, mint a kaszárnyához a 10 milliót. A 16 millióból Kovács főmérnök 10­3 szobás, 20 két szobás és 10 egyszobás lakást építene a Hofockereken, a Győri­­vasút mentén. A negyven lakás a legmo­dernebb és leghigiénikusabb cottage rend­szer szerint épülne, azaz mindegyik telje­sen elkülönítve a másiktól. A 3 szobás lakások önálló családi házak lennének és két egyszobás lakás képezne egy eg­y földszintes ikerházat és két-két szobás lakás egy-egy emeletes családi házat. A kész házak 50 százalékát örökáron nyom­ban eladná a város. Kovács főmérnök számítása szerint egy-egy szobás lakásért 100.000, egy kétszobásért 200.000, 3 szo­básért 400.000 koronát lehetne kérni s ezáltal annyi pénzt kapna a város, hogy a 16 millió kamat és tőketörlesztése fejé­ben az első négy évben csak 4—400.000, a két utolsó évben pedig 7—700.000­­ terhelné a várost. Meiszner dr. örömmel üdvözli a ja­vaslatot, mert a soproni lakásínségről és nyomorról volt alkalma most gyakorla­tilag olyan tapasztalatokat tenni, melyek jórészt felülmúlják az újságok által festett s általa mindig ké­tlkedve fogadott sötét képeket. Mivel a legnagyobb nyomorúság az egészségtelen kislakásokban tanyázik, ajánlatosabbnak tartaná több egyszobás lakás építését , ezt is a költségmegtaka­rítás szempontjából inkább blokkrendszer szerint, közös vízvezetékkel, fürdőszobák­kal, játszi térre stb Pineziért dr. megállapítja, hogy Ko­vács főmérnök kalkulációjából ítélve az újonnan épített lakások sokkal kevesebbe kerülnek, mint a kaszárnyas átalakítások. Javasolja azért, hogy a város vegye igénybe az egész kölcsönt, de építsen mind a 26 milliós kislakásokat, a ka­szárnyát pedig hagyja érintetlenül. A benne lévő férőhelyet mindig fel lehet használni. Benkő Géza nem fogadja el a tanács javaslatát. Számítása szerint egy lakás megépítése kb. 36 000 koronájába, fog ke­rülni a városnak és ez most, mikor a legfontosabb adóforrások­ bedugulnak, el­viserhetetlen terhet jelent. Mert az nyil­vánvaló, hogy egy állami tisztviselő nem fog majd 30 ezer koronás lakbért fizetni Ha az állam el akarja helyezni a tisztvise­lőit — a főiskolai tanárok is ilyenek — építse át a számukra ő a kaszárnyát. Kb ez az álláspontja Fürst Gyula bizottsági tagnak, aki azonban mégis hajlandó a kislakások épíését megszavazni. A felszólalásokra előbb Kovács fő­mérnök, majd Thunser polgármester reflek­tál részletessé. Kislakásépítő akcióra csak 8 milliót kaptunk, de ha az egész soproni iparosságot foglalkoztatjuk is, a tervezettnél több lakást ebben az évben már nem tudunk felépíteni. A kaszárnyas építkezésekkel is csak augusztus közepe felé lehetünk készen az idő előrehaladott­sága miatt. A 10 milliót kizárólag erre a célra engedélyezi az állam. A bányászati és erdészeti főiskola végleges elhelyezé­sének és idekötésének kérdése pedig igenis elsőrangú városi érdek is. Eltekintve a kulturális szemponttól, mely felé Sopron jövő fejlődésének orien­tálódnsa kell, a gazdasági érdek is paran­csol. A többszáz főnyi főiskolai személy­zet és hallgatóság itt éléséből származó jövedelmi forrásról a gazdasági pangás­ban sínylődő Sopronnak nem lehet oly könnyen lemondani­. Már­pedig ha a rideg elutasítás álláspontjára helyezke­dünk, vagy csak habozunk is, könnyen megeshetik velünk, hogy a fevnkurrens városok nem csak a fői­skolát, hanem az előnyös kölcsönt elkaparitják is tőlünk. A meginduló építkezések és a főiskola fel­szerelése és berendez­kedése, melyre szin­tén több mint 20 milliót szánt az állam, az összes soproni iparágaknak kenyérke­reseti alkalmat nyújtanak , ezt szintén nagy meggondolatlanság volna elsza­lasztani. A kaszárnyával pedig okvetlenül kell csinálni valamit, mert különben úgy já­runk vele, mint a régi 18-as laktanyával, amelyből a villanyfelszereléstől kezdve az ajtófélfáiig lassanként mindent