Sopronvármegye, 1923. november (26. évfolyam, 242-265. szám)

1923-11-01 / 242. szám

SST!. Évfolyam: 242 szám. Ára 300 korona Csütörtök, 1923. november 1. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra....................... 5200 korona. Negyedévre................... 15.500 korona. Hirdetések felvétetnek tarifán­s áron. *•­­ RÁBAKÖZI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal : SOPRON Szentgyörgy­ utca 11. Telefon 524 és 446. Fiókkiadóhivatal és szerkesztőség: CSORNÁN, Erzsébet­ utca. Megjelent az uj lakásrendelet. Az augusztusi lakbér hatszorosa lesz a novemberi lakbér és nyolcszorosa az ü­zletbér. — A lakbér részletekben is fizethető. — Fontos újítások a kincstári haszonrészesedésre és a szabad felmondásra vonatkozólag.­­ Hosszas vajúdás után végre tegnap, mindössze egy nappal a novemberi lakbér­terminus előtt megszületett az új lakásren­delet, melyből végre kétséget kizárólag megállapíthatja minden lakó és háziúr, hogy micsoda bérfizetési jog és kötelezettség illeti őt a mai napon kezdődő és a követ­kező lakbérnegyedekre. A nagyjelentőségű új rendelet tartalmáról a következőkben tájékoztatjuk olvasóinkat : Legnagyobb érdeklődésre tartanak szá­mot a rendelet 111-ik fejezetében foglalt béremelési szabályok. Eszerint a pénz értékének jelentékeny csökkenése, másrészről a közüzemek díjai­nak nagymérvű emelése következtében, amíg a gazdasági viszonyok újabb szabályozást nem tesznek szükségessé bármely bérelt lakás után a bérlő az 1923. nov. 1-től kezdődő bérévnegyedre az 1923. évi augusztus hó 1. napjától kezdődő hatállyal kikötve volt, vagy bíróilag megállapított tiszta bérnek hat­szorosát köteles fizetni. Az 1923. évi no­vember hó 1. napján esedékessé váló bért a bérlő jogosult három egyenlő havi részletben az illető hónap 5. napjáig megfizetni. A lakásokra vonatkozó béremelési sza­bályokat kell alkalmazni az ügyvédek, köz­jegyzők, orvosok, művészek és más nem ipari vagy kereskedelmi foglalkozást űző egyének által iroda, rendelő vagy műterem céljára használt helyiségekre. A bér szempontjából szintén lakásnak kell tekinteni a vallás- és közoktatásügyi miniszter által engedélyezett magániskolák, a m. kir. posta- és távirdahivatalok, úgy­szintén a kulturális, jótékonysági és nép­jóléti egyesületek, intézmények és társula­tok bérletében levő helyiségeket. Üzletek bérei Az ipari vagy kereskedelmi foglalko­­zást űző bérlő az általa műhely, üzlet iroda, raktár stb. céljára használt bármely helyiség után az 1923. évi november hó 1. napjától kezdődő hatállyal kikötve volt vagy bírói­lag megállapított tiszta bérnek nyolcszoro­sát köteles fizetni. Ez a rendelkezés áll a gyógyszertárakra és a kizárólagos dohányárusításra vagy mozgófényképüzem folytatására engedélyt nyert azoknak a bérlőknek, a dohányáruba vagy mozgófényképüzem céljára használt és ezzel kapcsolatos helyiségeire, akik kizáró­lagos dohányárusításra az 1915. évi január hó 1. napja után, illetőleg mozgófénykép­üzem folytatására az 1920. évi január hó 1. napja után kaptak engedélyt és ezelőtt az időpont előtt dohányárusítással nem foglalkoztak, illetőleg fényképüzemet nem folytattak. Az 1923. évi augusztus hó 1. napján bérbeadva nem volt lakás és egyéb helyi­ség után a követelhető bér kiszámításánál azt a bérösszeget kell alapul venni, amely­ben a felek a megjelölt napot követő bérbeadás alkalmával megegyeztek, vagy ha közöttük a bér mennyisége tekintetében vita támadt, azt az összeget, amelyet a bíróság megállapított. Határozott időre kötött bérletnél a tu­lajdonos (bérbeadó) a bért a jelen rende­letben foglalt szabályok szerint emelheti, kivéve, ha a felek az 1922. évi január hó 1. napja után írásban kifejezetten a abban állapodtak meg, hogy a mindenkori lakás­­rendeletnek a béremelésre vonatkozó sza­bályai a bérleti viszony tartama fölatt alkal­mazást nem nyerhetnek. Ha a bérlő a béremelést nem fogadja el, a béremelés közlésétől uzosc nap alatt írásban a rendes felmondása időre a bér­letet felmondhatja vagy pedig azt jelentheti ki, hogy a megkötött szerződéshez ragasz­kodik. A felmondásnak vagy az említett kijelentésnek elmulasztása a béremelés el­fogadásával egyenlő hatályú. A béremelés el nem fogadása esetében a bérbeadó a közléstől nyolc nap alatt a bíróságtól a bér megállapítását kérheti. Nyári lakások bérét a felek szabadon állapíthatják meg. Ha azonban a nyári lakásban elhelye­zett a lakást vagy egy részét nyári lakásul albérletbe adja, a tulajdonos bérbeadó a lakás minőségére és az eset körülményeire tekintettel a bérösszegen felül az albérleti összeg 50-80% áig terjedhető részesedést követelhet. Út a rendeletben a fokozatos béremelés a jövőre nézve. Lakások és nem üzleti célra használt helyiségek bérét a tulajdonos (bérbeadó) 1924. évi februári bérévnegyedre az 1923 évi novemberi bérévnegyedben