Sopronvármegye, 1923. május (26. évfolyam, 99-122. szám)
1923-05-29 / 120. szám
2 nuári közgyűlésen ugyanis meglehetősen viharos jelenetek közben érte az a vád a várost, hogy nagyon mostohán bánik az önálló marhabizományosokkal és hogy az Állatvásárpénztár révén monopol helyzetet igyekezik teremteni magának a marhakereskedelemben. A közgyűlés akkor utasította a tanácsot, hogy egy szakemberekből álló bizottsággal együtt vizsgálja át és dolgozza ki újból a marhabizományosokra vonatkozó szabályrendeleti paragrafusokat. A januári közgyűlés óta azonban hónapok múltak el, anélkül, hogy a szakértőbizottságot összehívták volna, ellenben az iparhatóság következetesen elutasít minden kérelmet, mely újabb marhabizományosi iparigazolvány kiadására irányul. A tanácstagokat szemmel látható, hogy váratlanul érte a kérdés. Végre Thurner polgármester állott fel és kijelentette, hogy az ügyet a tennivalók torlódása miatt nem tudták mindeddig közgyűlésre előkészíteni. A legközelebbi közgyűlésen azonban okvetlenül napirendre tűzi, vagy ha ez még mindig nem volna lehetséges, akkor az ügyben rendkívüli közgyűlést fog összehívni. Biztosítja azonban Weiler dr.-t, hogy a tanácsot a halogatásban semmiféle mellékcél nem vezette. A soproni iparosok régi kívánsága ment teljesedésbe azzal a határozattal, hogy ha a miniszter megengedi, a soproni állami iskolákból is igénybe vesznek egy-egy termet az esti iparostanonc oktatás céljaira. Ezzel tudniillik el lehet érni azt, hogy az összes soproni iparostanoncok este, vagyis a munkaidő elvégeztével járjanak iskolába. Az ülés elején az elnöklő Simon Elemér főispán kegyeletes szavakkal parentálta el Müller József dr. volt városi tb. tiszti főügyészt, akinek érdemes és tevékeny közéleti működés után bekövetkezett korai halála révén súlyos veszteség érte a várost. A közgyűlés a veszteség fölött érzett részvétének jegyzőkönyvileg adott kifejezést. Östör József beszámolói Hegykőn és Homokon. Az újszerű magyar demokrácia korában a képviselők is tanultak annyit, hogy kerületükbe nemcsak akkor mennek le, amikor a választópolgártársak szavazatára van szükségük, hanem más alkalmat is megragadnak, hogy választóikkal érintkezésbe lépjenek. Mert hiába, a szavazó polgárok és polgárnők csak olyanok, mint a szépasszonyok, ha nem foglalkoznak velük, nem udvarolják körül, hamar hűtelenek lesznek. Ezt csak úgy általánosságban mondjuk, mert nem vonatkozhatik dr. Östör József nemzetgyűlési képviselőre semmiféle vonatkozásban. Östör József igazán a választóinak szolgálatában áll, még azoknak is hóna alá nyúl, akik nem rája szavaztak. Választókerületével azelőtt is érintkezésben állott és összejön akkor is, ha megunja a honatyák nehéz tisztségét, mert Östör József jogtanácsosa a cenki hitbizománynak, amely széles tagjaival az egész sopronkörnyéki választókerületet elborítja. Most vasárnap Hegykőn és Homokon járt Östör dr. és »beszámolót« tartott választói előtt. Igazolta eljárását, miért maradt továbbra is pártonkivüli. A kormányt gazdasági politikája miatt nem támogatta, mert össze-vissza rendeletekkel káros befolyást gyakorolt különösen a gazdatársadalom verejtékes munkájára. A fertőhomokiak lovasbandériumot küldtek Östör József elé, úgy vitték falujukba Hegykőről. »Kisbeszámolóját« a templom fenyőillatos árnyékában tartotta meg, beszámolva arról, mit