Sopronvármegye, 1925. május (28. évfolyam, 98-122. szám)

1925-05-01 / 98. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra .... 35.000 korona. Negyedévre . . . . . 100.000 korona. Hirdetések felvétetnek tarifális éren. rübrrSb muäm POLITIKAI NAPILAP V­ Ara 1500 korona. XXVIII. évfolyam, 9?.,szám. Pintefe’, 1925. 11ánu -­í Szerkesztőség és kiadóhivatal: SOPRON Szentgyörgy­ utca 11. Telefon 524 és 446. Fiókkiadóhivatal és szerkesztőség CSORNÁN, Erzsébet­ utca. Vass József népjóléti miniszter Kőszegen. Szombat­h­­y, épr. 30 Kőszeg város?, ahol uay­incaik a ha­­társzéli útlevél és vízutcbajok vannak és Ugyanúgy halálra van ítélve a kereskede­lem, ipar és az egész élet, mint Sopronban, felkérte volt Vass népjóléti minisztert, láto­gasson el egyszer Kőszegre és a helyszínen győződjék meg arról a személy helyzetről, amelybe Kőszeg városát Burgenland elrab­lása döntötte. Vass Mi­szter most szerdán autón Kőszegre érkezett. Kíséretében! volt Tarányi Feren­c dr. főispán, Horváth Kál­­mén dr. alapin, Lingtuer Albin nemzet­gyűlési képviselő, továbbá Chernel Ernő, Bedő Lajos, Vargha Gábor dr. és Varró Sándor dr. miniszteri titkár. A minisztert Jambrics Lajos polgármester fogadta így nagy küldöttség élén A miniszter ezután a városházb­a ment, ahol részt vett a fconfe­rendin, melyen Kőszeg bajairól festettek szomorú képet az előadók, különösen Kincs István,­a város plébánosa. Felolvas­ták a város a fcetaorandumát is. Vass mi □Iszter a legmesszebbmenő támogatását helyezte kilátásba és megígérte, hogy a memorandumot a kormány elé terjeszti. A memorandum első pontja a vasúti menetrend hiányo­sságaival foglalkozik. Lin­­gsuer Albin képviselő részletesen ismer­tette a Kőszegre kí­­vány­os menetrend meg­változtatására irányuló tárgyalások ered­ményeit. Az adózás ellelhetőbbé tétele volt a memorandum következő pontja. Lingsuer képviselő ismertette a kőszegi adózók súlyos helyzetét és kiereelte, hogy nem egy kivételes, de mindenesetre méltányos elbánásra van szükség ezen a téren. Vess miniszter átlátja a méltányos elbánás szükségességét és felemlíti, hogy a pénzügyminiszter nemsokára átdolgozza az adózási rendszert. A forgalmi adó rendszer megreformálása már úgy is folya­­műiben van és hamarosan sor kerül a kincstári haszonrészesedés átdolgozására is. Tekintettel arra, hogy a fürdőkön eltörölték a kincstári haszonrészesedést, azon lesz, hogy Kőszeg is rákerüljön a magyaror­szági fürdővárosok listájára, mert hiszen ez a város végeredményben annak tekint­hető, noha eddig még nem volt a listán. A memoratrdáta 5. és 6. pontja arról szól, hogy a kőszegi iparosok kapjanak vdlami megrendeléseket és a kőszegi hiva­talok és állam­i intézmények kötelezessenek arra, hogy szükségleteiket az ottani iparo­soknál szerezzék be. Dömötör ipartesüléti elnök, Roth Jenő, Freyberger Ferenc és Liegauer Albin fel­­szólalása után a miniszter kijelentette, hogy a legteljesebb megértéssel hallgatta ezeket a kérelmeket. Nemcsak hathatós támoga­tást, de gyors orvoslást is helyezett ki­látásba. A bortermelőknek és gyümölcsterme­­őknek állami támogatást helyezett kilátásba a miniszter. Majd a memorandum legfonto­­sbb