Sopronvármegye, 1923. május (26. évfolyam, 99-122. szám)

1923-05-01 / 99. szám

XXVI. évfolyam. 99. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra . .................... 780 korona. Negyedévre......................... 2340 korona. Hirdetések felvétetnek tarifális áron. 1Ára 40 korona. Kedd, 1923. május 1. SOPRONVÁRM­EGYE RÁBAKÖZI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SOPRON Szentgyörgy­ utca II. Telefon 524 és 446. Fiókkiadóhivatal és szerkesztőség : CSORNÁN, Erzsébet­ utca. Sopron város parlamentjéből. Pontosan, alig pár perccel 3 óra után nyitotta meg a tegnapi városi közgyűlést Thurner dr. polgármester. Csak a város­atyák nem voltak megint pontosak s csak nagyon szórványosan töltötték meg a padokat. A 66 pontos tárgysorozatot elől még hárommal toldották meg s e három közül a harmadik hozta az első emóciót az első tárgyalásba. Schreiner Kálmán indítványáról volt szó, mely szerint szabályrendeletet kéne alkotni, hogy a háziurak ezután is átháríthassák a vízdijat a bérlőkre. — A háziurak majd megszavazzák! kiáltotta keserűen Bermann műszaki posta­igazgató. De bár Weiler Béla dr. is meg­kockáztatta azt a nem nagyon valószínűen hangzó állítást, hogy a szegény háziurak az egész 30 szoros emelést rá fogják majd fizetni a vízre, a tanács óvatosabb volt és más hatáskör hiányában csak feliratot java­solt a miniszterhez, hogy az kor­rigálja a lakásrendeletet a háztulajdonosok kívánsá­gának megfelelően. A miniszter természete­sen ad akta fogja tenni a kérvényt és a lakókat pedig megnyugtathatja az, hogy a közgyűlés is leszögezte, hogy az új lakás­rendelet szerint május elsejétől kezdve a háztulajdonos fizeti mindenütt a vízdíjat. A városi tisztviselőket ezentúl kizárólag a város fizeti. Már a legújabb rendkívüli segély­eme­lést is a városi pénztár terhére utalják ki nekik. A nyugtalankodó Fleischhacker pol­gártársnak pedig megmagyarázták, hogy ez nem jelent újabb megterheltetést a városi adófizetőkre, mert az állam többek között a tisztviselő fizetések fedezésére is engedte át az általános kereseti adó és más­­ adók jövedelmét­­a városnak. Itt említjük meg, hogy a városi úrmesterek számára is megszavazták a XI. fizetési osztálynak meg­­f­­elelő, az átkaparóknak pedig a mezőőrök­­ és szolgák rendkívüli segélyét. A Zrínyi­ utcai csatorna. A Hofockereken, a Károly-laktanya és az Alsólővér utca között szemfényvesztő­­ gyorsasággal épülő új városrészből készen­­ áll már 11 ház és köztük egy új utca, melyet éppen ez a közgyűlés keresztelt el Zrinyi-utcának, a Hofäckereken azonban sok a talajvíz, a pincékben az év legnagyobb részén át 30—50 cm magas talajvíz áll. Ezért lenne szükséges a Zrinyi-utca sürgős alácsatornázása. Az egész 10—12 millióba kerülne s ezt az összeget a telek- és ház­­tulajdonosoknak 6 millióra tehető előlege­zett járulékából, meg kölcsönből fedeznék. Hering Zsigmond dr. igazságtalannak tartja, hogy az üres telkek tulajdonosai is megterheltessenek költségekkel, mikor a csatornaépítés elsősorban a háztulajdono­sok érdeke. Schindler dr. polgármester­helyettes erre megjegyzi, hogy az üres tel­kek értékét is növeli a csatornázás, a közgyűlés többsége a tanács javaslatát fo­gadja el nemcsak Hering, de Meiszner dr. célszerűbbnek látszó javaslatával szemben is, mely azt