Sopronvármegye, 1926. február (29. évfolyam, 26-48. szám)
1926-02-02 / 26. szám
XXIX. évfolyam, 26 szim. Ára 3000 korona. Kedd, 1926. február 2. ELŐFIZETÉSI ÁRAK egy hónapra________ 35.000 korona Negyedévre ................ 100.000 korona hirdetések felvétetnek tarifány áron. RÁBAKÖZI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SOPRON Csentgyörgy-ucca 11. Telefon 624 és 446 Fiókkiadóhivatal éa a merkesztónél CSORNÁN, Ersébet-ncca. Elkészült a frankügy vádirata. Súlyos vádak Zadravetz ás Baross Gábor ellen. Nádosyt hat rendbeli közokirathamisítással vádolják. Bethlent is előre figyelmeztették, de a miniszterelnök megtette kötelességét. Budapest, febr. 1. A frankügy legújabb nagy eseménye, hogy az ügyészség kiadta a tettesek és a gyanúsítottak ellen a vádiratot. A 78 gép- Írásos oldalra terjedő vádirat 21 letartóztatott és a szabadlábon levő Zadravetz, Baross Gábor, Ferdinándy László, Héder János és Mankovits Béla dr. magántisztviselők ellen emel vádat és több érdekes, új adatot tartalmaz. A vádirat szerint Windischgraetz herceg a tettes, Nádosy és a többi 20 letartóztatott bűnsegédi bűnrészes a pénzhamisítás bűntettében. A herceg már 1923 ban kezdte meg a 28—30 ezer db. hamis ezerfrankos előállítását a Gerő és Rába által Németországból és Ausztriából hozatott gépeken és papiroson. Windischgrötz — mondja a vádirat — 1925 szeptemberben az elkészült hamisítványokat a forgalombahozatal előkészítése céljából előbb Zadravetz tábori püspök lakására, majd a saját lakására, onnan pedig a Nemzeti Szövetség helyiségébe szállíttatta és e három helyen történt osztályozás után osztotta fel azok között, akiket a forgalombahozatal céljaira kiszemelt. Nádosy a pénzhamisítás bűntettét szándékosanelőmozdította és külön gyanús még hatrendbeli közokirathamisítás bűntettében, mert egy ismeretlen bizalmasát megvesztegetéssel rábírta, hogy hat hamis útlevelet készítsen. Zadravetz püspök a bűntettet szándékosan megkönnyítette azáltal, hogy a vádlottak egy részétől a célt ismerve esküt vett ki, továbbá eltűrte, hogy a hamisítványok néhány napig az ő lakásán legyenek, ott megszámláltassanak és e munkálatokban maga is részt vett, végül jelen volt egy tanácskozáson, melyet Windischgrätz lakására a hamisítványok értékesítéséről tartottak. Baross Gábor Nádosy felhívására a postatakarékpénztári szabályok tiltó rendelkezései dacára Mankovich Bélának 400 milló kölcsönt adott hogy a Tűzhely Banknál elhelyezett áruló hamisfrankos letét visszaváltható legyen. A vádirat indokolása szerint Windischgrätz a hamisítások értékesítéséből várt anyagi eszközökkel hazfias célokat akart szolgálni. E tekintetben azonban a valódi tényállást még nem sikerült tisztázni. Egyébként az egész akciót a herceg nemcsak kezdeményezte, de finanszírozta is és kb. 10 milliárdot költött rá. Nádosy is arra hivatkozik, hogy hazája érdekeit vélte előmozdítani. Baross Gábor Kozma Miklós utján Bethlen István gróf miniszterelnöknek tudomására hozta, hogy a Nemzeti Szövetség helyiségében hamis francia ezerfrankosok vannak és azokat föl is akarják használni. Ez körülbelül két nappal a miniszterelnök Genfbe való utazása előtt, tehát,1925. november utolsó napjaiban történt A miniszterelnök e hír vétele után levelet írt Perényi Zsigmond bárónak, a Nemzeti Szövetség elnökének, amelyben fölkérte, hogy ennek a dolognak nézzen utána és nyugtassa őt meg, mert a kormány minden ilyen manipulációt a legszigorúbban üldözni fog. Perényi a miniszterelnök levelének tartalmát közölte Szörtsey Józseffel, aki noha tudomással bírt arról, hogy a Nemzeti Szövetség helyiségében folyamatban van a bankjegyek osztályozása és csomagolása, Perényinek azt jelentette, hogy a Szövetség helyiségében nincsenek és nem is voltak hamisítványok és az egész dologról semmit sem tud. Szörtsey e kijelentéseit Perényi levélben közölte a miniszterelnökkel, aki azonban nem nyugodott meg, hanem Nádosyt utasította Prónay államtitkár útján, hogy nézzen utána a dolognak és minden áron akadályozza meg. Nádosy tudomásul vette a miniszterelnök rendeletét, de annak eleget nem tett. A vádirat szerint a hamisítványok számát mindeddig megközelítő pontossággal sem lehetett megállapítani. Hivatalos jelentés Zadravetz István felmentéséről. ‘^Budapest, febr. 1. Bécsi lapok már egy héttel ezelőtt megírták, hogy Zadravetz tábori püspököt fölmentették a honvédelmi minisztériumban viselt állásától. Ma kiadták erről Budapesten is a hivatalos jelentést, mely így szól: — A frankhamisítás bűnügyében a királyi ügyészség által benyújtott vádirattal kapcsolatban illetékes helyen annak közlésére hatalmazták fel a Magyar Távirati Irodát, hogy Zadravetz