Sopronvármegye, 1926. február (29. évfolyam, 26-48. szám)
1926-02-02 / 26. szám
telkeken. Szóval csak a földbirtokreformot kellene haladéktalanul végrehajtani ahhoz, hogy a város is, meg a magánosok is építkezhessenek s egy csapásra segítve legyen a példátlan soproni lakásviszonyokon. Nem közömbös, Sopront milyen felkészültségben fogja találni a lakások fölszabadítása. A katasztrófa elhárítására valamilyen megoldást mindenesetre kell keresni és találni. SOPRON VÁRMEGYE 1926. február 1 Peyer Károly szocialista képviselő és egy nemzeti munkavédelmi ezredes pere a soproni járásbiróságon. Egy Isternbergi közgyűlés utóhangjai. — „Közérdekű levelek“ egy szocialista gyűlésen. — Peyert becsületsértésért 5 millióra ítélték. Peyer Károly szociáldemokratapárti nemzetgyűlési képviselő egy ismert baloldali politikus, volt m. kir. belügyminiszter egy érdekes politikai hátterű becsületsértési per vádlottjaként állott tegnap a soproni kir. törvényszék büntető járásbírája előtt. A per előzményei jó két és fél esztendővel ezelőttre nyúlnak vissza. 1923 július 15 én a magyarországi bánya- és kohómunkások szövetségének brennbergi csoportja taggyűlést tartott Brennbergben, melyen a központ kiküldöttjeként Peyer Károly jelent meg. A képviselő elnökölt a gyűlésen is. A gyűlésen váratlanul megjelent Szegfy huszárezredes is, kiről utólag kiderült, hogy a nemzeti munkavédelmi osztag szénügyi referense. A középnyomtatvány csomagot tartott, mely*,.. . eyer Károly me.. ■ .a, hogy a Gálócsy-féle »közérdekű rendek« ismert röpiratait tartalmazza. Ezek a röpiratok rendkívül gyűlöletesek a szociáldemokrata érzelmű munkásság előtt, mert állandóan támadja őket és vezetőiket becsmérlik. Peyer tehát megkérdezte az előtte ismeretlen Szegfűt, hogy milyen alapon kíván résztvenni a kizárólag szövetségi tagok részére rendezett gyűlésen. Miután kielégítő választ nem kapott, a rendőrhatóság jelenlévő képviselőjéhez fordult, hogy távolítsa el Szegfyt a gyűlés színhelyéről, minthogy azon a tagokon kívül csak a rendőrhatósági engedélyben felsorolt hivatalos személyek vehetnek részt. A rendőrtisztviselő azzal tagadta meg a kérés teljesítését, hogy az eltávolításra nincsen ok, de még Szegfynek mint szénügyi referensnek joga van jelen lenni. Peyer erre a gyűlés résztvevőit szólította fel, hogy állítsanak két bizalmi férfit Szegfy mellé és ha meg akarja zavarni a gyűlést, némítsák el. Neki ugyanis az a gyanúja, hogy az illető »kormányspicli«, akinek szándékai vannak a gyűlés ellen. Szegfy nem várta meg, míg Peyer kívánsága teljesedésbe megy, hanem sarkon fordult és az akkori laptudósítások szerint a »munkások abcugolása és gúnyolódása közben« elhagyta a gyűlést, mely azután zavartalanul folyt le. Pár nappal később Szegfy ezredes becsületsértés címén feljelentette Peyert, mert a gyűlés színe előtt általa használt kifejezéseket magára nézve sértőnek találta. A per azonban csak tegnap került főtárgyalásra, mert előbb két kérdést kellett tisztázni. Az első volt Peyer mentelmi jogának felfüggesztése a nemzetgyűlés által, mert tudvalévően aktív képviselőt enélkül bíróság elé állíttatni nem lehet. Azután el kellett dönteni a kérdést, hogy a nemzeti munkavédelem szervei közhivatalnokok-e, tehát mint hivatalból felhatalmazásra üldözendő ügyekben, ügyészi