Sopronvármegye, 1926. március (29. évfolyam, 49-73. szám)
1926-03-02 / 49. szám
XXIX Árfolyass, 49. szil Ára 2000 korona. Kedd, 1926 március 2. lmtMVARMEGYE ELŐFIZETÉSI ÁRAK: egy hónapra_________35.000 korona Negyedévre_________ 100.000 korona Hirdetések falviétá Inak tarifális éren. RÁBAKÖZI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Sarkearteség és kiadóhivatal SOPRON Sapatgyörgy-ecea 11. Telefon 624 és 446 FtSkkSadóhivatal éa cserkesztőség CSORNÁN, Crssébel-acea. A francia követ Bethlen miniszterellöknél. soproni bor. A francia kormány felvilágosításokat kér a frankbizottság jelentéseivel kapcsolatban. Budapest, márc. 1. Cinchant budapesti francia követma délelőtt féltizenkét órakor megjelent gróf Bethlen István miniszterelnöknél, akinél azonban csak rövid ideig tartózkodott. Távozása után sem a követ nem akart nyilatkozni, sem pedig a kormány részéről legalább ezideig nyilatkozattétel nem történt. A nemzetgyűlési képviselők között az a hír terjedt el, hogy Clinchant látogatása a frankügyben legutóbb lefolytatott pótnyomozás újabb eredményeivel függ össze. Párizs, márc. 1. A kormány utasította Clinchantbudapesti követet, hogy tegyen újabb erélyes lépést gróf Bethlen miniszterelnöknél és kérjen a parlamenti vizsgálóbizottság két jelentésére nézve többféle felvilágosítást. A diplomáciai lépés előreláthatólag hétfőn reggel fog megtörténni. A párisi lapok szerint a francia kormány nincs megelégedve a frankhamisítók ellen folytatott eljárás menetével és a kamarában kedden készülő interpellációs vita során állítólag erélyes felszólalások fognak elhangzani a magyar hatóságok ellen, ha addig teljesen kielégítő válasz nem jön. Frankvita a nemzetgyűlésen. Budapest, márc. 1. A nemzetgyűlés folytatta a frankhamisítás ügyének tárgyalását. Farkas István (szoc.) A frankhamisítás a kormány bűne, mert lehetővé tette, hogy egy társaság az állami intézetben hónapokon át hamis pénzt gyártson. A kormány bűne az is, hogy még ma is forradalmi állapot van, titkos szervezetek vannak. Soha úgy nem kompromittálták még a hazafiságot, mint most 5 év alatt és soha még úgy meg nem gyalázták a kereszténységet, mint ahogyan a kurzus tette. Kétségbeejtő az is, hogy akadjon régi történelmi magyar megye, mely a sajtóeltiprását követeli. A sajtó olyan, mint a szűzleány, ha csak egy kicsit bántják, már nem szűz. (Láng János közbeszól: A Népszava már repedt sarkú ! ... Pikter Emil: A Szózatot a publikum tiltja be!...) Utal gróf Károlyi Imre vallomására, amelyből kiderült, hogy Teleky gróf is egyik szervezője volt a frankhamisításnak. Ha akormány szolgálatot akar tenni a nemzetnek, akkor haladéktalanul hagyja el a helyét. .A frankügy főbürsösei szabadon járnak, a szegény megtévedt kisemberek ellenben fogságban vannak. Pesthy igazságügyminiszter: Azok tudtak a dologról! Rakovszky István: A miniszterelnök is tudott és mégis szabadon jár! Őrffy Imre: A kormány politikai felelősségét nem lehet megállapítani, csupán Nádosy miatt tartozik politikai felelősséggel a belügyminiszter. Ismerteti a frankügyben elhangzott tanúvallomásokat, nincs — úgymond — egyetlen olyan vallonján sem mely terhelő lenne a kormányra. Pikter Emil. A Bethlen-kormány politikai felelőssége még abban az esetben is fennáll, — mondja, — ha nyomozás során az nyert volna megállapítást, hogy a kormány semmi mulasztást nem követett el. Annak ellenére, hogy ilyen mulasztások hiánya a nyomozás során nem merült fel és a kormány még mindig helyén marad. Ez csak annak a politikai légkörnek köszönhető, amelyet a Bethlen kormány honosított meg az országban. Erre a légkörre jellemző egyébként az is, hogy amíg Andréka főkapitány inzultálóját, ezt a hisztériás leányt még mindig letartóztatásban tartják, addig Vázsonyi merénylőit szabadon engedték. Bársony János egyetemi orvostanár vasárnap meghalt. Budapest, márc. 1. Vasárnap hosszas szenvedés után meghalt dr Bársony János egyetemi tanár, az I. számú nőgyógyászati klinika vezetője. A kiváló nőgyógyász már hosszabb idő óta súlyos és fájdalmas csontbetegségben szenvedett, amely az utóbbi hetekben egyre rosszabbodott és végül is egy lábtörés következtében annyira súlyossá vált, hogy két nappal ezelőtt az orvosok már feladták a reményt, hogy Bársony tanárt megmenthessék. Bársony János tanár, aki 66 esztendős korában halt meg, több mint negyven évig folytatott orvosi működést. Miután a Bécsi és budapesti egyetemeken tanulmányait befejezte és doktorrá avatták, a nőgyógyászatnak szentelte munkásságát és tudományos kutatásait. 