Sopronvármegye, 1926. április (29. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-01 / 74. szám

Csütörtök, 1830 Április 1. XXIX. ^violyaai, 74 snäa. ~im ........ niwÉiirMMiiiVii' imim ...uwÁrai 2 000korona SOPRONVÁRMEGYE ELŐFIZETÉSI ÁRAK : fagf sc­opm---------------35000 korona Negyedén­ e----------------JOO.OOO korona­­ Hirdetések felvétetnek tarifális áron. RÁBAKÖZI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP g.ga«roaaroM«iMMHaM«BMroroMrorowhk­ii»n»MiiMnM«MM««M Szerkesztőség és kiadóhivatal: SOPRON Szentgyörgy-ucca 11. Telefon 524 és 448 Fiókkiadóhivatal és szerkesztőség CSORNÁN, Erzsébet-u­cca 'j Bethlen miniszterelnök erélyes eszközökkel szünteti be a titkos társaságok működését !Budapest, márc. 31. Bethlen István­­gróf miniszterelnök a kora délelőtti órákban megjelent hivatalá­ban, ahol a genfi tartózkodása alatt felhal­mozódott adminisztratív teendőket intézte el és részletesen informáltatta magát a legutóbbi napok eseményeiről. Hivatalos személyeken kívül nem is bocsátottak sen­kit a miniszterelnök elé aki az egész na­pot az informálódásnak és a pártközi kon­ferencia előkészítésének szentelte. Kormány­­párti körökben megütközéssel beszéltek az ellenzéknek arról a tervéről, hogy a hús­véti vakáció után újból a Ház elé viszik a frankhamisítás ügyét és erre vonatkozóan Rubinek István, a frank ügy­­volt előadója, a következő érdekes nyilatkozatot tette: — Igen helytelen taktika volna az el­lenzék részéről, ha a húsvéti szünet után újból a frankhamisítás ügyével foglalkoz­nék ahelyett, hogy megelégednék a titkos társaságok kérdésének kilátásba helyezésé­vel. Bethlen miniszterelnök húsvét után nyomban össze fogja hívni a pártközi kon­ferenciát és számít arra, hogy az ellenzék­nek itt megjelenő vezető tagjai elő fogják terjeszteni a titkos társaságok működésére vonatkozó adataikat. A kormány el van határozva arra, hogy ezen adatok alapján megindítja a nyomozást és a tényállás tisz­tázása után megteszi mindazokat­­az intéz­kedéseket, amelyek garanciául szolgálhatnak arra, hogy a titkos társaságok végérvénye­sen befejezik szereplésüket. Ez olyan kon­krét eredmény amelynek elősegítése sokkal inkább megfelelhet az ellenzék­­célkitűzésé­nek, mint a frankhamisítás ügyének teljesen hiábavaló felmelegítése. Lovászy hazajön az emigrációból. Budapest, márc. 31. Bécsből jelentik, hogy Lovászy Márton, aki már hosszabb ideje ott tartózkodik, el­határozta, hogy végképpen visszatér Ma­gyarországra és legközelebb már Buda­pestre érkezik. Az első forradalom kitörése után Lovászy tudvalévően kultuszminiszteri tárcát vállalt a Károlyi-kormányban, azonban elsők között volt, akik Károlyit otthagyták, amikor jelei mutatkoztak annak, hogy ez a kormány nem tud kellő eréllyel szembe­­szállani a forradalmi szélsőségek ostromával. A bolsevizmus bukása után Lovászy Márton tagja lett az első Friedrich kor­mánynak, de csakhamar erről­­a minisz­terségéről is leköszönt. Ezután Lovászy Márton néhány hónapig­­még Buda­pesten tartózkodott, majd elhagyta az or­szágot, előbb Bécsben, azután Pécset élt s végül ismét Bécsbe költözött ahonnan most hazatér Budapestre. Még nincs meg a Kertész­ utcai gyilkos. Budapest, márc. 31. A főkapitányság gyikossági