Sopronvármegye, 1922. december (25. évfolyam, 274-296. szám)
1922-12-08 / 279. szám
2 SOPRONVÁRMEGYE 1922. december 8 A téli megyegyűlés előkészítése. Délelőtt 10 órától d. u. fél 3-ig tárgyalt tegnap Sopron megye állandó választmánya, hogy a keddi közgyűlés fontosabb tárgyait előkészítse. Fél 3-ra is csak úgy lettek készen, mert a végén már az alispán gyorsított tempót diktált. Egy héttel ezelőtt már igénybe vett egy hosszú délelőttöt a költségvetések előkészítése s ezek után igazán kiváncsiak vagyunk, hogy a keddi közgyűlés hogyan fog a mindezeken kívül még hosszadalmas szavazásokkal járó választásokat is felölelő mammut programmal egy nap alatt megbirkózni ? . . . Sopron megye és a Petőfi centenárium. Petőfi száz éves születési évfordulójának méltó megünneplése céljából az állandó választmány egyhangúlag magáévá tette a „Sopronsváron»gyér-be« már ismertetett Gévay-Wolff—Ö»tör féle szép tervezetet, mely szerint a vármegye 50 000 koronás megrendelést tesz Petőfi legszebb költeményeinek egy népszerű kiadására és azt kiosztja a nép között. A Frankenburg Irodalmi Körhöz pedig átlrsen*, hogy in-ditson rozsalmat, melynek céla Senne emléktáblával megjelölni azt a házat, mely előtt soproni közkatona korában őrt állott Petőfi Sándor. A vármegye nem bízik az árvizsgáló bizottságban. A nemrég újjáalakult soproni árvzsgáló bizottság *novalenőe* hatáskört kapott a misgya területére is. A minisztérium ezért felszólította a megyét, hogy szintén járuljon hozzá a boítság költségeinek fidesz séhől. Ezt a felhívást azonban már a tegnapi álandó választmány is meglehetősen harcias hangulatban utasította vissza. Bián Je nő esperes szerint ez átvizsgáló bizottság sehol pozitív eredményt elérni nem tudott, működésének semmi értelme nincsen. A drágaság, vagy olcsóság kérdését a kereslet és kínálat összhatása szabályozza. Árvizsgáló bizottság kinevezést helyett szállítsák le inkább a vasúti tarifát, az majd, csinál olcsóságot. (Helyeslés.) Politizálás az árvák pénzével. Az állandó választmány ezután csaknem két órát igénylő meddő vitában latolgatta, hogy melyik pénzintézeteknél helyezzék el a gyámpénztári és egyébb megyei akpáknál az 1923. évben vagy 42 millióra tehető fölösegeit. A vita részletei nem valók a nyilvánosság elé, de semmi esetre sem nyújtott épületes látványt, hogy egyes túlzott lelkiismeretességet mímelő bizottsági tagok milyen tájékozatlanul, maside-mosdák, légből kapott és fenül«'89 információk szerint, menynyire a poltika szemüvegén át ítéiki meg az egna pénzintézetetnek nemcsak a bomlását, ha vezetőségi, tőkeértékességi összetételeit és egyéb körülményeit is. Mikor fe elő ságteiíts álásfoglalásró! és arról van szó,’ hogy az árvák pénzét hogyanírn a lahmst, fielőbbsa gyümölcsöstetsi, akkor talán mágia csak ajánlatos volna előbb postav információkat be szerzsai és mí w a Bán Jlnos és Biuer Ottók ezyedi és tendere 020Z sajtóreflexnényeitől befolyásolt impressziói alapján diváltatni a határozatoké. Hogy csak egy kirívó példát erntsünk, a soproni Forgalmi Bankot, mely pedig egyszer már válságos és szűkös helyzetben segített a vármegyén és amely most is a legmagasabb kamatot (16 százalék) ajánlotta az árvák pénzére, már eleve kizárák a figyelembe veendő pénzistészlők sorából és csak a már ott lévő egy milliót hagyták