Sopronvármegye, 1923. november (26. évfolyam, 242-265. szám)
1923-11-01 / 242. szám
2 8. kisiparosoknak és kiskereskedőknek üzleti célra használt helyiségei abban az esetben, ha az üzleti célra használt helyiség lakással együtt tárgya és a lakás lényegesen fontosabb alkatrésze a bérletnek; 4. gyógyszerészeknek a gyógyszertár céljára használt helyiségei. Építésre alkalmas üres, vagy nem lakás céljára szolgáló és ideiglenesnek tekinthető építményekkel ellátott beltelek bérletét, még ha határott időre szól is, a tulajdonos (bérbeadó) felmondással megszüntetheti, ha építési engedély bemutatásával igazolja, hogy az illető beltelekre új épületet akar emelni. Házfelügyelők és segédházfelügyelők. A kapunyitásért tekintet nélkül a kivagy bebocsátott személyek számára a bejövők vagy eltávozók este 10—12 óra között 100 koronát, éjfél után pedig 200 koronát; a szemétgyűjtésért és kihordásért a lakás első szobája után havi 500 koronát, minden további szoba után pedig 300 koronát követelhetnek. A foglalkozásuknál fogva éjjeli munkát végző egyének a kapunyitásért éjfél után csak 120 koronát kötelesek fizetni. Az új lakásrendelet november 1-én lép életbe. Kiket küldenek el a soproni városházáról ? Thurner Mihály dr. polgármester tegnap küldte nekünk a városi létszámapasztásra vonatkozó indokolt hivatalos határozatot, mely teljes terjedelmében a következőkép hangzik: A városi tisztviselők és alkalmazottak közül a létszámapasztási rendelet folytán a törvény végrehajtására rendelt bizottság a következőknek szolgálatából való elbocsátását rendelte el: Frank Imre mérnök, Zdeborszky Ede irodatiszt, Graf Károly irodatiszt, Woodl Tódor irodasegédtiszt, Kiss Lajos irodasegédtiszt, Finda Ottó irodasegédtiszti állásra behelyettesített napidijas, Puschitz Lajos pénztári tiszti állásra behelyettesített napidijas, Stanitz József napidijas, Kaschichnitz Endre napidijas, Perusits Ferenc napidijas, Szabó János napidijas, Urbán Béla napidijas, Szente Károly napidijas, Petkovits Sándorné napidijas, Hoffmann Béláné napidijas, Herczeg Sándorné napidijas, Farkas Gyula napidijas, Schey Pál hiv. szolga, Mayer Károly hiv. szolga, Illés Mihály hiv. szolga, Wágner Károly hiv. szolga, Kovács Samu fertőtlenítő szolga, Kern Lajos parkőr, Rosta József kézbesítő, Polán József kézbesítő, Dravalits Mihály kézbesítő, Tomnes Rezső kézbesítő, Ratkovics József becsüs, Hegedűs István becsüs, Szalay János becsüs, Vranovics János becsüs, Varga István hiv. szolga, Bauer Lajos hiv. szolga, Tremmel Kristóf hiv. szolga. A névsorban fogalmazási tisztviselők és nagyobb hatáskörű hivatalok viselői nem szerepelnek. A bizottság t. i. az öszszes hivatalok elfoglaltságát és az egyes állások munkakörét beható vizsgálat tárgyává téve, arra a meggyőződésre jutott, hogy a városháza nincs túlszervezve és a városi közigazgatásra háruló mai feladatok azt a létszámot, amelyet ezen ágazatokban a bizottság meghagyott, tényleg igényli is. Erősen túl volt szervezve a hivatalszolgák létszáma azáltal, hogy a városi villamos vasút beszüntetése után ideiglenesen a közigazgatási szolgálatba szükségből és az állásukat vesztettek iránti méltányosságból 14 ember került a városházára, akik közül 5 véglegesen elhelyezhető volt, 9 azonban a B listára került. Az elbocsátásra kiválasztott napidíjasok nagyobb száma a napidíjasok általában nagyobb számában találja magyarázatát, amelynek indoka az, hogy a város létszámszaporítás szükségessége esetén nem szervezett állásokat hanem napidijasokat fogadott fel és ma is több megszervezett állásnapidijasokkal van betöltve. ír KRISZTUS. Az oberammergaui passiójáték motívumai után. — Négy fejezetben. 