Sopronvármegye, 1922. december (25. évfolyam, 274-296. szám)

1922-12-08 / 279. szám

2 SOPRONVÁRMEGYE 1922. december 8 A téli megyegyű­lés előkészítése. Délelőtt 10 órától d. u. fél 3-ig tár­gyalt tegnap Sopron megye állandó vá­lasztmánya, hogy a keddi közgyűlés fon­­tosabb tárgyait előkészítse. Fél 3-ra is csak úgy lettek készen, mert a végén már az alispán gyorsított tempót diktált. Egy héttel ezelőtt már igénybe vett egy hosszú délelőttöt a költségvetések előkészítése s ezek után igazán kiváncsiak vagyunk, hogy a keddi közgyűlés hogyan fog a mindezeken kívül még hosszadalmas szavazásokkal járó választásokat is felölelő mammut programmal egy nap alatt meg­birkózni ? . . . Sopron megye és a Petőfi centenárium. Petőfi száz éves születési évfordulójá­nak méltó megünneplése céljából az ál­landó választmány egyhangúlag magáévá tette a „Sopronsváron»gyér-be«­ már ismer­tetett Gévay-Wolff—Ö»tör féle szép terve­zetet, mely szerint a vármegye 50 000 koronás megrendelést tesz Petőfi legszebb költeményeinek egy népszerű kiadására és azt kiosztja a nép között. A Frankenburg Irodalmi Körhöz pedig átlrsen*, hogy in-­­ditson r­ozsalmat, melynek cé­l­a Senne emléktáblával megjelölni azt a házat, mely előtt soproni közkatona korában őrt állott Petőfi Sándor. A vármegye nem bízik az árvizsgáló­ bizottságban. A nemrég újjáalakult soproni árvzs­­gáló bizottság *novalenőe* hatáskört ka­pott a misgya területére is. A minisztérium ezért felszólította a megyét, hogy szintén járuljon hozzá a b­oítság költségeinek fidesz séhől. Ezt a felhívást azonban már a tegnapi álandó választmány is megle­hetősen harcias hangulatban utasította vissza. Bián Je nő esperes szerint ez át­vizsgáló bizottság sehol pozitív eredményt elérni nem tudott, működésének semmi értelme nincsen. A drágaság, vagy olcsó­ság kérdését a kereslet és kínálat össz­hatása szabályozza. Árvizsgáló bizottság ki­nevezést helyett szállítsák le inkább a vasúti tarifát, az majd, csinál olcsóságot. (Helyeslés.) Politizálás az árvák pénzével. Az állandó választmány ezután csak­nem két órát igénylő meddő vitában latol­gatta, hogy melyik pénzintézeteknél he­lyezzék el a gyámpénztári és egyébb megyei akpáknál az 1923. évben vagy 42 millióra tehető fölös­egeit. A vita rész­letei nem valók a nyilvánosság elé, de semmi esetre sem nyújtott épületes lát­ványt, hogy egyes túlzott lelkiismeretes­­séget mímelő bizottsági tagok milyen tájékozatlanul, maside-mosdák, légből ka­pott és fen­ül«'89 információk szerint, meny­nyire a po­ltika szemüvegén át íté­iki meg az eg­­na pénzintézetet­­nek nemcsak a bomlását, ha vezetőségi, tőkeértékességi összetételeit és egy­éb körülményeit is. Mikor fe elő ságte­iíts álásfoglalásró! és arról van szó,’ hogy az árvák pénzét hogyan­­­írn a lahmst, fielőbbsa gyümöl­­csöstetsi, akkor talán mágia csak ajánla­tos volna előbb postav információkat be szerzsai és mí w a B­án Jlnos és Biuer Ottók ezyedi és tendere 020Z sajtórefle­­xnényeitől befolyásolt impressziói alapján di­v­áltatni a határozatoké. Hogy csak egy kirívó példát ernt­­sünk, a soproni Forgalmi Bankot, mely pedig egyszer már válságos és szűkös helyzetben segített a vármegyén és amely most is a legmagasabb kamatot (16 százalék) aján­lotta az árvák pénzére, már eleve kizár­ák a figyelembe veendő pénzistészlők sorából és csak a már ott lévő egy milliót