meg nála „hálából“ azért, hogy mist Bián Jenő evaillene, tavaly 1 millió 200 ezer alacsony kamatú kölcsönt adott a megyei nsztviaelőressk. Csaknem valamennyi soproni és budapesti bank ellen volt hasonló élű kifogása egyik-másik „jól értesült“ bizzottsági tagnak. Hogy az állandó választmány miként döntött a 42 milliós közpénz elhelyezéséről, nem tudjuk, mert határozatát zárt ülésben hozta meg, amelyet a keddi megyegyűlés elé fog terjeszteni. Tízszeresre emelik a zenedíjakat. A 3% os kulturális adó további fenntartásához, mely a rendelkezési alapot gyarapította volna, sem járult hozzá a választmány, hivatkozva a megyei közönség vállait amúgy is súlyosan nyomó adóteherre. Ellenban elhatározták, hogy egy falusi zesésmulatság engedélyének díja ealalul 2000 K lesz az eddigi 100— 500 K helyett. Ebből több mint egy milliós jövedelmet remél a rendelkezési alap és remélik azt a célt is elérni, hogy megakadályozzák a falusi mulatozások duhaj elfajulását. És utóbbi cél érdekében megszivlelésre méltó javaslattal állt elő Soós Géza, hogy t. i. a mulatság rendezők tegyenek le, mint hajdan szokás volt, magas kauciót. És a kaució nyomban a megye javára esik, amint a mulatságon felvillan a bicska, vagy a csendőrszurony. A választmánynak tetszett a javaslat és mindjárt meg is állapították a kauciót 10.000 koronára, de aztán meg sem emelték határozattá, mert hogy „a miniszter úgy sem fogta jóváhagyni“ 300.000 koronás ösztöndíj egy kiváló megyei ifjú külföldi taníttatására. A következő határozat mégis szép bizonyítéka vat Sopron megye törvényhatósága emelkedett szellemű kulturális áldozatkészségének. A vármegye össsze minden évbe® 300.000 K ösztöndíját fog juttatni egy egyetemes végzett tehetséges és kiváló megyebeli ifjúnak, hogy külföldi tanulmányútra mehessen. Az ösztöndíj odaítélését áss Káspán elnöklete alatt álló 6 tagú bizottság fogja eldönteni. Az állandó választmány tagjai helyesléssel fogadták a javaslatot és nyomban különféle filtéremekkel álltak elő, hogy milyen tanulmányi kategóriáknak nyújssssafe elsőbbséget. Mi ezzel szemben, már Csak a bizottság szerencsés összeválogatására való tekintet elén (Grof Csiráky, Burány Gergely, Ostor József, Buer Otó és Bossányi Árpád) okunk lenne, hogy az összeadis minden melléktekintet belsül tényleg mindenkor a Legtehettségesebbnsk, legkiválóbbnak és legérdemesebbnak fog jutni. Asnak, akinek külföldi taníttatása hasznot ígér a kezén a magyar jövő számára. 230.000 korona gyűlt össze IV. Károly király arcképére. Az alispán jelentette a választmánynak, hogy IV. Károly király arcképének magfeszléseséra 230.000 koronát adakozott a mégy® közössége. A kiküldött arckép bizottság nevében gróf Ciráky József és Simos Elemér egy Báló nevű budapesti festművészsek adtak megbízatást, aki 200.000 koronáért «ery művészi becsű, ereded képet fast IV. Károly magyar tábornoki egyenruhás alakjáról. A kép magus iuleitia táján lesz kémzsa. Több apróbb ügy elintézése után 33 órekor ért véget az ülés. Sürgősen keres egy antik íróasztalt, egy üvegszekrényt, egy Mária Terézia szekrényt BBnwiniiminiiBiiHifliiiinniiiniinniiiiiniininnniiniiiiiiiiiiniiimiinijiBiiiniiii lossnsting!. lárHiriin 115. n. Telefon 444. A legutóbbi határkiigazítások Magyarország javára történtek Villani báró nyilatkozata a soproni