Sopronvármegye, 1922. október (25. évfolyam, 220-244. szám)

1922-10-07 / 225. szám

XXV. évfelyem, »25. »im. szombat, október 7. 1úra 10 korona. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra..........................190 korona. Negyedévre ......................... 550 korona. Hirdetések felvétetnek tarifális áron. RÁBAKÖZI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SOPRON Szentgyörgy­ utca 11. Telefon 524 és 446. Fiókkiadóhivatal és szerkesztőség: CSORNÁN, Erzsébet­ utca. Tovább tárgyal az antant Mudaniában a törökké!. Budapest okt. 6. A mudaniai tárgyalások megakadtak, de nem szakadtak meg; ebben foglalha­tók össze a mai nap hírei, amelyek a tegnapi optimista jelentések után megle­pően hatnak. Hogy micsoda differenciák merültek fel a tárgyaló felek most, azt le­hetetlen megtudni, mert a tárgyalások a legnagyobb titokban folytak és minden erre vonatkozó jelentés nem egyéb kom­binációnál. Az angolai kormány immár megadta a megsürgetett választ a szeptember 22-iki jegyzékre, amely eléggé konciliáns hangú, de vannak benne bizonyos fentartások, így többek közt a tengerszorosokra nézve is és így aligha tévedünk, hogy ez a passzus, amely szorosan összefügg a je­lenlegi hadihelyzettel, akasztotta meg a mudaniai tanácskozást. A válaszjegyzék a béketárgyalások színhelyéül Szmirnát ajánlja és azt kívánja, hogy hívják meg Romániát, Jugoszláviát, Georgiát és Orosz­országot is. Trácia ügyében sem látunk még tisztán, de ha a jelek nem csalnak, a görögök nem adják vissza könnyű­szerrel. London, október 6. Hivatalos körökben úgy vélik, hogy­­ Harrington tábornok távirata, mely fölött egész éjjel tanácskozott a minisztertanács, a helyzetet nehéznek és bonyolultnak tünteti fel. A katonai megállapodások, amelyeket Mudaniában ki lelett volna mondani, nem jöttek létre. Ennek ellenére a tárgyalások, úgy látszik, nem szakad­tak meg, mert Harrington tábornok közölte azt a szándékát, hogy ma reggel visszatér Mudaniába London, október 6. A „Times“ illetékes forrásból szár­mazó jelentés alapján megcáfolja azt a hírt, hogy az angol kormány vissza akarja vonni csapatait Csanakból. Athén, okt. 6. Arra a hírre, hogy Mudaniában Trácia kiürítését követelik, nagy lett az izgalom és a felháborodás a fővárosban, ámbár még nincs megerősítve az a jelentés, hogy abban az esetben, ha Görögország vona­kodnék Tráciát kiüríteni, Konstantinápoly felől megvalósítanák a fenyegetéseket. Minthogy Politia elvállalta a külügyi tár­cát, amit többször visszautasított, való­színűnek látszik az a feltevés, hogy a görög kormány bele fog egyezni Tráciá­­nak a szövetségesek által leendő meg­szállásába. Ki­esúlt két hónapban kivitelünk felül­múlta a behozatalt. A budapesti nagy pénzintézetek veze­tői Popovics Sándor elnöklete alatt ankétet tartottak. A felszólalásokból kiderült, hogy az összes fővárosi pénzintézetek, amelyek a Devizaközpont tagjai közt szerepelnek, kivétel nélkül lényegesen több valutát és devizát szolgáltattak be, mint amennyit ügyfeleik részére a Devizak­özponttól igé­nyeltek. A devizaközponti tagok körülbelül 18—20 millió svájci frankra rugó többletet mutattak fel a Devizaközpont kiutalásaival szemben. A devizaközpont vezetősége be­ismeri, hogy a jelentkező igényeknek akár száz százalékban való kielégítésére is megfelelő valuta- és devizakészletekkel rendelkezik. Magyarország külkereskedelmi forgalma a Devizaközponta felállítása óta, szóval augusztus és szeptember hónapokban ha­tározottan aktív volt, mert sokmilliárd magyar koronával kevesebb értékű árut és ipari nyersanyagot engedtek be az or­szágba, mint amennyit a magyar expor­tőrök külföldön értékesítettek. Magyaror­szág a külfölddel folytatott árucsereforgal­­mában tehát kiviteli többletet ért el, amire évek hosszú sora óta nem volt példa. A liberális ellenzék a drá­gaság miatt összehivatja a Háset. Budapest, okt. 5. Az egységes liberális front megala­kulása Racsay Károlynak és a szocia­listáknak Vázsonyi Vilmossal tegnap folytatott tárgyalásai után befejezett dolognak tekinthető. A szövetség a jövő hét elején megalakul és abban a demokratákon, a független kisgazdákon és a szociáldemokratákon kívül a párton­ kívüli liberális képviselők is résztvesznek. A szövetség közös bizottságot fog válasz­tani, mely a dolgokat intézi. A block első ténykedése az lesz, hogy hétfőn 84 aláírással ellátott ívet nyújt a Ház elnökségének, melyben a