ügyben nyomozó csoportja és referensei még min­dig nem adták fel a reményt, hogy a ker­tész utcai gyilkosság ügyében a tetteseket vagy tettest megtalálják. Két gyam­­ok szól az ismeretlen patikus ellen, akiről több tanú is megemlékezett. Mint ismeretes, az áldozat ágya alatt egy kis, félig telt fekete kézitáska volt, melyben egy klóretites fecs­kendőt találtak, amelynek hátlapján ez az üzleti numeráció volt látható :­­OFOO—480. A rendőrségnek az a gyanúja, hogy a klór­etilt, amely külföldi gyártmányú narko­­tizáló, fájdalomcsillapító szer, amely szer nem is minden gyógyszertárban kapható. Köhler Ottónénak ugyanaz a patika-isme­rőse szerezhette, akiről Köhlerné említést is tett egy alkalommal, hogy majdnem meg­mérgezte őt. A rendőrség most minden energiájával Köhlernének ezt az ismerősét keresi. Nagy vasúti szerencsétlenség. London, március 31. A bogotai vasútállomás mellett kisik­lott egy gyorsvonat és a romokra rásza­ladt egy tehervonat. Az utasok közül 24 meghalt, köztük egy kolumbiai szenátor. Anyja halálának évfordulóján mellbelőtte magát egy turileány. Budapest, márc. 31. Ma reggel Aggteleki utca 2/a számú házban lévő lakásán Boros Margit huszon­hatéves urileány mellbelőtte magát. Az életunt Boros Margit sógoránál, Sellő István ügyvédnél lakott. Évekkel ezelőtt bankhiva­­talnoknő volt, de nemrég nővérével, Seblő Istvánnéval együtt kibérelte a Beszerzési Részvénytársaság egyik keleti pályaudvari újságpavillonját és ott dolgozott. Csendes, jómodorú és intelligens leány volt, azonban az idegei nem voltak rendben, de a családja semmi különösebbet nem tulajdonított en­nek. Éppen ma egy éve, váratlanul meg­halt az édesanyja s ez a váratlan halál ak­kor annyira lesújtotta, hogy hónapokon át buskomer volt s úgy látszik, anyja halálá­nak évfordulója ma is mélyen hatott reá. Ebben a lélekállapotban valósággal a sors adta kezébe a fegyvert, ugyanis egyik régi üzletfele, egy utazó, tegnap otthagyta nála revolverét, hogy őrizze addig, amíg vissza­tér. Ma reggel, amikor nővére, Sellő Ist­vánná eltávozott a lakásáról, hogy üzletét kinyissa pár perc múlva visszatért, mert valamit otthonfelejtett. Margit, aki azt hitte, hogy nővére már elment, fölkelt az ágyból és az utazó revolverével abban a pillanat­ban lőtte mellbe magát, amikor nővére be­lépett. A szerencsétlen leány azonnal el­vesztette eszméletét. Nővére ekkor átsza­ladt a szomszédos Deák Ferenc szállodába és telefonált a mentőkért. Amikor a mentő­orvos megérkezett, megdöbbenve látta, hogy csengetésére maga az öngyilkos Bo­ros Margit nyitott ajtót. A mentőorvost arra kérte, hogy hagyja meghalni, aztán újból elvesztette eszméletét. A mentők azonnal beszállították a Rókus-kórházba. Kaposvárott tilos az utcán a húsvéti locsolás­ Kaposvár, március 31. Dr. Cséry Bálint rendőrfőtanácsos ren­deletet adott ki, amelyben eltiltja az utcai húsvéti öntözést. A rendőrségre ugyanis tömegesen érkeztek az olyan panaszok, amelyek szerint az előző években a húsvéti locsolás ürügye alatt éretlen fiatalemberek tönkreteszik a nők ruháját. A rendelet ér­telmében a rendőrkapitányság erélyes in­tézkedést tett, hogy húsvétkor a kaposvári utcákon az öntézködést akadályozzák meg. Lám a rím arngMiat a Rman­­nnirir­in­ Bank ke!