hagy­ták meg nála „hálából“ azért, hogy mist Bián Jenő evaillene, tavaly 1 millió 200 ezer­­ alacsony kamatú kölcs­önt adott a megyei n­sztviaelőressk. Csaknem valamennyi soproni és budapesti bank ellen volt hasonló élű kifogása egyik-másik „jól értesült“ biz­­zottsági tagnak. Hogy az állandó választmány miként döntött a 42 milliós közpénz elhelyezésé­ről, nem tudjuk, mert határozatát zárt ülésben hozta meg, amelyet a keddi m­egyegyűlés elé fog terjeszteni. Tízszeresre emelik a zenedíjakat. A 3% os kulturális adó további fenn­tartásához, mely a rendelkezési alapot gyarapította volna, sem járult hozzá a választmány, hivatkozva a megyei közön­ség vállait amúgy is súlyosan nyomó adóteherre. Ellenban elhatározták, hogy egy falusi zesésmulatság engedélyének díja ealalul 2000 K lesz az eddigi 100— 500 K helyett. Ebből több mint egy milliós jövedelmet remél a rendelkezési alap és remélik azt a célt is elérni, hogy megakadályozzák a falusi mulatozások duhaj elfajulását. És utóbbi­ cél érdekében megszivlelésre méltó javaslattal állt elő Soós Géza, hogy t. i. a mulatság rendezők tegyenek le, mint hajdan szokás volt, magas kauciót. És a kaució nyomban a megye javára esik, amint a mulatságon felvillan a bicska, vagy a csendőrszurony. A választmánynak tetszett a javaslat és mindjárt meg is állapították a kauciót 10.000 koronára, de aztán meg sem emel­ték határozattá, mert hogy „a miniszter úgy sem fogta jóváhagyni“ 300.000 koronás ösztöndíj egy kiváló megyei ifjú külföldi taníttatására. A következő határozat mégis­ szép bizonyítéka va­t Sopron megye törvény­hatósága emelkedett szellemű kulturális áldozatkészségének. A vármegye össsze­ minden évbe® 300.000 K ösztöndíját fog juttatni egy egyetemes végzett tehetséges és kiváló megyebeli ifjúnak, hogy kül­földi tanulmányútra mehessen. Az ösztön­díj odaítélését áss Káspán elnöklete alatt álló 6 tagú bizottság fogja eldönteni. Az állandó választmány tagjai helyesléssel fogadták a javaslatot és nyomban külön­féle filtéremekkel álltak elő, hogy milyen tanulmányi kategóriáknak nyújssssafe el­sőbbséget. Mi ezzel szemben, már Csak a bizottság szerencsés összeválogatására való tekintet el­én (Grof Csiráky, Burány Ger­­gely, Ostor József, B­uer O­tó és Bossányi Árpád) okunk le­nne, hogy az összeadis minden melléktekintet b­elsül tényleg min­denkor a Legtehettségesebbnsk, legkivá­lóbbnak és legérdemesebbnak fog jutni. Asnak, akinek külföldi taníttatása hasznot ígér a kez­én a magyar jövő számára. 230.000 korona gyűlt össze IV. Károly király arcképére. Az alispán jelentette a választmány­nak, hogy IV. Károly k­irály arcképének magfeszlés­eséra 230.000 koronát adakozott a mégy® közössége. A kiküldött arckép bizottság nevében gróf C­iráky József és Simos Elemér egy Báló nevű budapesti fes­tművészsek­ adtak megbízatást, aki 200.000 koronáért «ery művészi becsű, ereded képet fast IV. Károly magyar tábornoki egyenruhás alakjáról. A kép magus iuleitia táján lesz kémzsa. Több apróbb ügy elintézése után 3­3 órekor ért véget az ülés. Sürgősen keres egy antik íróasztalt, egy üvegszekrényt, egy Mária Terézia szekrényt BBnwiniiminiiBiiHifliiiinniiiniinniiiiiniininnniiniiiiiiiiiiniiimiinijiBiiiniiii lossnsting!. lárHiriin 115. n. Telefon 444. A legutóbbi határkiigazítások Magyarország javára történtek Villani báró nyilatkozata a soproni határmeg­­állapító