határmegállapító bizottság döntéséről. A napokban a fővárosi és vidéki sajtó egyes orgánumaiban ellenőrizhetetlen osztrák forrásokból eredő hírek láttak napvilágot, melyek olyan szinben tüntetik fel a magyar osztrák határmegállapító bizottság legutóbbi döntéseit, mintha azok a magyar álláspont sérelmére történtek volna, illetőleg mintha azokhoz való hozzájárulásával a magyar delegáció meglevő magyar területekről mondott volna le. A tévedések eloszlatást* végett munkatársunk a következő információkat kapta báró Villnai Frigyes követségi tanácsostól, a határmegállapító bizottság magyar delegátusától : — A magyar osztrák határmegállapító bizottság december hó - én tartott ülésében jóváhagyta azt az érdekelt országok között létrejött egyességet, amely szerint Ausztriának jut Füles község határában kb. 490 kát. hold erdő, Rendek község és Rétfalva község, ez utóbbi az Esterházy herceg tulajdonát képező erdők kivételével, továbbá Káptalahvis község határából kb. 25 kát. hold szőlő birtok, amely a már eredetileg Ausztriához csatolt Locsmánd község lakosainak tulajdonában van. Magyarországhoz kerül Ómod község és Szerpéterfa község, misdzettő osztatlan közigazgatási határával, valamint a Nagyfalva és Németlak községek határában elterülő és a szentgotthárdi cisztercita rend tulajdonát képező kb. 120 kát. hold kiterjedésű ssántófödek. Esső megegyezés értelmében Ausztria- Bak fut kb. 2517 kát. holdnyi terület 1052 lakossal, Magyarországnak pedig kb. 3071 kát. holdnyi terület 1907 lakossal, úgyhogy Magyarország tiszta nyeresége 554 holdnyi területet és 855 lakost tesz ki. A magyar kormányt a megegyezőn létenitézénél a terület és lakosságnyereségen kivül az az indokvezette, hogy Ómod és Szentpátalja községek,melyeknek lakva vagy minden alkalommal a legimpozánsabb módon kifejezést adott törhetetlen hazafiságasarcma államhűségének, ismét visszakerüljenek az anyaországhoz, ami másképen elérhető nem lett volna. Emallan azonban a kormány Kőszeg város érdekeit is szem előtt tartotta. A város közvetlen környékéből Riadik és Rötfalva község egy részé elszakadnak ugyan, de visszakerül Magyarországhoz a Kőszeggel közvetlenül határos Ómód község. A rőtfalvai határban elterülő feb. 1800 kat. holdat kitevő Eszterházy erdőségek Kőszeg város közigazgatásiterületéhez csatoltatván a város pótadóját növelik és biztosítják Kőszegieilátását. Exportvásár export nélkül. A mai ünnep miatt a szokástól eltérően tegnap folyt le a soproni exportmarhavásár, melynek eredményei még az átlagnál is sokkal gyengébbek voltak. A vásár vontatott menetére jellemző, hogy export célokra egyetlen élőállat sem kelt el s a kiviteli hús céljaira is csupán 7 darabot vettek meg az exportőrök. Az üzlettelenség oka részint a marhakereskedők óvatosságában és tartózkodásában rejlik, akik a külföldi húspiac árainak nagy eséss következtében igen sokat ventettek Bécsben. Az a kevés külföldi vásárló, aki venni akart, egyáltalán nem bírta megfizetni a külföldhöz képest aránytalan árakat, melyeket a magas kiviteli illeték is terhel. Az eladók viszont erősen ragaszkodnak áraikhoz, ami arra mutat, hogy az oly sokszor hánytorgatott takarmányhiány mégsem aranyát, ezüstjét, hamisfogait, platináját , brilliánsait míg a legjobban fizető cégnél Sopron, Balfi u. 13. n. a. meg nem mutatta.