Sopronvármegye, 1927. május (30. évfolyam, 98-122. szám)
1927-05-01 / 98. szám
a SOPRONVARMEGYE 1927. május 1. A földreform és Sopron város autonómiája. Sopron szab. kir. város törvényhatósági bizottsága az O. F. B. elnöki tanácsánál és a minisztériumoknál feliratban, tanácsa a tiszti főügyész utján előterjesztésben tiltakozott az ellen a mód ellen, ahogy a szomszédos községek gazdáinak kérésére a földreformot Sopron város területén az OFB ítéletei megoldani kívánják. Az általános felzúdulásnak és magas közbenjárásoknak meg volt eddig az az eredménye, hogy az OFB elnöki tanácsa elhatározta az ítéletek felülvizsgálását egész terjedelmükben és nem szabad kételked- nünk abban, hogy meg van a komoly szán- i dék, hogy orvosoltassék minden sérelem, amelyet az ítéletek akár a közérdeken, akár a városnak mint földtulajdonosnak, vagy magánosoknak jogos érdekeire okoznak. Sajátságos dolog lett nálunk a földreformból. Mindenki azt remélte tőle, hogy az ország földművelő lakosságának földéhségét fogja kielégíteni és a földbirtok egészségtelen megosztását egészségesebb mederbe terelni. A hitbizományok urai és a holtkéz kezében levő rengeteg földterületekből remélt az ország földéhes lakossága és ehelyett a holtkéz birtoka alig csökkent, a hitbizományosoké is nagyon mérsékelten, de akárhányszor mindent elvettek azoktól, akik földjüket az utolsó 50 év alatt szerezték, s bármily mintaszerű gazdálkodást folytattak is rajta. Tagadhatatlanul ennek ellenére sok jogos igényt kielégített a reform, de még több elkeseredést fakasztott. Az pedig, ahogyan e reformot Sopronban végrehajtani akarják, egyenesen elképesztő. E városban egyetlen nagyobb birtokos van: a város maga. De ennek birtoka semmiféle földéhségnek és fejlődésnek útjában nem állott. Aki földet akart bérelni, kaphatott amennyit akart. Az egyik középbirtok a kisgazdák szövetkezetének van 27 év óta kezén, amely azt tagjai között szétosztva műveli. Éppen a napokban határozta el a közgyűlés, hogy haszonbérbe fogja adni azokat a mezőgazdasági ingatlanokat is, amelyek a háborús és közvetlen háború utáni kivételes állapotok következtében fuvarozási üzemének fenntarthatása céljából házi kezelése alá kerültek. A mezőgazdasági földbirtokrendezés kérdését olykép oldja meg az OFB ítélete, hogy a herceg Esterházy hitbizomány és a város tulajdonát képező ingatlanokból vesz el, azokat adja törpebirtokok, vagy kishaszonbérletek alakjában a szomszédos községek gazdálkodó lakosságának. Hogy ez helyes, vagy nem, vitatható volna, de úgy a város, mint a herceg elszenvedheti azt a sérelmet, amely őt éri. Az a mód azonban, ahogyan Sopronban a házhelyrendezést megkísérli az OFB ítélete, senkinek sem okozott örömet, mindenkiből csak elégedetlenséget és elkeseredést váltott ki. A törvény feljogosítja az OFB-t, hogy házhelyek céljaira mezőgazdasági ingatlanokat korlátlanul megszerezhessen, ha a sürgető lakásszükség kielégítésére másként nem lehetne a helyi viszonyoknak megfelelő nagyságú házhelyeket, bárha nem is közvetlenül, a községi belsőségek mellett kihasítani. Tehát csak ott van házhelyrendezésre szükség és ott van joga az OFB-nek ily célú megszállásra, hol a sürgető lakásszükség másként nem oldható meg, így azonban megoldhatónak látszanék. Már többször megírtuk lapunkban, hogy Sopron városában van lakásszükség, de házhelyszükség nincs. Házhelyet emberemlékezet óta a város közvetlen közelében, akár a Kurucdomb, akár a Bécsidomb, akár a Pécsidomb felőli részén, de másutt is sokkal többet bocsát a város majdnem ingyen és oly kedvező feltételek mellett mindenkinek, aki építeni akar és képes rendelkezésére bocsátani, hogy ha a lakásszükség ily módon megszüntethető volna, Sopronban rég nem hallatszanék híre sem a lakásínségnek. Itt azonban a lakásszükség még tőkeinséggel is párosul. Olyanok szűkölködnek lakásban, akiknek nincs arra sem tőkéjük, hogy egy házhelyet vásároljanak. Hát még arra, hogy egy házat felépítsenek és berendezzenek. E városban a lakásszükséget nem lehet házhelykiosztással megoldani. Építsen az állam, építsen a város bérházakat, amelyekben emberséges feltételek mellett bérlakást kaphat a reászoruló és Sopronban nem lesz lakásszükség. Azonban a házhelyrendezés úgy, mint az OFB tervezi, az építkezéseket nem fokozni, hanem teljesen megakasztani alkalmas. Hiszen az építőtelkek egész halmazát később megállapítandó kártérítés ellenében elveszi mai tulajdonosától és odaítéli olyanoknak, akik arra építeni soha sem lesznek képesek. Egy pillantás a