Sopronvármegye, 1923. szeptember (26. évfolyam, 195-215. szám)
1923-09-01 / 195. szám
2 Az esetet, melyről szemtanúk referáltak szerkesztőségünkben, nem olvastuk egyik bécsi újságban sem, melyek pedig külön rovatot tartanak arra, hogy a fegyveres magyar felelőtlen elemeket denunciálják minduntalan a kisantantnak. Pedig talán a bécsi újságok meg tudnák mondani, hogy a lefegyverzésben jó példával dicsekvő antimilitarista Ausztriában honnan vesznek fegyvert civil bandák békés polgári lakosság terrorizálásához? II magyar Fertőimellék Ausztriából csempész be gabonát A gabona, bor-cserekereskedés veszélyes fordulata. Búzánk és marhánk is elveszti odaát a konkurrencia képességét, ha nem szállnak le az árak! Köztudomású dolog, hogy Csonkamagyarország legvirágzóbb csempészterülete a Fertő tó, hiába, a vízbe nem lehet zsandárokat állítani, de még ha lehetne, akkor sem érne az semmit, mert az ingoványok, nádasok útvesztőit ismerő tavi csempészen nem tudna kifogni a legélesebb szemű vámőr sem. A Fertő magyar és osztrák partja között százával járnak éjszaka idején a csónakok, melyek veszélyes, de könnyű és busás keresetet biztosítanak a csónak gazdájának és elevezik a kedvét minden egyébb rendes munkától. Sokszor írtunk már a fertői csempészetről, melynek ismert történetében most egy idő óta azonban érdekes új fordulat tapasztalható. Eddig úgy volt, hogy rendszerint csak odafelé lapult egy-egy malacka, vagy néhány kanna, kis hordó jóféle rákosi bor a csónak alján, visszafelé ellenben már legfeljebb egy derékaljra való osztrák bankó kísérte a csónakos csempészt. Most aztán, egy idő óta látni, hogy a csempészcsónak súlyos rakománnyal nehezülve fordul vissza az osztrák mosonyi partról. Aki maga alá nem nyúlt a rakományt takaró ponyvának, el se hinné, hogy gabona van benne, búza, rozs, vagy kukorica, amit a sopron megyei ember borra cs rélt be odaát Ilmitzen, Vállán, vagy Pomogyban. Örömmel írtuk meg a minap, hogy a határvidék és a Rábaköz között élénk cserekereskedés indult borral és gabonával, az azonban ijedt szívszorulást kelthet a magyar termelőben, hogy akadnak magyar falusi emberek, akik érdemesebbnek tartják Ausztriából gabonát csempészni Magyarországba, mert nyilván olcsóbban kapják odaát, mint idehaza . . . Igen, gabonát csempészünk Ausztriából, ugyanakkor a soproni állatexportvásáron jelentősen esnek az árak, mert az exportőrök így is alig képesek konkurrálni Bécsben a román és jugoszláv marhával, mely kiviteli illeték nélkül megy oda s a legutóbbi bécsi vásárokon milliós veszteségeket okozott a soproni exportőröknek. Ezek az aggasztó jelek eléggé figyelmeztetik a magyar termelőt, hogy az arany paritás felé törekvésnek is van határa, melyen túl veszedelmes ugrás következik a főtérbe, ahol aztán könnyen belefulladhatunk a magunk zsírjába Az egész magyar gazdasági életnek érdeke most már, tehát érdeke magának a gazdatársadalomnak is, hogy mérséklődjenek az árak, mert különben minden exportlehetőség megszűnik a magyar termelő számára. Két kezet mos: az árcsökkenés olcsóbbá teszi a belföldi piacot is s a város, mely olcsón tud venni a falutól, olcsón is ad neki, tehát megkönnyíti a falu életét Az első lépést azonban a termelőnek kell megtennie, mert kétségkívül ő van a jobbik helyzetben. ■smosak hirdetek, de fizetek is többet mint bárki más brilliánsért, aranyért,ezüstért és hamissogakért csak Várkerület 4. sz. óra- és ékszerüzlet. SOPRONVÁRMEGYE 1923. szeptember 1. Nagy kínálat és változatlan árak a