bizottság döntéséről. A napokban a fővárosi és vidéki sajtó egyes orgánumaiban ellenőrizhetetlen osz­trák forrásokból eredő hírek láttak nap­világot, melyek olyan szinben tüntetik fel a magyar osztrák határmegállapító bizott­ság legutóbbi döntéseit, mintha azok a magyar álláspont sérelmére történtek volna, illetőleg mintha azokhoz való hozzá­járulásával a magyar delegáció meglevő magyar területekről mondott volna le. A tévedések eloszlatást* végett munkatársunk a következő információkat kapta báró Villnai Frigyes követségi tanácsostól, a határm­egállapító bizottság magyar dele­gátusától : — A magyar osztrák határmegállapító bizottság december hó - én tartott ülésé­ben jóváhagyta azt az érdekelt országok között létrejött­ egyességet, amely szerint Ausztriának jut Füles község határában kb. 490 kát. hold erdő, Rendek község és R­étfalva község, ez utóbbi az Esterházy herceg tulajdonát képező erdők kivételével, továbbá Káptalahvis község határából kb. 25 kát. hold szőlő birtok, amely a már eredetileg Ausztriához csatolt Locsmánd község lakosainak tulajdonában van. Ma­gyarországhoz kerül Ó­mod község és Szer­péterfa község, misdzettő osztatlan közigazgatási határával, valamint a Nagy­falva és Németlak községek határában elterülő és a szentgotthárdi cisztercita rend tulajdonát képező kb. 120 kát. hold kiterjedésű ssántófö­dek. Esső megegyezés értelmében Ausztria- Bak fut kb. 2517 kát. holdnyi terület 1052 lakossal, Magyarországnak pedig kb. 3071 kát. holdnyi terület 1907 lakossal, úgyhogy Magyarország tiszta nyeresége 554 holdnyi területet és 855 lakost tesz ki. A magyar kormányt a megegyezőn létenitézénél a terület és lakosságnyere­ségen kivül az az indok­­vezette, hogy Ó­mod és Szentpátalja községek,­­melyek­­nek lakva vagy minden alkalommal a leg­impozánsabb módon kifejezést adott tör­hetetlen hazafiságasarc­ma államhű­ségének, ismét visszakerüljenek az anyaországhoz, ami másképen elérhető nem lett volna. Emallan azonban a kormány Kőszeg város érdekeit is szem előtt tartotta. A város közvetlen környékéből Riadik és Rötfalva község egy részé elszakadnak ugyan, de visszakerül Magyarországhoz a Kőszeggel közvetlenül határos Ó­mód község. A rőt­­falvai határban elterülő feb. 1800 kat. hol­dat kitevő Eszterházy erdőségek Kőszeg város közigazgatási­­területéhez csatoltat­­ván a város pótadóját növelik és biztosít­ják Kőszeg­­ieilátását. Exportvásár export nélkül. A mai ünnep miatt a szokástól elté­rően tegnap folyt le a soproni export­­marhavásár, melynek eredményei még az átlagnál is sokkal gyengébbek voltak. A vásár vontatott menetére jellemző, hogy export célokra egyetlen élőállat sem kelt el s a kiviteli hús céljaira is csupán 7 da­rabot vettek meg az exportőrök. Az üzlet­­telenség oka részint a marhakereskedők óvatosságában és tartózkodásában rejlik, akik a külföldi húspiac árainak nagy eséss következtében igen sokat ve­n­tettek Bécsben. Az a kevés külföldi vásárló, aki venni akart, egyáltalán nem bírta megfizetni a külföldhöz képest aránytalan árakat, melye­ket a magas kiviteli illeték is terhel. Az eladók viszont erősen ragaszkodnak áraik­hoz, ami arra mutat, hogy az oly sokszor hánytorgatott takarmányhiány mégsem aranyát, ezüstjét, hamis­­fogait, platináját , brilliánsait míg a legjobban fizető cégnél Sopron, Balfi u. 13. n. a. meg nem mutatta.

Next