Sopronvármegye, 1925. október (28. évfolyam, 221-247. szám)
1925-10-01 / 221. szám
2 SOPRON VÁRMEGYE 1925. október 1. a legszükségesebb műszerek, ruhanemüek nélkül. A társadalomra ezen a téren számítani nem lehetett, mert voltak nemesszivüek, akik erejükön fölül áldoztak, de voltak sokan, az előbbieknél sokkal többen, akik adhattak volna s bezárták szivüket és erszényüket. Új kórházakat, tüdőbetegszanatóriumokat kell létesíteni, a régieket megfelelően fölszerelni. Már az idén is létesültek új, nagyszabású szanatóriumok. Ezeket csak kötelező közterhekből lehet megcsinálni. Ezért volt szükség a betegápolási adónak nyolcszorosán való emelésére. A szenvedő emberiségtől ezek után bizonyára nem gia sajnálni az adómorzsákat senki. Eddig szól infonációnk. Sopron városára, mint ölótélyhatóságra természetesen szinte ki fogik róni az országos betegápolási pótadót, amivel szemben megvan az a nagy előny, hogy az Erzsébet-kórházat nem fogja többé a deficit veszélye fenyegetni. Ida lép Életbe a új postatarifa Jelentettük már, hogy október 1-én új, az eddiginél általában olcsóbb visszalép életbe a postán. Az új postatarifa a következő lesz: A nemzetközi forgalomban olcsóbb lesz a levelezőlap, a nyomtatvány, a postautalvány, a csomag- és értéklevél-biztosítás és a távirat, megdrágul az ajánlás. A levelezőlap díja a szomszéd államokba és Olaszországba az eddigi 2400 korona helyett 2000 korona, míg az egyéb külföldre szóló levelezőlap díja 3000 korona helyett 2500 korona. A nyomtatványok díja 50 gr-ként Ausztriába és Németországba az eddigi 800 korona helyett 600 korona, egyéb külföldre pedig 1000 korona helyett 800. Ugyanez a dijleszállítás történt az árumintánál és üzletpapírnál is. A hirlapkiadóhivatalok által közvetlenül postára adott hirlapok és időszaki folyóiratok a nyomtatványok részére előirt dijak után 50 százalékos kedvezményt élveznek. A postautalvány dija is csökkent, pl. egy 1,5000.000 koronás postautalvány dija az eddigi 15.000 korona helyett 9000 korona lesz. Az Ausztriába szóló pl. 5 kg-os cső-i mag dija az eddigi 10.800 koronáról 8400 koronára csökkent. A csomag és értéklevél biztosítási (érték) díja az értéknyilvánítás minden 300 frankja után az eddigi 9000 korona helyett 7600 korona. • Az ajánlási díj az eddigi 5000 korona helyett 6000 korona. A csomagok expressz kézbesítési díja az eddigi 9000 helyett 11.000 korona. A távirat szódija a szomszédos államokkal való forgalomban: osztrák 1300, lengyel 2300; az egyéb európai és Európán kívüli forgalomban a szorzószám 17.000-ről 14.000 re csökkent. A belföldi forgalomban olcsóbb lesz a nyomtatvány, a postautalvány, a csomag- és értéklevélbiztosítás és a táviró. A nyomtatvány dija 50 gr-ig változatlan, ezenfelül 50 gr-ként az eddigi 400 korona helyett 310 korona A postautalvány új dija: 300.000 koronáig változatlan, 500.000 koronáig az eddigi 5000 korona helyett 4000 korona. A táviró belföldi szódija az eddigi 1000 korona helyett 800.0 korona. A helyi táviró forgalomban 50 százalékos dijmérísékléssel egy szó dija 400 korona (legkiisebb dij 800 korona). A »Táviratlevél szó- dija szintén 400 korona (legkisebb dij 800 korona). Itt még egyszer hangsúlyozunk két október elsején életbelépő fontos változást. Ezentúl a képeslevelezőlapot, ha azon legfeljebb 5 szóból álló udvariassági