pontja következett, melyben Német­­-usztriával való viszonylatban az útlevél­­k­nyszer megszüntetését, a határátlépési egedélyek hosszabb időre való kiadását, tvábbá a közvetlen állatforgalom meg­­ennyítése érdekében a Kőszegen vásárolt kőállatok lábon való kihajlásának megen­­edését kérik a kőszegiek. Lingster képviselő tárja a miniszter­­ a mai elviselhetetlen helyzetet. Kőszegi bárokról csak vasúton lehet burgenlandba latokat szállítani, nagy kerülővel, Sopro­non és L’ombsShelyp’i f­errse fo!, ami a vétel rezsijét felettébb megnöveli. Kőszeg alig 2 kilométerre van a határtól, a lábon való kiszállítás engedelme igen nagy köpy­­ny­ebbs­ég volna. Kőszegiek is, de a bur­genlandiak is szeretnik­, és piaci áru­ikat vámmentesen hozhatnák be leg­alább bizonyos cikkekre korlátozva: ez majdnem lélért­ék. A határszéli forgalom nehézségeinek kiküszöbölésére szükséges az áttevési kényszer megszűntetése, Vass miniszter kijelenti, hogy maga is ennek a kérésnek tulajdonít legnagyobb fontos­ságot, éppen ezért legelsősorban a memorandumnak ezt a pontját fogja az illetékesek figyelmébe ajánlani. Mindent meg fog tenni — úgymond, — hogy ezek a méltányos kérések teljesedésbe menjenek. Délben a miniszter a benedekrendiek vendége volt, majd Mikes gróf szombat­helyi püspök meglátogatása után autójával visszautazott Budapestre. A bíróság valorizálja a nyugdijakat. Budapest, ápr. 10.­ A Weisz Manfrád gyár több nyugdíjsa tisztviselője pert indított a nyugdíjösszeg valorizálása végett. A bíróság ma tárgyalta kilenc tisztviseő perét s ezeknek a nyug­diját száz százalékban valorizálta. Meghesszabbitfellák a tatarozás! hitel folyósítását. Budapest, ápr. 29. ^ A kormány a tatarozás) hitel folyósítá­sát október végéig meghosszabbította. Egy­úttal a tatarozás! hitel kamatlábát hat szá­zalékkal leszállították. Ms kezdődött meg a csongrádi bombaper táblai tárgyalása. Budapest, április 30. Tudvalevő, hogy a csongrádi halálos kimenetelű bombamerényier ügyében a szol­noki királyi törvényszék fölmentette az ösz­­szes vádlottakat . Ítéletében megállapította, hogy a vádlottakból a beismerő vallomást a szegedi rendőrség veréssel kényszerítette ki. A monstre bűnügy felebbezés folytán ma a budspeed­ kft. Ítélőtábla elé került, amely előreláthatólag több napon át fogja tárgyalni.­­A tábla épületét erős rendőri ké­szültség szállta meg. A vádlottak Phonka főhadnaggyal az élükön, a védők Ulain Ferenc vezetésével jelentek meg. A mai nap nagy része a szolnoki ítélet fölolvasásával s az iratok ismertetésével telt el. Pör Leirer Lőrinc ellen a húsz milliós jutalomért. Budapest, ápr. 30. Tudvalevőleg Leirer Lőrinc húsz millió koronás jutalmat tűzött ki annak, aki a rendőrséget lánya gyilkosainak nyomára vezeti. Erre az összegre Sagun Ferenc fegyenc jelentett be igényt, aki a gyilkost, Pödör Gyulát leleplezte. Leirer Lőrinc a jutalom kifizetését megtagadta, mire Sagun pert indított ellene. A tárgyalás ma folyt le a járásbíróságon, ahol Leirer időelőttiség eílén kérte a kereset elutasítását. A bíró­ság a kérelmet nem teljesítette s új tár­gyalási határnapul május 9-ét tűzte ki. Ekkor dől el tehát a húsz millió sorsa. Tepo