társadalmi szervezetek által összegyűjtött igénylők jegyzékébe, minden hozzáértőt meggyőz arról, hogy az ott felsorolt 968 név közül 10 sincs olyan, amelynek viselője a házhely kifizetéséhez és az építkezéshez szükséges tőkét belátható időn belül megszerezni tudná, vagy szándékolná. A helyzet tehát az lenne, hogy a házhelyek jelenlegi tulajdonosai nem építkeznének, mert a házhelyük megváltásra van kijelölve, de nem építkeznek azok sem, akiknek erre igényük van,mert ahhoz anyagi képességük hiányzik. Az igénylők túlnyomó többsége csak abban a reményben iratkozott fel, hogy a házhelyet ingyen, vagy majdnem ingyen kapja és ahhoz még olyan állami, kamatnélküli kölcsönt is kap, amelyből minden ember szíve vágyát, az ízlésének megfelelő kényelmes és biztos saját otthont megteremtheti. Ez a remény semmivel sincs megalapozva. A törvény értelmében a rendes forgalmi árat kellene a házhelyért megfizetni, arra pedig, hogy városi házak építésére kedvező törlesztéses kölcsönöket bocsásson az állam rendelkezésre, olyanoknak, akik még a házhelyet sem tudják kifizetni, nincs semmi kilátás. Még megérthető volna az OFB eljárása, ha oly helyeken váltana meg ingatlanokat, ahol az építő szabályrendelet földszintes családi házak építését engedi meg. Vagy ahol a város a saját tulajdonát képező ingatlanokat nem kínálja majdnem ingyen az építeni akaróknak. De mit szóljon az ember ahhoz, hogy házhelykiosztás céljából megváltanak oly ingatlanokat, ahol csak emeletesnél magasabb fluxusépületek építhetők és megváltani rendel a nyaraló- telepbe eső lővértelkeket, olyanoktól, kik attól nem akarnak megválni, holott a város országszerte keres olyanokat, akik az általa önként felajánlott ilyen telkekre épüeteket emelnek. Több napos vita folyt nem régen a magyar törvényhozás mindkét házában afelől, hogy mily értékes kincs a törvény- hatóságok autonómiája és mennyire kell az állam minden szervének ügyelni arra, hogy az sérelmet ne szenvedjen. " A földbirtoknovella a törvényhatósági joggal felruházottvárosoknak azt a jogot biztosítja, hogy a szabályozási tervbe bevont, vagy a városi hatóság által ipari, kereskedelmi, vagy más közérdekű célra már kijelölt területekre megváltási eljárásnak csak a törvényhatósági bizottság hozzájárulásával van helye. Az OFB meg sem kérdezte a törvényhatóságot, hanem elrendelte enélkül a megváltási eljárást, nemcsak olyan területekre, amelyeket a város a szabályozási tervbe bevont, hanem olyanokra is, amelyeket ipari célokra már kijelölt, ott gyárat, vagy kereskedelmi kertészetet engedélyezett, olyanokat, amelyeket közérdekből közlegelő, vagy sporttelep gyanánt jelölt ki. Az ítélet nem is állítja, hogy a törvényhatósági bizottság ezek megváltásához hozzájárult, csak azt mondja, hogy a város képviselői és kiküldöttei állandóan résztvettek munkálataiban anélkül, hogy ez ellen tiltakoztak volna. Sőt egyes telkekre azt állítja az ítélet, hogy a városi kiküldöttek az igénybevételhez kifejezetten hozzájárultak. Ez a kérdés még felderítést, további megvilágosítást igényel. A törvény a törvényhatósági bizottság hozzájárulását követeli az ily telkeknek megváltásához és ezt a hozzájárulást nem helyettesítheti a tanács kiküldöttjének sem passzív viselkedése, sem jogkörét meghaladó nyilatkozata. De a tanács kiküldöttei a leghatározottabban tagadják, hogy tiltakozásukból egy szemernyit is engedtek, vagy pláne a szabályozási tervbe bevont terület igénybevételéhez hozzájárultak volna. Hol van itt az igazság? Az ítélet tartalmaz valótlanságot, vagy a tanács kiküldöttjei beszélnek másként kérdőrevonásuk után, mint beszéltek az OFB kiküldött bírája előtt ? Miért nem kérdezték meg a törvényhatósági bizottságot, mielőtt nyilatkoztak és miért nem érte be az OFB a törvényhatósági bizottság helyett egy tanácsi tisztviselő nyilatkozatával, pláne, ha talán az a tisztviselő még házhelyigénylő gyanánt is jelentkezett. N tavaszi idényre! Divatos férfi, női- és gyermekkeztyük. Valódi chemnitzi harisnyák és zoknikra. Glacékeztye 7*80 P. Mosóbőrkeztyd 8*86 „ Férfi, fillingek 2 gallérral 31-34 selyemnyakkendők Újonnan érkezett divatos női kalapok óriási választékban 7 P-től. Bőrkézhtáskáre, minden fazonban. Gyermaktrikók, zoknik. Iránykalapaji IAV«, Költő Jenő divatáruháza Sopron, Várkerület 88. Telefon 393 A Magyarországon üzemben levő 3500 darab Fordson-traktor hirdeti az igazságot! Melis és Pintér Szomtenthely, Ford autézisák lépviselete. Talajon 77. Alkatrész-raktár, mintaterem, motorüzemű szerelőterep. Telefon 77.