kifejezés van, nyomtatvány-díjszabás mellett lehet bérmentesíteni. A szállítólevél hátoldalánés a csomagon a feladó a jövőben köteles feljegyezni, hogy a csomag kézbesíthetlensége esetén miként kíván csomagjával rendelkezni. Kiveszett néprajzi emlékek a csepregi járásban. A nemrég lezajlott soproni népviseleti versenyen sokaknak feltűnt, hogy a vármegye negyedik járása, a csepregi nem szerepelt a kapuvári, csornai s a Sopronvidéki mellett. Sajnálatos ez két okból is. Megyénk déli része kevés kapcsolatot tart fenn Sopronnal. A tervszerűen végrehajtott találkozás sok értéket adhatott volna mindegyik félnek. Sopronról talán tudnak Csepregen, de a mieink közül ugyan hányan jártak künn? Várjon sokan ismerik-e a hajdani iskolaváros régi hírnevét, mely nagy polgármesterünk, Lackner Kristóf tudnivágyó lelkének is az első formálást nyújtotta? A fő ok, amiért a déliek kirándulásának elmaradását sajnáljuk az, hogy ez a vidék későn kapott vasutat s az ősi szokások hamvát még nem lepte be az uj idők füstös, kormos lehelete. Hiszen a népköltési anyagot is szép számmal gyarapította a Nagygeresd, Bük s Csepreg körül végzett kutatás. Maga Csepreg talán keveset mutat már fel a régi dolgokból. A népszokások ellensége, II. József úgy látszik hathatós pártfogókra talált itt törekvéseiben. Akkortájt még babonának hitték a vallás virágos ágának végén kipattanó rügyeket: a mikulásjárást, a vízkeresztjárást stb. és rendelettel óhajtotta II. József a vallás törzséről leoperálni. A drákói rendelet hatása alatt Sopronban elhallgatott a vihar elé való harangozás, a papok s diákok nem füstölték meg vízkeresztkor tömjénnel a hívek házát s nem vésték bele a kapuba a 3 király monogramját. Csepreg történetírója, Farkas Sándor, ugyanebből az időből a maga városára nézve következő rendeletről számol be, aminekutána ősidőktől fogva tapasztaltatok, hogy némelyek a lakosok közül a Sz. Miklós napja előtt való estvéli vagy éjszakai időben különféle öltözetekben és álarcokban járnak házról-házra s a gyenge gyermekeket ép és helyes elmével ellenkező, ijesztő, csúfos figurákkal rettegtetik, nem kevés sérelmével a közönséges nyugodalomnak és éjszakai csendességnek. Keményen meghagyatik tehát, hogy senki a lakosok közül úgy gyermekeinek, mint alattvalóinak ezentúl meg ne bátorodjék engedni (se sz. Miklós előtti este, se Üdvözítőnk születése napján) az ily színes öltözetekben való járást, vagy házról-házra való énekelést, mire nézve szoros kötelmükké tétetik a kisbiróknak, hogy járjanak el házról-házra és verjék keményen fejekbe eme rendeletet mind a gazdáknak, mind a gazdaasszonyoknak erősen lelkeikre kötvén, hogy gyermekeiket ijesztegetni ezután se hozzájuk tartozóik, se idegenek által ne hagyják, hanem más illendő móddal ösztönözzék őket jóra. Ha pedig mégis akadna olyan, ki megvetve a határozatot, még ezentúl is a régi mód szerint házról-házra kóborolna, az olyas megfogatván, az ésőrök által a restomba fog vettetni és 25 kemény pálcaütéssel (ha asszonyi állat, 25 korbács-csapással) fog megfenyíttetni, a gazda pedig, ki megengedi házában az ilyesmit, 10 forintra büntettetik.II. József az öltözködésben is rendelkezett. A mider viselését eltiltotta, a zsidók szakálát pedig le akarta nyiratni. Jóval később 1815-ben ismét Csepregen akad drákói szigoruságú követője a