tett eddig a falu érdekében. Többek között kijárta, hogy a »Sopronvár SOPRON VÁRMEGYE 1923. május 29 megye által megpendített zöldségexportot a kormány megengedte. Andrássy és Zichy grófok politikáját ismertette. A magvas beszámoló után a fertőhomokiak megéljenezték képviselőjüket, csakúgy mint Hegykőm. II villanytelep sünének árát azonnal köteles lesz megállapítani a Hitelbank A kamara felterjesztésének helyt adott a miniszter. A soproni városi villanyüzem vezetősége április végén, mint megírtuk a, kereskedelmi és iparkamara védelmét kérte a Magyar Általános Hitelbank, mint Brennberg-bánya bérlője április 12-ről keltezett értesítést küldött az igazgatónak azzal, hogy a benne foglalt márciusi szénárszabály értelmében fizessen az üzem visszamenőleg egy jókora összeget a márciusban leszállított szénmennyiség fejében, mert a szén árát utólagosan végzett számítás alapján visszamenőleg fel kellett emelni. Koch igazgató megpróbálkozott tiltakozni ezen eljárás ellen, de a Hitelbank azt válaszolta, hogy ha a város nem fizeti meg a jelentékeny különbözetet, kénytelen lesz beszüntetni a további szénszállítást. A Hitelbank utólagos áremelése nagy zavart okozott a villanyüzem cirkulusaiban . Koch igazgató a nyilvánosság előtt rá is mutatott, hogy ez az eljárás indokolttá teszia villanytelep utólagos áremelését, mely olyan általános felháborodást keltett, különösen Sopron kereskedői és iparosai között. Egyben rátámadt a kamarára is, mely szigorú kritika tárgyává tette egy ízben hozzá nem értő gazdálkodását és üzemvezetését. Koch igazgató felszólította a Sopron vármegyében megjelent cikk utján a kamarát, hogy ha csakugyanképviseli a soproni iparosok és kereskedők érdekeit, tegyen lépéseket a Hitelbank erőszakos viselkedésével szemben. A kamara válaszában utalt arra, hogy a Hitelbank eljárása ez időszerint nem jogtalan, mert a szénközponttal és a kormánynyal kötött megállapodás szerint a széntermelő vállalatok utólagosan szabják meg a szén árát. Nehogy azonban vád érhesse a kamarát, mely már a múltban is több óvással élt a kormány ezen eljárás ellen, az elnökség készséggel felír még egyszer a kereskedelmi miniszterhez, vessen véget ezeknek az állapotoknak. A kamara előterjesztése váratlanul sikerre vezetett, ami elsősorban abban nyilvánult, hogy a Hitelbank nem várt egy hónapig a szénárak megállapításával, hanem valószínűleg felsőbb utasításra már május első napjaiban közölte azokat. Tegnap azután megérkezett a kereskedelmi miniszter válasza is: F. hó április 28-án kelt s a hazai szénfajták ármegállapításának érdekében hozzám intézett felterjesztésére — mondja a leirat, — értesítem, hogy az országos központi árvizsgáló bizottságot még május 17-én kelt rendeletemmel utasítottam a szénárak oly időben való megállapítására, hogy azok minden hónapra az illető hó első hetében már az érdekeltek tudomására jussanak. A miniszter rendelete tehát végre megszüntette a szénellátás terén mutatkozó lehetetlen állapotokat s a soproni villanyüzem kalkulációja ebben a tekintetben biztos alapokra támaszkodhat. Remélhetőleg a villanytelep vezetősége sem fog többé arra gondolni, hogy visszamenőleg emelje a fogyasztott áram árát. A kamara sikerrel megtette kötelességét és ugy látszik mégis csak komolyan szívén viseli a gondjaira bízott érdekeltek sorsát. Ugyan mikor lehet majd ezt