ajánlotta, hogy miután ma fix költségvetést megállapítani úgy sem lehet, építsék meg az egész csatornát kölcsönből és a már teljesített kiadások egy részét vessék ki arányosan az egyes ház- és telek­­tulajdonosokra. A város átveszi az Elektro- Bioskopot. Ezután következett az Elektro-Bioskop nagy érdeklődéssel várt ügye, melyet a na­­pokban részletesen ismertetett a »Sopron­­vármegye”. Az Elektro-Bioskop telkét és házát a Hartmann testvérek bérelték a vá­rostól, bérleti szerződésüket azonban, mely április 30-án lejárt, elmulasztották a szerző­­­­désben biztosított terminusig megújítani. A­­ városi tanács nevében Schindler dr. módot­­ nyújtott Hartmannéknak, hogy tegyenek el­­­ fogadható ajánlatot a mozi megvételére.­­ Hartmannék és jogi­­képviselőjük ezt a­­ közgyűlési terminusig érthetetlenül szintén­­ nem tették meg, noha erre a közönség ne­­­­vében a »Sopronvármegye« is figyelmeztette­­ őket. Golubich bizottsági tag tehát egyedül­­ maradt indítványával, hogy nem szabad­­ két igyekvő és becsületes kulturembert­­ tönkre ternni, akiknek azonkívül a mozinak­­ Sopronban való meghonosítása révén kul­­­­turális érdemeik is vannak (Meiszner dr.:­­ Majd szobrot emelünk nekik!) és hogy az­­ ügyet vegyék le a napirendről Töpler Kálmán dr. általános helyeslés­­­­sel fogadott hozzászólása után, mely sze­­­­rint a fenyegetett exisztenciák elsősorban­­ maguk gondoskodjanak védelmükről, a vá­ros ellenben nem szalaszthatja el a ked­vező alkalmat ahhoz, hogy egy új jövedel­mező forrásra tegyen szert, megszavazta a közgyűlés a tanács javaslatát, mely szerint a város házi kezdésbe veszi az Elektro- Bioskopot, amitől Schindler dr. a mozi mo­rális és pedagógiai programmjának meg­valósítását akadályozó konkurencia meg­szűnését várja. Mint értesülünk, Schindler dr. ma már a villanyszoogáltatást is beszünteti Hart- ] mannék szó ára s ha ők addig uj aján- \ latta' nt.n jőrnek, aminek lehetősége egyéb■ ] ként még most sincs kizárva, ma már nem­­ is játszhatnak a Bioskopban. 150 milió követelés a katonai­­ kincstárral szemben. Schindler dr. ezután beterjesztette a­­ vegyes katonai és polgári kármegállapító­­ bizottság jelentését, mely szerint­ a soproni kaszárnyák háborús kárai fejében a város 150 milliót követelhet a katonai kincstártól. Töpler dr. javaslatára a közgyűlés köszö­netet szavazott meg a mérnöki hivatalnak az elszámolások körül kifejtett eredményes működésért s a munka végzői számára jutalmul odaítélte a kincstár által tényleg kiutalandó összeg 4 ezrelékét. 3000 holdas tanulmányi erdőt kap a főiskola. Züga erdőmester intézte el ezután megértéssel és méltányosan a bányamér­nöki és erdőmérnöki főiskolának tanulmányi erdő átengedésére irányuló régi kérelmét. A főiskola a kb. 3­00 holdnyi területű ágfalvi erdőgondnokságot kapja tanulmányi erdő gyanánt, persze azzal a feltétellel, hogy a város felügyeleti és kihasználási, faértékesítési joga az erdő fölött változat­lanul továbbra is fennmarad. A városligeti 125 éves, pusztulóban levő szilfaerdőt pedig fokozatosan egy díszes, parkszerű botanikus kertté cserélik ki, melyhez az ültetési anyagot a földmivelésü­gyi minisz­térium adja s amely mindenkor hozzáférhető marad a nagyközönség számára is. A köz­gyűlés Zaga erdőmester javaslatához egy­hangúlag