nemzet­­gyűlésnek a drágaság ügyében való ösz­­szehívását kérelmezi. Minthogy az össze­hívók a formalitásoknak eleget tesznek, valószínű, hogy a Ház elnöksége a jövő hét végére összehívja a Házat. A Davizskispont mai kivitslev­árioljimii. Valuták: Napoleon 9400, angol font 11125—11425, leva 1450—1550,dollár 2500— 2575, francia frank 190—195, lira 105— 110, csztl. kor. 8.40—3.50, lei 15.00— 16.00, szokol 81—85, svájci frank 470 —485, koronadinár 3400—3560, lengyel márka 28—30, hollandi forint 970—995, belga frank 180—185. Devizák: Amsterdam 970—995, Buka­rest 15.00—16.00, Kopenhága 524—534,­­ Krisztiánia 430—440, London 11125—11425 Berlin 1­20—1­40, Milano 105.00—110.00,­­ Paris 190.00—195 00, Prága 81.00—85 00, Stockholm 663—678, Zürich 470—485, Bécs 3.40—3­50, Szófia 1450—1550, Zág­ráb 800—840, New-York 2500—2575, Varsó 28.00—30.00. 0.22 a kopom és 0.24V: e márka mini zürichi zárlata. Zürichi devizás adat: Berlin 0 241/*, H®*­­iandia 207 55, New-York 535, L©*arts 23 64, Pária 40 65, Milano 22 79, Fr*** 18 35, Zágráb 2 00, Bukarest 3.40, V 00,058A. Budapest 0 22, Bécs 0 OC7V2 osztrák bélyegzett 0­ 0083/c. Terménytőzsde Búza 76 kg os tiszavidéki 11100—11200, egyéb 11050—11150, rozs 7400—7500, árpa 6850—7000, sörárpa 7200—7400, zab 6500—6650, tengeri 0000—0000, repce 17.000—17.500, korpa 5150—5250. ­ „Az exportot nem lehet­­ teljesen megszüntetni.“ A földm­­velésü­gyi minisztérium, az Állatvásárpénztár és a Magyar Gaz­­daszövetség véleménye a kivitelről. A drágaság letörése körül történt minden intézkedés eredménytelen. Az árak napról-napra magasabbra szöknek, amit semmi külső jelenség nem indokol. A magyar korona zürichi nívója két hónap óta alig három, négy ponttal kisebb értékű a két hónap óta tapasztalt belföldi drága­ság pedig olyan növekedésben van, ami sehogyse viszonyul az átszámításhoz. Katasztrofális emelkedés különösen a liszt és hús forgalmi árában történt. És mert ez a két cikk az, amely a legfőbb közszükségletet képezi, vaz áremelkedés megállításában komoly lépésre kényszerí­­tette a kormányt. A ma vagy holnap összeülő minisztertanács radikális intézke­désekre készül és mint beavatott helyről informáltak bennünket, rendelet útján a végsőkig megszorítja az állat- és gabona­kivitelt sőt valószínű, hogy a nyerster­­mény exportját egészen be is szünteti. Ezzel az intézkedéssel hatni kíván a bel­földi piac áralakulására, mellyel, mint egyetlen eszközzel akarja megállítani az áremelkedést. A kormány álláspontját a nyerster­mények kivitele ügyében a fogyasztók érdekképviselete a mészárosok határozata és a főváros közbenjárása, szilárdították meg. Ezek egyöntetűen a termelők forszí­rozott liszt és élőállat kivitelében látják legfőbb­ okát a drágaságnak. Kérik a kor­mányt, hogy haladéktalanul szüntesse be az ilyen nyers áruk kivitelét, aminek ha­tása egész bizonyosan érezhetővé válik a piacokon. Az export megszüntetése, illetve kor­látozása ügyében történt állásfoglalásáról a három főfórum véleményét adjuk a kö­vetkezőkben . Schandl Károly földmivelésügyi állam­titkár a kormány álláspontját így ismer­tette: " Kétségtelen, hogy a kivitel az árakat némileg emeli. De ha a kivitelt eltiltanánk, a gazdák viszont nem hizlal­nának és ha bekövetkeznék is a húspiacon momentán áresés és csak pillanatnyi meg­könnyebbülést hozna, mert súlyos követ­kezményekkel járna a gazdák passzív reszisztenciája. Bekövetkeznék az az álla­pot megint, amit alig tudtunk korrigálni, hogy tavasszal a piacokra hozott napi háromezer marha helyett, alig négy-ötszáz darab került felhajtásra és az igy meg­­szünt kinálat még magasabbra szöktette fel a húsárakat. Nagyon meg kell fontolni tehát vájjon az élőállat kivitelét beszün­tesse-e a kormány. A budapesti Állatvásárpénztár igazga­tóságának véleménye: — Az élőállat kivitel helyett úgy drágaság latörési mint valuta­­javítási szempontból kedvezőbb lenne a nyers és felkészített húsnak kivitele. Piactelepeink, vágóink és feldolgozó üzemeink méretei olyan eszközök birtokába juttattak ben­nünket, amelyek gazdaságos és méretszerű kihasználásával ezt a feladatot teljesíteni is tudjuk. A húsexportnak az a módja egyébként sokkal veszélytelenebb is, mint az élőállat szállítása. Végeredményben pedig, amellett hogy külkereskedelmünk mérlegét nem csökkentenénk, a teljes hús­­kontingens belföldi piacra is maradna, tehát valutánkat is javítanánk és az ele-

Next