elmondani a villanyüzem igazgatóságáról is ? I kapuvári jegyzők művísse. Minden tekintetben sikerült és magas művészi nívón álló kurtur-estét rendezett a kapuvári jegyzői kar Kapuvárott a jegyzőárvák felsegélyezése javára. Az estély védnökei dr. Vitéz Simon Elemér főispán, Gévay-Wulff Lajos alispán és Langer Jenő soproni pénzügyigazgató, Soós Géza hercegi kormányzó társaságában jelentek meg vasárnap este a hangversenyteremben, melyet zsúfolásig megtöltött a vidéki s kapuvári vendégsereg. A rendezőség Murgács Kálmán országos hírű dalköltőt és lelkes művészgárdáját nyerte meg az estélyen való szereplésre s a gazdag műsor élvezetes számai feledhetetlen estét szereztek a közönségnek. A kapuvári dalárda a magyar Hiszekegy eléneklésével nyitotta meg az ünnepélyt, majd Vámos Ferenc főjegyző meleg üdvözlő szavai után Baranyai Imre aljegyzőtalpraesett alkalmi kupléban ecsetelte a Gartával összekényszeritett Kapuvár-Garta előnyeit s hátrányait tréfás rigmusokban. A tulajdonképes prológust Komoróczy Péter, az országos jegyzői árvaház főtitkára tartotta. Ezt követte a Kapuvárott már előnyösen ismert Tóth Bélának, a budapestivárosi színház tagjának énekszáma. Erees baritonján hangulatos és szebbnél-szebb irredenta dalok csendültek meg. Utánna Sala Domokos, ugyancsak a budapesti városi színház tagja aratott nagy tapsot és derültséget mesteri arcjátékával és kitűnőgóbé élceivel Murgács Kálmán száma váltotta ki a legnagyobb ovációt. A közönség viharos ünneplésben részesítette a rab Székelyföldből szakadt magyar hegedűs játékát és percekig tapsolta, éljenezte a zeneköltőt. Nagy csendben, mély sírással sikoltott és búgott Murgács száraz fája, benne lüktetett az egész magyar sors nagy tragédiája, dacoló akarata, leigalmazó reménye. A hosszú taps után dr. Gyökössy Endre író, a Petőfi-társaság tagja bilincselte le a közönséget remek verseivel. A feltörő tetszésnyilvánítás után ismét Tóth Béla, Sala Domokos és Murgács Kálmán aratták le a lelkes kapuváriak bőven termő elismerését. A műsor után reggelig tartó táncmulatság fejezte be az élvezetes kulturestélyt. Borzalmak Burgenlandban. Kismartoni tudósítónk három hátborzongató esetről számol be az alább következő sorokban. Furcsa, szokatlan, borzadályt keltő íze van mind a három esetnek, kettőben a halál, a harmadikban az őrület szerepel. Mind a három Burgenlandban ugyanazon a héten történt, mégis annyira idegeneknek, tőlünk távolesőknek tetszenek, mintha messze vidékről származtak volna ide. Szeszélyes rémekkel játszó fantaszta is kieszelhette volna őket, olyanok,mint aminek elmesélésével csöndes téli estéken falusi öregasszonyok megborzongatják a fiatal lányokat, úgy hogy nem mernek aznap vizért a kúthoz menni . . . * Az első Köpcsényben történt. A templom mellett felásták a földet, hogy beépítsék a hadiemlék talapzatát. Két méternyi mélységben fehér csontvázakon koppant meg az ásó éle, a földdel a csontokat és koponyákat is kilapátolták a gödör mellé. A csontok senkinek sem kellettek, a koponyákkal azonban a falubeli kamaszok kugli-pályát rendeztek be maguknak és koponyát koponya mellé gurítva, versenyeztek abban, hogy ki dob előbb kilencet. Estére azután gyertyát gyújtottak és a villogó szemű halálfejekkel holtra ijesztették a falusi lányokat, amikor vízért akartak a kúthoz menni.A Burgenland déli részén lévő Dömös