1923. évi okt 31-től nov. 2-ig a városi moziban. SOPRON VÁRMEGYE 1923. november 1 Egy, a törvényt magyarázó belügyminiszteri rendelet is a törvény intenciójaképen leszögezi azt, hogy ott, ahol lehet, ideiglenes alkalmazottak elbocsátásával apasztassék a létszám. A bizottság határozatában is ez az intenció nyilvánul meg, amikor főként olyanokat szemelt ki, akik koruknál és családi állapotuknál fogva könnyebben helyezkedhetnek el és kímélte a családos embereket és nem szüntetett meg olyan állásokat, amelyeket, mint nem nélkülözhetőt később újból rendszeresíteni volna kénytelen és olyan emberekkel betölteni, akik, elbocsátott, gyakorlott embereket pótolni nem volnának képesek. Ahol nem nincs a lakbérrendelet, Kópházán a tavasszal kilakoltatták Neubauer Ferencet a családjával együtt, amely a feleségéből és három apró gyermekből áll. Ez a mai megélhetési viszonyokhoz mérten nagy család egy szép napon, a legszebbiken, május elsején kikerült a falu utcájára, ahol ludak gágogták körül a gombócba kötött hasas dunyhákat. Neubauer Ferenc családját a végrehajtói hatalom lakoltatta ki, mert a bíróság döntését végre kellett hajtani. Azt azonban mégsem nézhette szív nélkül egy másik hatóság, a soproni főszolgabíróság, hogy egy szegényember családostul a szabad ég alatt lakjon. Neubauer Ferenc utóvégre is hosszú ideig harcolt a fronton, sőt rokkant lett, sőt jövendő katonákról is gondoskodott, akik ezt a hazát újból dicsőséghez és tágabb láthatárhoz fogják hozzásegíteni. A szolgabíróság tehát ráírt a kópházi körjegyzőségre, hogy Neubauer Ferencnek kerítsen lakást a faluban, ha mindjárt a föld alól veszi is. Máskülönben felfüggeszti az állásától. Kontor József körjegyző erre úgy megijedt, hogy nyomban behivatta a kisbirót, hogy vegye elő azt a csavarulatos jó falusi eszét és helyezze el valahol ezt a Neubauer Ferenc napszámost, mert ő úgy érzi, hogy ez a napszámos az ő sírját ássa. A kisbíró jó tanáccsal tudott szolgálni a közjegyzőnek. Elmondta, hogy özvegy Domnanitsnénál szokott albérlő lakni, most nincs nála senki. A közjegyző erre visszaírt sürgősen a szolgabiróságnak, hogy özvegy Domnanitsnénál el lehetne helyezni Neubauer Ferencet. Ez már teszi, gondolta elégedetten a főszolgabiróság és megküldte a csendőrségnek a parancsot, hogy Neubauer Ferencet lakoltassa be özvegy Domnanitsnéhez. A csendőrség az utasítást a leggyorsabban végre is hajtotta. De a baj még csak most kezdődött. Özvegy Domnanitsné kézzel-lábbal tiltakozott a beutalás ellen, még a végrehajtás előtt és most sem nyughatott. Mit volt mit tennie, nyomban megindította a kilakoltatási pert Neubauer Ferenc ellen. Tegnap volt a tárgyalás, amely Neubauer Ferencre bizony szomorúan végződött, mert a járásbíró úgy döntött, hogy január elsejéig ki kell költözködni. Neubauer Ferenc tragédiája tehát újból kezdődik január elsején Sovány vigasz lesz az ő számára, ha azzal nyugtatjuk meg, hogy nem ő az egyetlen, aki január elsején az utcára fog kikerülni Kópházán és Ágfalván. Általában ilyen bajok leginkább azokban a helységekben mutatkoznak, amelyek lélekszámuknál fogva a lakbérrendelet megkötéseibe nem tartoznak, ott szabad a felmondás és lakásemelés, bár ezekre a szegényekkel, albérlős nagy családokkal telezsúfolt községekre méltányos volna kiterjeszteni a lakásrendelet érvényét. Mint értesülünk, Bánfalva és Bük után most az ágfalviak is kérvényt nyújtottak be a népjóléti miniszterhez, hogy Ágfalván se lehessen a lakást