két családot is ki kellett HM Sponkap. Amíg a városi mérnökség zavartalanul rajzolástja a maga kis köreit, amelyekbe aztán féltékenyebben belemélyed, mint akár Archimedes, utakat épít, ahol nem kell, nagyszabású csatornázást eszközöltet ott, ahol nincs rá halaszthatatlan szükség, szó­val minden egyebet csinál, csak lakást nem épít — eddig a piszkos és megfizethetet­lenül drága a­bérleti adókban családok szorongnak elképesztő kínok között, egyre aggódva, rettegve a pillanattól, hogy a"fi­­bérlő akár a paradicsom" arkangyal, egy­szeresen felmondja a lila szennyes albérleti kabint. Sopronban százával laknak emberek albérletben, igen sok család van elhelyezve több gyermekéves albérleti szobákban, évek óta a leggyötrőbb aggodalmak között. Ezek a legszánandóbb lakosok Sopronban, ezek fizetik a legmagasabb lakbért és mégsem mondhatják magukénak a lakást, amelyben laknak, sőt még csak biztonságban sem érzik magukat, mert bármikor kilehelik. Tegnap a városháza előtt kocsit toló úrasszonyok és szegényasszonyok, akik rongyokba takart vézna gyermeket szoron­gattak a kezükben a zokogással küzködve állottak körül egy kis csecsemőt, szegény anyát, amint haját tépve átkozódott, mert kiteszik albérleti lakásából. A napfényes utca járókelői döbbenettel figyeltek fel rá és részvéttel néztek utánna, amint kis gyer­mekét könnyek között szorongatva azt jaj­gatta, hogy most már nincs más hátra, mint a kőfejtőre menni. Az Új utcába ment, ott laktak egy al­bérleti szobában, de a főbérlő bepörölte őket a járásbíróságon. Az üvegessegéd dta­­dja azonban hiába keresett lakást, nem talált. A lakáshivatal sokáig halasztotta a kilakoltatást, télvíz idején körömben sem volt szabad kitenni az utcára senkit, de most már nem várhatott tovább és­­végre­hajtotta a bíróság jogerős ítéletét. A törvénynek tehát eleget tettek. A törvény parancsol, nem az élet. Filozófusok, nagy elmék mondották. írták, hirdették, hogy az élet parancsol, az élet, a szükség agyontankoz minden korlátot, törvényt és íme, nem igaz. Az üvegessegéd családdal egyidejűleg egy jó pozícióban levő tisztviselő családot is feltettek lakásukból, amelyben albérletben laktak. Legalább kétszoba-előszobás lakásra volna szükségük, de ilyen Sopronban nincs, nem kaphitó, csak magas lelépéssel. Hiába keresték ők­­ lakást, nem találtak, tegnap aztán őket is­­behívták a lakáshivatalba, hogy tovább nem maradhatnak az albér­letben. A tisztviselő a főispán elé is elment szorult helyzetében, a törvény azonban ennek dacára is erősebb maradt az életnél. Tudjuk, nem a városi mérnöki hivatal hibája, hogy Sopronban ily nyomasztó e lakásínség, hanem a nehéz gazdasági vi­szonyok, de viszont, ha csak két kis lakást lehetne is megépíteni azon a tenger sok millión, melybe a lehetetlen útvonalak csa­tornázása a Nándor fasor kiirtása s újra­építése körül, az a két szerencsétlen kilakol­tatott család ma nem maradt volna hajlék nélkül, utcára dobva. Sopron lakásnyomoruságán valahogyan legíteni kellene. Ha a város segítő karja erőtlen hozzá, jöjjön az állam a maga nagy­­nagy feleslegeivel, mit adók és illetékek for­májában sajtol ki Sopron földig sújtott lakosságából.

Next