1898-ban a nőgyógyászat nyilvános rendes tanárává nevezték ki a budapesti egyetemen, tíz évvel később pedig az első számú nőgyógyászati klinika igazgatója lett. Nagyszámú tudományos könyvet adott ki, kísérleteket folytatott a gyermekágyi láz leküzdésére és ő alkalmazta legelőször a szublimátoldatnak a vérbe való fecskendezését. Bársony János az 1922—23. tanévben rektora volt a tudományegyetemnek Ebben az időben már élénk részt vett a szélsőjobboldali politikai mozgalmakban, pártfogója vot a diákok bajtársi szervezkedéseinek és erősen, talán túl erősen is exponálta magát a numerus clausus kérdésében. Emlékezetes még az a pere, amelyet egy budapestinapilap szerkesztője ellen folytatott, aki az őspolitikai működését bírálat tárgyává tette. Bartal Aurél volt főispán autóbalesete Szombaton délelőtt a Nagytétény és Martonvásár közötti oszágúton autóbaleset történt. Délelőtt 10 órakor indult el Faddról Bartal Aurél volt főispán nagy Ansalokocsijával. A kormánykeréknél a soffőr ült, a kocsiban Bartal Aurél és tizenhároméves fia. Alig hagyták el Nagytétényt, a nyílt és jó országúton meglehetősen gyorsan robogó autó hátsó kerékgumija szétpukkant. A soffőr nyomban erősen fékezni kezdett, de a nedves országúton a kocsi tovább csúszott, majd az erős fékezés hatása alatt saját tengelye körül kétszer megfordulva felborult. Bartal Aurél bal karja törött el, fia, aki egy fához vágódott, koponyarepedést szenvedett. A felborulás után az autó lángbaborult. Sebesülésük súlyos, de már túl vannak az életveszélyen. Éles kritika hangzott el a múlt héten a soproni bor ellen. Nem azért, mintha a soproni bor rossz volna, ellenkezőleg, azért, mert nagyon is jó. A jó bor pedig, a zamatos muskotály, a gyöngyöző vörös és a sűrü bikavér, jobban árt testünk-léleknek, mint a zavaros lőre, a hig vinkó. A soproni bor veszedelme kitűnő minőségében rejlik, azért indokolt a mementó, amit Szilvási Gyula dr. soproni orvos emelt a busensankok bomlasztó mámora ellen. A busensank a soproniak mindent felejtető ópiumbarlangja. A nirvána, ahol mindig kék az ég, a hetedik menyország, ahol nincsen gond, a sík mező, ahonnan pillangószárnyon libben a megenyhült gondolat virágos tájak felé . . . Persze, balga, aki ezt elhiszi! Aki bejárta a soproni bormérőket, a józanság távlatából megállapíthatja, hogy olyan levegő üti meg őket, ahol minden csak ellenkezője annak, ami vidám, könnyű, felemelő. Alacsony menyezetű szobákban kabátban, kalapban, emberember hátán az esti órákban. Sürü füst majd széjjelfeszíti a mestergerendákat, az örökmécs lángja ködös távolságban pislog Szűz Mária képe alatt, luteránus háznál a nagy reformátor és Melanchtoni Fülöp arcvonásait nem lehet egymástól megkülönböztetni. Mindenki beszél, zajong. A szó azonban nem lángoló, nem szellemes, legkevésbé sziporkázó Ami vita elhangzik, tompa, egyhangú szó dulakodás valami együgyű kérdés felett. Jellemző, hogy a soproni borozók úgy iparkodnak s egymást a maguk igazáról meggyőzni, hogy ugyanazt a három négy szót megismétlik. Eöbb csendesebben, aztán hangosan, fortisszimóban végül. És közbe-közbe, míg a kártyás vendégek ökle meg-megdöngeti az asztalt, már felhangzik a »Hau her wennst di traust!« Üss meg, ha mersz . . . Minden verekedés, ami soproni bormérőben keletkezik, ezzel a passzív gyűlölködéssel kezdődik: »Üss ideg, ha mersz!* A soproni hős az ellenfelére bízza a késelés megindítását;* eleve lesimítja magáról a felelősséget. Ez minden inkább, csak nem hősi és bátor cselekedet. Mindamellet mégis megesik az első ütés, előkerülnek a villogó kések és a hideg penge belenyisszen a forró húsba, ömlik a vér. Sopronban némely gazdapolgár-család nem is annyira a bornak, mint inkább a borozást követő késeléseknek köszönheti teljes kimúlását. Sok családnak magva szakadt, de nincs tár, csak egy olyan család is, amelyből nem követelt volna halálos áldozatot a vasárnapesti késelés. A Kis- és Balfi utca, az Újtelek utca krónikásai egész névsort adhatnának e sorok igazolására. De téves ítélet volna, ha azt állítanók, hogy csakis a gazdapolgárokat vonja a soproni bormérés a maga bűvkörébe, amely minden, csak nem bűvkör. Nos hát ebben a bűvkörben estenkint ép úgy jól érzi magát sok soproni polgár és munkás is. Százan, ezren és megint ezren vannak, akikbe bebotlanak az esti egy-két liter mellé, hol aztán bódult fővel, nehéz tagokkal keljenek útra hazafelé. Sőt annyira es a soproni bor vonzóereje, hogy az idegeneket is lehúzza magához. Sok messze földről érkező tehetséges ember veszett el örökre a soproni bormérések bomlasztó gőzében, maradt meg örökre be nem teljesülő ígéretnek. Sopron álmatag, ötlettelen tengődése, már a régibb időkben is, bizony sok tekintetben a kitűnő soproni