ellopnak. Túl sok egyszobás lakás építését szociális és higiénikus szempontból az állam nem engedi meg s az állam kívánsága a cottage rendszer is. Pinezichék Thurner érvelése ellenében is fenntartják véleményüket, hogy egye­lőre csak a kislakásokat kell megépíteni. A szavazásnál 4—5 hívükkel együtt ülve is maradnak, míg a közgyűlés nagy több­sége hozzájárul a tanács javaslatához. Feltűnést keltett, hogy Kláber és Spitzer bizottsági tagok a város legvagyonosabb kereskedőosztályának képviselői a szava­zás elől kivonultak a teremből. A közgyűlés után mi is kifejtettük aggályainkat Kovács főmérnök előtt arra vonatkozólag, hogy várjon meg tudja e majd fizetni egy tisztviselő, akik kedvéért jórészt az épi kezes történik, az új laká­sok bérét. Kovács főmérnök válasza a következő volt: — Számításom szerint egy szoba­ konyha évi bére kb. 4000 koronára rúg majd, egy három szobás lakásnak tehát 12000 K lesz a bére. Meg vagyok azonban győződve róla, hogy ezt az összeget az árviszonyok várható alakulása mellett és pláne amikor már az új lakbér-rendelet is érvénybe lépett, addigra senki sem fogja túl magasnak találni. A soproni iparosok Hlebelsberg mellett A Soproni Általános Ipartestület és a Soproni Iparosszövetség vezetősége a kö­vetkező felhívással fordul Sopron város iparosaihoz : Iparostársak! Választás előtt állunk! Az iparosság­nak már régi eltökélt szándéka, hogy sú­lyos helyzetének javítása érdekében a képviselőválasztások alkalmával egy tá­borba tömörül. Az Ált. Ipartestület és az Iparosszö­­­vetség vezetősége felhasználva az alkal­mat, az össziparosság érdekében egy memo­randumot nyújtottak át Klebelsberg Kuno gróf belügyminiszter Őnagyméltóságának, melyben kijelentették, hogy az iparosság csak azt a képviselőt hajlandó támogatni, aki a memorandumban felsorolt pontokat nemcsak ígéri, de becsületesen meg is való­sítja. Ötagyméltósága az össziparosság nevé­ben átnyújtott esen memorandumra a leg­határozottabb ígéretet tett, az hogy a legrövidebb idő alatt teljesíti mindazokat a kívánságokat, amelyek az ő személyé­től függnek és a többiek is a legrövidebb idő alatt teljesíttetnek. Máris intézkedett az iparosotthon megépítése ügyében való tárgyalások felvételére vonatkozólag, to­vábbá a határforgalom megkönnyítése ér­dekében úgy intézkedett, hogy az ipartes­tület ajánlása folytán az iparosok 60 na­pos határátlépési igazolványt kapnak, to­vábbá a polgári leányiskola államosítása kapcsán intézkedett, hogy a tanonciskola igazgatója áthelyeztessék. Mindezek olyan nagy horderejű intézkedések, amelyek az iparosságot hálára kötelezik. Iparostársak! Sopron városának há­rom más más pártállású képviselőjelöltje van. Mindegyik arra törekszik, hogy a többséget magának megszerezze és sok­szor az ellenfél jelöltje ellen hamis vádak és rágalmak özönével, kortesfogásokkal igyekeznek a választókat megtéveszteni. Midőn mi iparosok feltételhez kötöttük szavazatunk leadását, erkölcsi kötelessé­günknek is ismerjük azért helyt állni és minden józan gondolkodású iparos saját érdekében szavazatát arra a képviselőre adja, aki nemcsak szónokolni, hanem cse­lekedni is tud, aki az iparosság érdekében elvitázhatatlanul máris sokat tett és aki­ben garancia van arra, hogy kívánsá­gaink a lehető leggyorsabban teljesül­jenek. Minden iparos érezze át tehát azt a kötelességet, amellyel úgy a saját, mint a testületének tartozik és támogassa az ipa­rosság képviselőjelöltjét Klebelsberg Kuno gróf belügyminiszter ur Őnagyméltóságát. A Soproni Ált. Ipartestület és Soproni Iparosszövetség vezetősége. I­I. tűzifa. Szállítok: tölgy- vagy bükk-, hasáb- és dorongfát, egész, esetleg fél vagonos tételekben. Schwarz Géza fabizo­mányos Sopron, Petőfi-tér 6. ­ Jacobi antinicotin Mu­ztye­fi Ottoman antinicot Ottoman szivarkapapir­aférfietettenek !

Next