fizetett bér­nek egy­hatod részével, az 1924. évi februári­­ bérévnegyedet követő minden további bér­­­­évnegyedre pedig negyedévenként az előző­­ bérévnegyedben fizetett tiszta bérnek egy­ötödrészével fokozatosan emelheti. Az üz­leti célra használt helyiségek bére az 1924 évi februári bérévnegyedre, valamint az ezt követő bérévnegyedekre is negyedévenként az előző bérévnegyedben fizetett tiszta bér­nek egyötöd részével szintén emelhető. A tiszta bér összegének megállapításá­nál a 18. §-ban említett költségek megtérí­tésére szolgáló hányadot is számításba kell venni. Ha a korona értéke e rendelet életbe­lépése után számbavehetően változnék, a minisztérium — tekintettel arra, hogy a ko­rona értékének változása a tulajdonos (bérbeadó) kárára nem szolgálhat — ren­delettel fogja megállapítani azt az összeget, amellyel a bér a korona változását követő évnegyed után a jelen rendeletben mégha­­meghatározott mértéken felül is emelhető. A fokozatos béremelést a bérlővel a bérévnegyed első hónapjának 15. napjáig írásban kell közölni és az a közlést követő bérévnegyed kezdetén lép hatályba. Az el­késetten közölt béremelés érvénytelen. Ha a bérlő a jelen rendelet alapján kö­vetelhető bért nem akarja megfizetni, a bér­letet a béremelés közlésétől nyolc nap alatt a következő bérévnegyedre írásban fel­mondhatja. Ha pedig a bérlő a bérleti viszonyt fentartani kívánja és a béremelés ellen csak annak jogossága vagy összege tekintetében van kifogása, erről a bérbeadót a béreme­lés közlésétől nyolc nap alatt írásban érte­síteni és ugyanezen idő alatt a bíróságtól a bér megállapítását kérni köteles. A kincstári házhaszonrészesedés épúgy mint eddig 25 százaléka a tiszta házbérnek,és a bérlő által fizetendő a hó­nap ötödik napjáig a bérbeadónak, aki az­tán­­beszolgáltatja az állampénztárba. Út csupán az a rendelkezés, hogy a lakások után (tehát üzletek után nem!) az e ne­gyedre járó kincstári haszonrészesedés szin­tén három egyenlő havi részletben fizethető. A bérlők által kincstári házhaszonré­szesedés címén fizetett összeg nem része a nyers házbérjövedelemnek, azt sem vala­mely közszolgáltatás, sem a béremelés, sem a házmesterpénz szempontjából a házbér­hez hozzászámítani nem lehet. A közü­­emi pótlékot továbbra is a háztulajdonos fizeti. A lakók érdekében akár a községi, akár más üzemek, akár a háztulajdonos által teljesített szolgáltatásokkal (vízszolgál­tatás, szemétfuvarozás, kéményseprés, pöce­­gödör-tisztítás stb.) felmerülő költségeket a a tulajdonos (bérbeadó) köteles viselni, minélfogva a bérlőknek eme szolgáltatások megtérítésére akár a helyi hatóság szabály­­rendeletén, akár szokáson, akár szerződésen alapuló kötelezettsége e rendelet életbe­lépésével megszűnik. A háziurak könnyebbségére azonban úgy intézkedik a lakásrendelet, hogy a lak­bérnek mi­a a közüzemi költségek fedeze­tének tekintetik s éppen ezért adómentes, utána sem kincstári haszonrészesedést, sem házmesterpénzt, sem egyéb járulékot vagy pótlékot fizetni nem kell. Vagyis a bérlő által fizetendő kincstári haszonrészesedés nem az egész lakbérnek, hanem csupán a lakbér öthatodának 25 százaléka. Pl. akinek a november negyedre 60.000 korona lakbért kell fizetnie, az kincstári haszonrészesedés fejében nem a 60.000 K 25 százalékékát, vagyis 15.000 K-t fizeti, hanem csupán 50.000 K (a 60.000 öthatoda) 25 százalékát, vagyis 12.500­ koronát fizeti. Persze nem mindenütt lesz olyan szép kerekszám a lakbér, mint a 60000 , s így a körmönfont rendelkezés előreláthatólag éppen a kisembereknél sok tévedésre fog vezetni. Mikor lesz megint szabad felmondás ? Lakásoknak és nem üzleti célra hasz­nált helyiségeknek bérletét a tulajdonos (bérbeadó) a rendes felmondási idő meg­tartó­ával az 1926. évi november hó 1. napjára, az üzleti célra (11. §.) használt he­lyiségek bérletét pedig az 1925. évi május hó 1. napjára a magánjog szabályai szerint mondhatja fel. A lakásokra meghatározott időpontra mondhatók fel az üzleti célra használt helyiségek közül: 1. a kisiparosoknak, úgyszintén az elsőrendű közszükségleti cikket (pl. élelmi­szert, tüzelőszert, háztartási cikket stb.) árusító kiskereskedőknek üzleti célra szánt helyiségei abban az esetben, ha a felmon­dást közvetlenül megelőző egy éven át — tanoncokat nem számítva — állandóan egynél nem több segédmunkást foglal­koztatnak ; 2. a kizárólagos dohányárusításra vagy mozgófényképüzem folytatására engedélyt nyert azoknak a bérlőknek a dohányáruba vagy mozgófényképüzem céljára használt és ezzel kapcsolatos helyiségei, akik kizáró­lagos dohányárusításra az 1915. évi január 1. napja után, illetőleg mozgófényképüzem folytatására az 1920. évi január hó 1. napja után kaptak engedélyt és ez előtt az idő­pont előtt dohányárusítással nem foglal­koztak, illetőleg mozgófényképüzemet nem­­ folytattak.

Next