soproni piacon. Nincs ugorka és paradicsom. — Olcsóbb lett a gyümölcs. — 410 K a tojás. Mi újság a fűszerüzletekben? — Jövő héten le kell szállniok a húsáraknak. A tegnapi hetipiac a hónap utolsó napjára esett, amikor a soproni hetivásár legfőbb vásárló közönsége, a tisztviselő fizetésképtelen, így aztán a nagy felhozatal és kis forgalom mellett nagyjában változatlanok maradtak a múlt heti árak, vagy néhány százalékkal itt-ott hanyatlottakis. Áremelkedést csak egy némely áruban okozott a csekély kínálat meg az egyik-másik piaci árus uzsora hajlandósága, aminek, mint egyre elszigeteltebben mutatkozó jelenségnek most már könnyen véget vethet a rendőrség és az uzsorabíróság. Ezeknél a szórványos betegségi tüneteknél fontosabb az az örvendetes tény, hogy a korona hetek óta tartó stabilitásának következtében kezd stabilitás mutatkozni végre az élelmiszerárakban is és pedig piacon, mészárszékben, üzletben egyaránt. A zöldségpiacon legkedvezőtlenebb jelenség a paradicsom és uborkahiány. Mindkét áruban rossz termés van, hiányos a felhozatal, a paradicsom 1 lup— 1200 K, az uborka 7—800 K — csaknem kétszerese a két héttel ezelőtti árnak. A városi zöldségbódé ugyan 80 koronáért méri a paradicsomot és 400-ért az uborkát, de a rossz termés miatt oly csekély készletek állnak rendelkezésére, hogy nem tud ármérséklő hatást gyakorolni a piacra. Annál érthetetlenebb azonban, hogy míg a város naponta 10 mázsát is elad a 40 koronás krumpliból, a piacon még mindig 110 koronával drágábban merik adni a krumplit. A 450 K-ás soproni burgonya igazán méltó az uzsorabíróság legintenzívebb figyelmére. Felment a kukorica ára is megint 200 K-ra (a városnál 120—150 K), a 80 K-ás zöldpaprika (a városnál 10—15 K), a 350 K ás káposzta (a városnál 280), a 150 K ás tok (a városnál 80—luo K), a 350 K-ás hagyma, a 800 K-ás spenót, a 100 -200 K-ás kelkáposzta változatlan múlt péntek óta. Indokolatlan a zöldbab feldrágítása 1000 K-ra és a 100 K-ás fejessalátának sem volt nagy keletje. A gyümölcspiac 120—1400 koronás szőlővel örvendeztette meg a szőlő kedvelőit, a szilva 5—600, körte és alma 6—700, ringló 5—600, őszibarack (nagyon kevés van!) 1200, görögdinnye 550, sárgadinnye 1000 K egy kiló. Minden mint egy héttel ezelőtt. A húspiacon is teljesen változatlanok az árak. Egy kiló marhahús 8000 (Krausznál) —9600, sertés 10—12.000, borjú 8600— 12100, szárazkolbász 6800—8000, zsirsza- tonna 1400 (nagyon kevés van a piacon), zsír 13500 (Krausznál) —15000 K. A városi hússzél, 6400—6800 K ért méri a marhahúst, 9000 K-ért a sertést és 10400 K-ért a szalonnát. Sajnos a vadhús nem igen siet a soproni húsdrágaság ellensúlyozására. úgy látszik, a sok soproni vadász ma mind a maga háztartásának, vagy idegen piacra dolgozik, mert csak itt-ott akad a csemegekereskedések ajtajában mutatónak egy nyúl (8000—1000 K darabja), vagy fogoly (2500—3500 K darabja). Nem jobb a helyzet a baromfipiacon sem, ahol egy pár csirkéért 10—2000 , libáért 40—50000, kacsáért 18—2300 koronát kértek, pedig annyi volt belőle, mintha lukas kunyhákat poroltak volna az egész Várkerületen. A tojás 440 koronáig emelkedett. A tegnapi marhaexportvásáron bekövetkezett jelentős áresés alapján a jövő héten okvetlenül számítani lehet a hús olcsóbbodására. Változatlanok a lisztesboltok és fűszerüzletek árai is. Itt egyedül a rizs ugrott átlag 400—800 K-t s most 320—4000 K között variál az ára. A cukor és a só áremelkedéséhez viszont az állami drágítás adta meg a lökést. A kristálycukor 