István ügyosztályának vezetése és a római katholikus tábori püspökséggel kapcsolatos teendők ellátása alól már jan. 14. felmentetett. Ezzel természetesen nincs érintve Zadravecz István egyházi jurisdictiója, melyben kizárólag a római szentszék illetékes intézkedni. \ Kommunista röpiratokat csempésztek be Sopronon át Moszkvából. Budapest, febr. 1. Január elsejére bizalmas úton jelezték a főkapitányságnak, hogy Sopronon keresztül egy futár fog megjelenni Moszkvából Budapesten, aki az ifjú munkások körében terjesztendő röpiratokat hoz magával. A detektívek ezt a futárt Sopronban személyleírás alapján felismerték, de nem fogták el. Figyelték és megállapították, hogy Kelenföldön kiszállt a vonatból, de nem jött be a fővárosba, hanem környékbeli községben tartózkodott. Megállapították azt is, hogy egy hatvan gépírásos oldalra terjedő propaganda-iratot hozott, amelynek címe: «A Leninizmus alapelvek. Négy embert fogtak le a röpiratok terjesztésével kapcsolatban; Juhász Jenőt, Laky Lászlót, Papp Istvánt és Keresztes Károlyt, mindannyian pestszentlőrinciek. Utánra halt az urának a feleség. Budapest, feb. 1. Kerekes Gyula magántisztviselő tegnap meghalt a Szent János kórházban. Feleségét annyira lesújtotta a férj halála, hogy öngyilkosságot követett el : lakása ablakára függönyzsinórral felakasztotta magát. Mire rátaláltak, a szerencsétlen asszonyban már nem volt élet. Két kis árvája mardt. Hogyan építhet pénz nélkül bérházakat Sopron városa. A «Sopronvármegye] megírta, hogy a város legutóbbi közgyűlésén is fölhangzott az óhaj, hogy a külföldi kölcsön milliárdjának megmaradó részéből a tűrhetetlen lakáshiány enyhítésére építtessen a város egy nagyobb, emeletesbérházat. A mérnöki hivatal vezetője megjegyezte, hogy a nagyszabású bérház terve és költségvetése már el is készült, ami arra vall, hogy az építkezéstől maga a tanács sem idegenkedik. Ha közgyűlés elé kerülne a nagyszabású bérház terve, aligha hangzana el az ellen egyetlen szó is. Csak az a kérdés, hogy a villanytelep, a gázgyár és vízvezeték meg , illetve kiépítése után marad-e egyáltalán valami erre a célra. Hiszen egyáltalán nem lehet még tudni, hogy annyiból meg lehet-e építeni a forgóáramos telepet, mint amennyit arra a város tavaly szánt. Hozzáértők szerint aligha, mert hiszen egy év óta jelentékenyen emelkedett a nyersanyag ára és munkabér és a gépgyárak nem valószínű, hogy állják tavalyi ajánlataikat. Viszont a vízvezetékre is több kell a tervbe vett hárommilliárdnál, mert a legutóbbi fertőzések tanulsága alapján védőgátakkal és vízszűrőkészülékkel kell fölszerelni a vízművet. Ez valószínűleg újabb egy-kétmilliárdot fog fölemészteni a külföldi kölcsönből. Ismételjük, nagyon problematikus, hogy a milliárdokból jut-e bérházra, sőt még az is, hogy a város rendelkezésére álló összeg a villanytelepre, gázgyárra és vízvezetékre is elegendő lesz-e. Pedig a városi bérházat mindenáron meg kellene csinálni, mert ha bekövetkezik a lakásfelszabadítás fenyegető réme, az eddig is tűrhetetlen lakáshiány katasztrofálissá fog válni. Az egekig szökő lakbérek mellett a bérlők rendelkezésére még a mainál is jóval kevesebb lakás fog állni. Köztudomású, hogy a háztulajdonosok túlnyomó része, amint mód lesz rá, a maguk terjeszkedésére és a családtagjaik, rokonságuk részére fognak lakrészeket fölmondani. A főváros nagymérvű állami és városi építkezésekkel védekezik a lakásfölszabadulás eme holtbizonyos következményei ellen. A soproni közönség megvédésére még semmi intézkedés se történt. Pedig, még ha a külföldi kölcsönből nem fúrná is, meg lehetne a módot találni nagyobbszabású városi bórházak építésére. Ehhez az anyagi eszköözöket a most folyamatban levő, illetve indokolatlanul elakadt földbirtokrendezés adhatná meg. Tudvalevő, hogy százan és százan igényeltek a várostól házhelyeket és mezőgazdasági művelésre alkalmas területeket. A város — tudjuk — nem rokonszenvezik a földbirtokreformmal, nem akar ingatlanokat kiadni a kezéből s ez nagy akadálya a reform gyors végrehajtásának. Pedig a város csak cserét csinálna. Ingatlanért ingatlant kaphatna. Tudniillik abban az esetben, ha a megváltási összegen — ami szintén milliárdokra és milliárdokra fog menni — bérházakat építtetne. Így segítve lenne egész sereg családon, akik vagy már most halálodúkban sorvadnak, vagy a lakásfelszabadításnál fognak hajlék nélkül maradni. Ezenkívül a városi bérházak mérséklő hatással volnának a lakbérek kialakulására is. A megoldásnak ez a módja segítene a lakásínségen akként is, hogy — amint megírtuk — a földbirtokreform végrehajtása után megindulna többszáz családi ház építése a várostól és magánosoktól igényelt