képviselettel kell e a vádlott ellen fellépni, vagy rá kell bízni a sértettre, hogy mint magánvádló szerezzen magának elégtételt. A kérdés több fórumot megjárt s végül a győri ki. tábla jogerősen úgy döntött, hogy ha a nemzeti munkavédelem szervei közhivatalnokok is, jelen esetben akkor sincs helye ügyészi vádképviseletnek, mert Peyer inkriminált tényállításai valódiság esetén sem alkalmasak arra, hogy a sértettet bűnvádi vagy fegyelmi eljárásnak tegyék ki. Ezek után tegnap mint magánvádas bűnügy került a per dr. Csesznák Elemér büntetőjárásbíró elé, aki először a személyesen megjelent vádlottat, Peyer Károlyt hallgatta ki. A vádlott nemzetgyűlési képviselő azzal védekezett, hogy ő mint elnök kötelességének érezte a gyűlés zavartalan lefolyásának biztosítását és mivel joggal hihette hogy a »közérdekű levelek« kel a kezében megjelent ismeretlen ur láz ülés megzavarása céljából jött, szükségesnek találta eltávoítatását. Tagadja, hogy a főmagán vádlót megsértette, sőt — úgymond — inkább hálára kötelezte, mert igy az incidens után sértetlen távozott, míg ha ott marad és kihívja amunkásság haragját, esetleg bántalmazásoknak teszi ki magát és nyomorba, szerencsétlenségbe dönti a munkásokat, akik a tettlegességre ragadtatták vola magukat. Ezután több tanút, köztük egy detektívet hallgatott ki a bíróság, akik egybehangzóan vallották, hogy az inkriminált ki-fejezések úgy hangzottak el Peyer ajkáról, amint azokat a sértett feljelentésében feltüntette. Czesznák dr.-nak e vallomások alapján aggályai támadtak, hogy váljon tényleg csak egyszerű becsületsértés és rágalmazásról, vagy súlyosab bűncselekményekről, izgatásról, vagy hatóság elleni erőszakról van e szó és szükségesnek látta meghívni a tárgyalásra a kir. ügyészség elnökét. Sándor Béla kir. ügyészségi elnök csakhamar megjelenik a tárgyaló teremben, azonban a tanúvallomások áttanulmányozása után kijelentette, hogy nem lát okot eredeti álláspontjának megváltoztatására, vagyis az ügybe nem avatkozik bele. A vádlott indítványozta ezután, hogy mivel a kihallgatott tanúk az egy detektív kivételével maguk is a nemzeti munkavédelem közegei, tehát bizonyos mértékben érdekeltek, hallgassák meg az ő négy tanúját is, akik szintén jelen voltak a gyűlésen s akiket magával hozott a bíróságra, tehát nyomban előállíthatók. A bíróság ezt az indítványt elutasította és befejezettnek nyilvánította a bizonyítási eljárást. Szegfy ezredes annak kijelentésére szorítkozott, hogy miután jelenleg is közszolgálatban áll,kénytelen vádindítványát fenntartani. Schwarz Jenő dr. ügyvéd védbeszéde után a bíróság meghozta ítéletét, mely bűnösnek mondja ki Peyer Károlyt becsületsértés vétségében s ezért a 92 § alkalmazásával 5 millió fő- és 50 ezer mellékpénzbüntetésre ítéli és a költségek megfizetésére kötelezi. Súlyosbító körülménynek veszi az indokolás a sértett közhivatalnoki mivoltát, viszont enyhítőnek azt, hogy a vádlott büntetlen előéletű és hogy asértett közhivatalnoki mivoltával nem volt tisztában. Szegfy ezredes az ítéletben megnyugodott, vádlott és védője megfelebbezték és semmiségi panaszt jelentettek be Peyer tanúinak ki nem hallgatása miatt. Bélyegzőket legolcsóbban készít Váradi Ignác, Ötvös utca 8. A soproni Irodalmi kör hetedik matinéja. Reviczky Gyula tragédiája