tanácsban, mely véget vet a nagykarimájú kalap divatjának, mert ez árnyékot borítván az arcára alatta megbújhatnak a gyanús emberek, ugyanakkor kimondják a halálos ítéletet,a veréssel kivarrott betyáros cifra szürkére is. Pár évvel később ismét rendeletet szegeznek «a városban levő csendességet felzavaró hujjongatás, rikkogatás, annál inkább valamely mocskos verseknek és mondásoknak kurjongatása» ellen, így temették a magyar játékos kedv hajtásai s jellemző ruházata mellé a még megmaradt szokásfoszlányokat is. Volt még Csepregnek egy ősi népszokása, amelyet ICO éves magyar folyóirat leírásából ismerhetett meg az ország. Pünkösdkor lófuttatást rendeztek a Répce mellett. A győztes, akinek néha 5 iramban is le kellett verni versenytársait, egy évig viselte a pünkösdi király címét s a díszes koronát a házára függeszthette. Természetesen nem ment ez minden tréfa nélkül, úgy hogy Frankenburg 1835 ben a pesti lóverseny szezon láttán visszasóvárgott Csepregre. »Annyi bizonyos, írja Emlékirataiban, hogy a csepregi gyöpön tartani szokott paraszt lóversenyek, melyeknél a győző ujdonos ruhát kapott s a falu házában 3 napig ingyen megvendégeltetett, már népünnepi jellegüknél fogva is sokkal mulattatóbbak voltak.« Ez a csepregi népszokás is kihalt; német kiadása Doborjánban még a kiegyezés után virágzott egy darabig. Mi szüntette meg, arról hallgat az írás. Az egyre szebben induló népművelési akció feladata lesz a még fennmaradt hímvarrásos, vagy szóvirágba szökkent emlékeket megőrizni s ismertté tenni. Dr. Csatkai Endre. A hölgyközönség szíves figyelmébe ajánlom Perl Jenő női- és gyermek-felöltő áruházát Győr, Barossul Q. (Baross-út és Kazinczi-u. sarok), ahol feltűnő olcsó árakért vásárolhat őszi- és téli női- és gyermekkabátokat, melyek a legújabb eredeti párisi modellek után készültek. K4. Hasznavehetetlenné vált a város új autófecskendője. Tengelytörés — sima után. Pár hete érkezett csak meg a győri gépgyárból Sopron város tűzoltóságának új autófecskendője. Szép kocsi, finom kocsi és azt mondják gyors, mint egy repülőgép. Volt öröm a tűzoltók közt. Ezzel csupa öröm lesz tüzet oltani, szólt az általános megállapítás, mert hamarabb kiér a veszedelem színhelyére, mint ahogy kitör a tűz. A régi szerkocsik s a kiérdemesült tűzoltó-lovacskák irigykedve húzódtak félre s mindenki a gyönyörű uj masina réz- és acélszerkezetét simogatta, tisztogatta. A napokban aztán próbaútra indult az uj automobil-fecskendő. Büszkén, diadalmasan lódult ki a garázsból s gőgösen pöfögve siklott át a soproni utcákon. A tülkölésre, csöngetésre a kocsik, szekerek riadtan tértek ki az utjából s a járókelők megelégedetten szemlélték a technika legújabb vívmányát, amely eleganciára, gyorsaságra annyira lefőzi a legfényesebb urasági fogatot is. Hanem aztán akik visszatérni látták a ragyogó autófecskendőt! A Magyar utca sima kövezetén a gépszerelvény megroppant, megtorpant s az elejére bukott, mint a szívén talált szarvas, amely két első lábára roskad. A soffőr, tűzoltók riadtan ugráltak le s hamarosan megállapították, hogy az autófecskendő első tengelye eltört. A tűzoltók érthetetlennek találták a dolgot, mert a Magyar utcában sem árok, sem kátyú nincs, a gép meg se zökkent, tehát a tengely teljesen sima után roppant ketté. Az emberek megdöbbenve képzelték el milyen kataszt-