hozzájárult.. Gyógynövénygyű­jtés a soproni erdőkben. A soproni erdőkben való gyógynövény­­gyűjtés jogát évi 14 és fél mázsa búza bér­e fejében (fizetendő mindenkor az április 20-iki tőzsdei érték szerint) egy részvény­­társaságnak adja ki a város, fenntartván magának a jogot, hogy három év múltán, amikor már lesznek tapasztalatok a gyűjtés eredményére vonatkozólag, újabb feltétele­ket állapíthasson meg. Hársfavirágot, ezer­jófüvet az Erzsébet-kertben, a Bánfalvi-úton és a Nádor-fasorban ezentúl is szedhet a közönség és továbbra is kizárólag a közön­ségnek tartják fenn ezutánra is az eper és málnaszedés jogát. A háziurak irgalmatlanok a kéményseprőkkel szemben. Az új lakásrendelet szerint ezentúl nemcsak a vízdíjat, hanem a kéményseprési díjat is a háziuraknak kell fizetniük. Ez magyarázza meg a túlnyomó többségben háziurakból álló törvényhatósági bizottság­­­­nak csaknem egyhangú állásfoglalását a­­ kéményseprési díjak újabb emelése ellen.­­ Csupán egyetlen igazán szegény háztulaj­­­donos, a derék Golubich József mondotta­­ méltányosnak a kéményseprők 200 száza­lékos díjemelési kérelmét, mert — úgymond — a kéményseprőknek is élniök kell, a havi 8—10.000 koronás kéményseprősegéd fizetésekből pedig nyilván nem lehet meg­élni. Az elég­detlen és exisztenciális gon­doktól terhelt kéményseprőtől hiába köve­teli Hering dr., hogy az eddiginél nagyobb gonddal és lelk­iismeretességgel végezze feladatát. A közgyűlés csak 100 százalékos díjemelést szavazott meg A bérkocsi tarifaemelést szó nélkül jóvá­hagyta a közgyűlés, csupán megígérte a tanács, hogy mérlegelni fogja Pinezich dr. javaslatát, hogy az orvosok méltányosabb díjszabást kapjanak, mert ők nemegyszer szegény betegnek kénytelenek felszámítani a drága fuvart. Az Erzsébet-kórház alkal­mazottainak fizetése. Az Erzsébet-közkórház alkalmazottai rendkívüli segélyük felemelését kérték. A tanács javaslata az volt, hogy a kórház alkalmazottai a közigazgatási tisztviselőkhöz hasonlóan részesüljenek a megfelelő rend­kívüli segélyben, annál is inkább, mert a miniszter úgy rendelkezett, hogy ezentúl ezek fizetése is a város pénztárát fogja terhelni. A természetbeni ellátást élvező al- és segédorvosok azonban csak a felemelt segély felét, kapják. A közgyűlés elfogadta a javaslatot. Doktorálni kell az aljegyzőknek. A városi aljegyzők a jelenlegi fizetési osztályuknak és a következő magasabb fizetési osztálynak megfelelő illetmény­különbözet személyi pótlékként való meg­szavazását kérték. A közgyűlés avval a fel­tétellel hagyta helyben a kérelmet, ha az aljegyzők 1 éven belül ledoktorálnak. Ham­mer János kórházi ellenőrt egy fizetési osztállyal magasabbra léptette elő a köz­gyűlés. Két új adóellenőrt választottak. Sorra került két ellenőri állás betöltése is. A jelölő bizottság, mely Thurner polgár­­mester elnökletével Schwarz Károly, Schnee­­berger Gottlieb, Józsa Menyhért, Meiszner Ernő, Töpler Kálmán és Steiner György tagokból állott, két pályázó visszalépése miatt Nagy Ernőt, Bermann Gézát és Bősze Józsefet jelölte. A gyűlés közfelkiáltással a két régi érdemes tisztviselőt Nagy Ernőt és Bősze Józsefet választotta meg ellenőrökül,­ akik azonnal letették a hivatalos esküt. Bodonyi villanyszámlája. A városi alkalmazottak és törvény- A háziurak és a vizdij.

Next