és az „Ellák“ tragikuma. — Nagy közönség hallgatta végig Benedek Zoltán és dr. Hein Tádé előadását. Szombaton vagy húsz embert kérdeztem a Frankenburg matinék törzsközönségéből : eljön-e holnap délelőtt a Városi Moziba. A válasz mind a húsz esetben negativ volt . . . Tényleg egyiküket sem láttam ott másnap s a hatalmas terem mégis csaknem egészen megtelt. Kis diákoktól, ismert magasrangu hivatali funkcionáriusokig, minden rendű és mindenféle közönség. Íme: nem 20—30 ember állít magának előadókat, hanem a matinék és az előadók teremtenek maguknak közönséget. Előadásról-előadásra, vasárnaprólvasárnapra többet. Érdemes ezt feljegyezni. Vasárnap Benedek Zoltán ny. rendőrfőfelügyelő beszélt Reviczky Gyuláról, a költőről, az Er mellett támadt új nap . Ady előre küldött csillaghirnökéről. Ama csillag óta, asimely a bethlemi istálló fölött ragyogott, mindig szépek, ígéretesek voltak ezek az égi követek és mindig egy volt a sorsuk : elhomályosultak a felkelő nap fényében. Egyként törvénye ez az étheznető, a bibliai és az irodalmi kozmosnak. Reviczkynek volt még egy külön, saját tragédiája is, a beteljesülés előtti korai hullás a 84 éves tüdővész halálba és a schopenhaueri pesszimista világnézet nirvánájába vitte. Benedek Zoltán minden oldalról megvilágította a Reviczky tragédiát, az elhomályosuló és korán hulló költőcsillag sorsát és azt, ami végzetes sorstragédiák következetességével tér vissza annyi dolgavégezetlen távozott magyar költő életében. Csokonay, Petőfi, Reviczky, Ady. Mélyrenéző, mélyre látó szemléléstől, igazi irodalmi élményből fakadt Benedek Zoltán mondanivalója és el tudta mondani, megtudta láttatni másokkal is. Keresettség, kritikai sablon és póz nélkül való volt az előadása, egyszerű, de színes és szemléltető, kerek és teljes képeket adó mondatok folytak az ajkáról, szerencsés kézzel választotta meg a hangulatkeretet a költő elhomályosult, melancholikus tónusú, de rendkívül vonzó és megnyerő vonásokkal teljes portréjához. Az előadó szívvel, valami ösztönösen megértő, természetes intelligenciával és nagy szeretettel nyúlt témájához, magától értetődik tehát, hogy teljes sikert aratott. A forró és lelkes taps, mely előadása nyomán felzúgott, újból aláhúzta a régi igazságot, hogy az irodalom megértése és megéretése nem olyan tudomány, melyre csak szakdiploma képesít. Ahány ház, annyi szokás, ahány esztétikus, annyi tragikum elmélet. Ebből a megállapításból indult ki a másik előadó, dr. Hein Tádé bencéstanár, aki szintén irodalomtanár és esztétikus, tehát egyéni íze volt az általa kifejtett tragikum elméletnek is. Az élet valóságai gyakran kemények és igazságtalanok — ismerte el az előadó, a tragikumhoz mégis megkívánja, hogy harmonikus érzéseket váltson ki belőlünk. Például egy viruló szép fiatal leány holtan összeesik az utcán. Kétségbeesünk a sors igazságtalanságán, de aztán eszünkbe juthat, hogy ki tudja mennyi rosszat, csúnyát, tartogatott a jövő ennek a fiatal lánynak. FebruárDessewffy Bella operaénekesnő és Horváth József hegedűművész ■ HANGVERSENYE. Csütörtök Jegyek MflHR könyvkereskedésben. Fischer Emil divatáruháza Sopron, Várkerület 43. Telefon 157. Príma fehér férfi ing K 141.000 Prima frakking K 155.000 Selyemszövetek Menyasszonyi fátyol Glace keztyük Álarcok Koszorúk Csipkék