# A­­Széchenyi-tér egyik legragyogóbb üzlethelyiségének finom,­­vasrácsos ajtói hetek óta zárva vannak. Valamikor kávéház volt, majd fényesen átalakították s a Nyu­gatmagyarországi Bank nyitotta meg benne üzletét. Aztán jöttek a rég megjósolt gaz­dasági bajok, amikor megtörtént az a hihe­tetlen eset, hogy a bankoknak sem volt pénzük, hitelt sem kaptak s gyors egymás­utánban két pénzintézet szüntette meg mű­ködését. Ezek egyike volt a Nyugatmagyar­országi Bank. Sőt ő nyitotta meg a sort, ő eresztette le legelőször tükörablakaira a rozsdás rollat. Azóta egyebet sem tesznek az em­berek, mint találgatják, milyen újabb üzlet kerül a Nyugatmagyarországi Bank helyére. Ma nem könnyű boltot nyitni, hiszen a meglevő boltok tulajdonosai is csak hihe­tetlen erőfeszítéssel tudják vasredényeiket reggelenként fölnyitni s igazán csoda, hogy a Várkerületen még egyáltalán van üzleti élet. A megürült bankhelyiség azonban olyan előnyös helyen van, hogy még a mai időkben sem maradhatnak sokáig csukva ajtói. Ezzel mindenki tisztában van Az egyik azt jósolja, hogy a budapesti Gerbeaud, vagy Galambos mintájára cuk­rászdát létesítenek benne, amely találkozó helyévé válna a város és környék előkelő köreinek. Ez, ha nem terv is még, ötletnek is kiváló, mert ilyen alkalmatosság tényleg hiányzik Sopronban. Mások szerint a Görgey féle bár kerül ide, melynek mostani helyiségeit az új tulajdonos, dr. Márkus Ferenc ügyvéd állítólag föl akarja mondani. Beszélik azt is, hogy a hajdani kávéház eleve­nednék meg a sok mindenre alkalmas helyen. Elhisszük, hogy vannak tervek a bank­­helyiséggel kapcsolatban. Talán több is, mint amennyiről beszélnek a városban. Kérdés azonban, hogy egyelőre komolyan szóba jöhet e valamelyik megoldás. Aligha, cáfolalom, még hosszabb ideig csak régi üzletek bezárásával és nem újak keletkezé­­sével lehet számolnunk. Egy üzlet azonban, holtbizon­yos, hogy kitűnően beválna a Széchenyi-téren s melegen ajánljuk is meg­valósításra a­­városnak. Amily mértékben eső az általános gazdasági krízis, azon mértékben nő a magánosok nyomora. A bankok ma már a leghitelképesebb cégek­nek se igen hiteleznek Hogyan hitelezné­nek a kisembereknek, a hivatalnokoknak, iparosoknak, munkásoknak. A kisember, ha megszorul, kénytelen uzsorásokhoz for­­­­dulni, akik nagy számmal garázdálkodnak a városban s akik kiszipolyozzák áldozataik­­ vérét is. Ezen a keserű állapoton csak egy vá­­­­rosi zálogház fölállításával lehetne segíteni.­­ Elsőrangú üzlet lenne a városra, hiszen­­ kitűnően prosperálnak a h­asonló intézmé­­­­nyek más városokban is s emellett a mai súlyos időkben elsőrangú szociális célt is szolgálna Sopron hatósága a lakossággal szemben. A helyiség, melynél alkalmasabbat , erre a célra kívánni sem lehetne, tö meg van hozzá. A Nyugatmagyarországi Bank volt Széchenyi-téri helyisége kínálkozva kínál­kozik zálogháznak. A fényes, kényelmes, pultos helyiség irodának, árverési csarnok­nak egyaránt beválna, félemeleti helyisége pedig raktárhelyiségül szolgálhatna, amire zálogháznál szintén szükség van Meg kell próbálni. Ismételjük, jó üzlethez jutna a város, jól járna a közönség s kenyérhez jutna néhány nyomorgó áldozata is a B és C listáknak

Next