felmondani. A kópházi Neubauer Ferencekről sem ártana hasonlóképen gondoskodni, akkor nem volna szükség hol be, hol meg kilakoltatásokat adni a csendőrségnek. Józan hangok Burgenlandban. A burgenlandi magyarság szervezkedik. A Sopronra éhes Walheimok kapzsi, dülölködő szájaskodása után jóleső megepetéssel olvastuk a Burgenländische Rundschau« című burgenlandi lap tegnap megjelent számában az alábbi józan, okos magyarbarát cikket: »Lezajlottak immár a választások. Ausztria sorsában nem jelentenek változást az eredmények. A polgári pártok abszolút többsége mellett a szociáldemokrata tekintélyes kisebbség biztosítja az osztrák köztársaság fejlődésében azt a középutat, mely a kor követelményeinek megfelel s a politikai aktualitások legfőbb ügyét, a genf programmot végrehajtani zavartalanul teszi Ha ezen eredményhez külön hozzáadjuk a választás lefolyásának méltóságát a választók öntudatos, komoly nyugalmát fenntartás nélkül állapíthatjuk meg, hogy az új életre kelt Ausztria népe, a politikai érettség kitűnő bizonyítványával állhat a világ elé. A külföldi államoknak, melyek úgyszólván az utolsó órában jöttek Ausztria sülyedő hajójának megmentésére, nincs okuk megbánni áldozatkészségüket. A választás igazolja a nagylelkűségüket s immár nem lehet kétséges, hogy a nagylelkűség üzletnek is jó volt. Az éremnek azonban két oldala is van. A másik oldalon a teljes konszolidálás felé haladó Ausztria, súlyos pöröllyel csapott a pártokra, melyek élő kérvényként, állandó fenyegetést jelentettek a békésen dolgozó, demokratikusan gondolkodó polgárságra. A nagynémet szájhősök és uszályhordozóik, akik lépten-nyomon azzal dicsekedtek, hogy ők képviselik Ausztria népének igaz akaratát, akik a demagógia alacsonyrendű fegyvereivel, gyanútlan emberek terrorizálásával és üresfejfi akarnokok minden buta kis eszközét felhasználták , számbelileg nevetséges jelentéktelenség semmijébe takarodtak. Burgenland magyarajkú lakossága azonban még nincs túl a veszedelmen. Nem nyújt még végleges megfelelő biztosítékot a választási eredmény. Útjában áll a gazdasági helyzet rosszabbodása s ennek közvetlen előidézője az általános európai helyzet. A szomszéd magyar nép a legkritikusabb helyzet előtt áll Testvéreink ők, akiknek jóléte, gazdasági és politikai rendje, jelentős tényező a mi politikai és gazdasági életünkben. Az idő kétségtelenül meghozza végre az összes szomszédaink belátó megértését is. De nekünk burgenlandi magyaroknak ápolnunk, fejlesztenünk kell azt a kultúrát, mely anyanyelvünk, a magyar nyelv révén, elválaszthatatlan életelemünk. Védekeznünk kell a rendelkezésünkre álló törvényes kereteken belül minden lehető külső és belső támadás ellen, hogy egyenértékű polgárai lehessünk Burgenland minden alkotmányjogilag polgárjogot élvező lakosával szemben. Ennek pedig egyetlen módja az, ha szervezkedünk. Mindenki barátunk, aki velünk tart, aki nem törekszik elgáncsolni a kisebbségek részére a nemzetközi szerződésekben biztosított jogaink érvényesítését és mindenki szembe talál bennünket, aki ellenünk tör. Keressük meg a szervezkedés kereteit. Jelszavunk legyen a magyar kultúrához, nyelvünkhöz való ragaszkodás a szeretet és béke jegyében.« Eddig a burgenlandi lap cikke, mely annak a jele, hogy odaát, Ausztriában is a józanság kezd úrrá lenni a lelkek fölött s a burgenlandi magyarság is kezd megmozdulni, hogy a békeszerződésben biztosított kisebbségi jogait megvédelmezze a türelmetlen németség féktelen s gyűlölködő terrorja ellen.? - -ím-----------------------------------...................