5200, a kockacukor 580, a só 520 K. A kávé 28 33000, a tea 60.000, a pótkávé 3600— 5600, a nullásliszt és dara 1600, a főző liszt 1500, a búzakenyérliszt 1150, a rozskenyérliszt 1020, a félbarna házikenyér a piacon 1050, a zsemlye a péknél 80 K. A tejtermékek piaca sem változott. Az 500 koronás központi tej mellett bőven kapható 46 —480 K-ás falusi tej, a túró literje 1000—10 ', kilója 1200 K, a vaj kilója 12- 13000 K, tejfel literje 1400—1600 korona. Végül álljon itt még a szegény ember tüzelőpiacáról, a 400 K-ás rőzsefa és a 2600 K-ás spiritusz. Figyelmeztetjük a vásárló közönséget, hogy ezek az árjegyzések megbízható személyes tapasztalatokon alapulnak, tehát ahelyett, hogy felületes vagy tendenciózus más árbemondásoknak felülne, inkább közölje a fentiektől lényegesen eltérő ártapasztalatait a legközelebbi piac-ellenőrző hatósági közeg figyelmébe.______________ Kétezer koronával esett az élőállat ára a soproni titorsvásáron. Amikor a múltkoriban a soproni exportvásárok forgalmának fokozatos hanyatlását konstatáltuk, figyelmeztettük a magyar gazdaközönséget, hogy számoljon a megváltozott viszonyokkal; ne tévessze szem elől, hogy Magyarország külföldi piacán megjelent az aránytalanul olcsóbb szerb sertés és román marha s a magyar állattenyésztés csődbe kerül, a magyar gazdaközönség a külföldi piacait teljesen elveszíti, ha nem hozza összhangba árait a román és szerb állatárakkal. Sajnos, jóslatunk beteljesedett, amit a tegnapi export-vásár fetűnően lanyha forgalma megdöbbentően bizonyít. A tegnapi vásárra a gazdaközönség kétszázhuszonkét marhát hajtott föl. Ebből külföldre mindössze csak hetvenkét darabot tudtak eladni, de ezt is csak akkor, amiko a vásár megnyitásánál követelt árakból később kilónként körülbelül kétezer koronát engedtek. Ez már a soproni exportvásár teljes csődje. A soproni vásár heti hetvenkét darabos exportjával teljesen elvesztette az ország közgazdasága szempontjából jelentőségét. Ismételjük, az árak körülbelül kétezer koronával estek, azonban még íg is igen lanyha volt a forgalom. A legnagyobb, legtekintélyesebb soproni vágók például egyetlen darabot se vásároltak, mert a soproni exportvásár árai még a 2000 koronás esés után is kilónkint több mint ötszáz koronával drágábbak a budapesti marhapiac árainál, eltekintve attól, hogy a budapesti piacra fölhajtott marha minőségileg is sokkal jobb, mint a soproni marha. Szóval a soproni húsiparosok is kezdik belátni, amit már régen megállapított a Sopron vármegye, hogy olcsóbban szolgálhatják ki a közönségüket, ha nem Sopronban, hanem Budapesten, vagy az ország más távolabbi részein szerzik be portékájukat. Jellemző még az is, hogy a tegnapi vásáron a borjú ára 7500 koronával indult, de üzlet itt is csak akkor kezdett kifejlődni, amikor 4-5000 koronára szállították le igényüket az eladók. Ha még megjegyezzük, hogy a félév előtti exportvásárok tarka barkaságából, vagy idegenforgalmából semmit se láttunk már tegnap, akkor ha képet adtunk a csőd szélén álló soproni exportvásárról. A forgalom egyébként ez volt. Fölhajtottak 222 marhát. Ebből eladtak külföldre 72 darabot, belföldre 84 darabot, eladatlan maradt 66 darab. Az árak: elsőrendű tarkaökör 3400—4200, másodrendű tarkaökör 300—3600, bika 2500 — 4010, kolbásznak való 1500—2100, növendékmarha 280000-től félmillióig, fejőstehén 800 ezertől 1 millió 200 ezerig, borjú 400—5000 korona. Kft|FISCHER EMIL, Sopron Várkerület 43. 1!Tetra“ Pelenka / Csecsemő kelengyen? Férfiffehérnemű [71 Trsi