Sopronvármegye, 1927. november (30. évfolyam, 244-268. szám)
1927-11-01 / 244. szám
XXX. évfolyam, 244. szám Ára 24 fillér Kedd, 1927 november 1. előfizetési Árak : Egy hónapra-----------------------280 pengő Negyedévre------------------- 800 pengő Vasárnapi szám 1 hónapra 10 pengő POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatalt SOPRON Várkerület 117. (Szentgyörgy-ucca 11.) Telefon 524. Fiókkiadóhivatal CSORNA, Erzsébet-ucca Bécsújhely is Sopron ellen fordul Interpelláció a bécsi parlamentben a Sopron-Burgenlandi autóbuszjáratok miatt. Sopron évek óta szívós küzdelmet folytat abban az irányban, hogy elveszített llinterlandját gazdaságilag újból magához kapcsolja és legújabban a Sopron— Burgenlandi autójáratok létesítésével igyekszik Sopron és Burgenland közt élénk személyforgalmat teremteni. Sopronniak ezt a törekvését nem mindenki nézi Ausztriában jó szemmel és különösen Bécsújhely féltékenykedik, hogy Sopron megint elhódítja tőle azokat a burgenlandi fogyasztókat, akik hajdan Sopronban, Trianon és főként a Bécsújhely— Burgenlandi autójáratok létesítése óta Bécsújhelyben vásárolnak. Bécsújhely érdekét (amint a Sopronvármegye a minap jelentette) a bécsi „Der Tag“ című napilap karolta fel; heves kirohanást intézett Sopron ellen, de egyben Schürff dr. osztrák kereskedelmi miniszter ellen is, akinek meg kellene adnia a Sopron—Burgenlandi kapcsolat burgenlandi részére az engedélyt. A.Der Tage nyiltan gazdasági veszedelmet lát Ausztria számára abban, ha Burgenland népét autóbuszok szállítják Sopronba. De a ,,Der Tag“ kirohanása, úgy látszik, nem lelte meg a kívánt hatást az osztrák kereskedelmi ministériumban e így most Bécsújhely néhány képviselőt mozgósított a maga gazdasági érdekeinek megóvására és a soproni terv elgáncsolására. Csak úgy, mint a ,,Der Tag“, az interpelláló képvselők is gazdasági okokat emlegetnek, míg a burgenlandi sajtó politikai veszedelmet sejt a soproni autóbuszok mögött és „magyar politikai agitátorok“ beözönlésétől félti Burgenlandot. Az öszszes Sopron ellen irányuló akcók célja természetesen marad a régi: Sopron rovására és Bécsújhely gazdasági előnyére meg kell akadályozni a Sopron—Burgenlandi autóvonal létrejöttét. Hangzik pedig az az interpelláció amely a bécsi parlamentben Sopron ellen hangzott el, a következőképen: „Még élénken emlékszünk arra, hogy minő nehézségeket okozott a kereskedelmi minisztérium Bécsújhely városi tanácsának akkor, amikor auóforgalmat akart Burgenland felé létesíteni. Mielőtt még Bécsújhely a burgenlandi autóvonalakat megteremtette, Burgenland forgalmi lehetőségei Ausztria irányában a lehető legrosszabbak voltak. A vasútvonalak elégtelenek voltak, Burgenlandnak tehát valósággal megváltás számba ment, amikor Bécsújhely megteremtette az autókapcsolatokat. Utóbb a postahivatal is megmozdult, de ez akkor volt amikor Bécsújhely Burgenland fővárosát s belekapcsolta a forgalmi hálózatba. Azóta Bécsújhely az autóbuszforgalmat még tovább fejlesztette. Burgenland lakossága, mely ezelőtt Sopronhoz volt kötve, most már gazdaságilag egyre szorosabban Ausztriához kapcsolódott. Sopron város emiatt panasszal fordult képviselőjéhez, aki véletlenül Magyarország kereskedelmi minisztere. A kereskedelmi miniszter azóta abban fáradozik, hogy Burgenland gazdasági köreit ismét Sopronhoz láncolja. Úgy akarja ezt a célt elérni, hogy Sopron és Burgenland közt autóbuszforgalmat létesít. Sopron város egy osztrák céggel egyetemben egy olyan autókapcsolat létesítésére törekszik amely Sopronból Kismartonon át Mödlingig vezetne. Sopron a magyar tervek szerint ismét Burgenland gazdasági központjává váljon. A magyar kereskedelmi miniszter máris megadta az autóvállalatnak a magyar területre szóló koncessziót és úgylátszik egyik kijelentése szerint, amit mostanában Sopronban tett, erősen bízik abban, hogy az osztrák kormány megadja az osztrák részen is a koncessziót. A cég, amely a forgalmat lebonyolítaná, a Lübeck cég, mégpedig olyan cég, amely mögött német nacionalista körök lappanganak. A magyar vállalat támogatásának az volna az eredménye, hogy Burgenland részben Ausztria számára gazdaságilag elveszne; hogy az új vállalatnak ez a célja, azt a magyar kereskedelmi miniszter soproni beszédében nyíltan bevallotta. Nem lehet osztrák minisztériumok feladata, hogy magyar expanziós törekvéseket Burgenland területén támogasson. Épp ezért kérdezzük a szövetséges kormánytól: Hajlandó a szövetséges kormány arról gondoskodni, hogy meghiúsuljanak azok a magyar tervek, amelyek Burgenlandnak Sopron felől való gazdasági meghódítását tűzte ki célul ?“ .1. Ebből a bécsi parlamenthez benyújtott interpellációból is kitűnik, hogy Sopron ellenfelei szívósak a Sopron ellen folytatott harcban és hogy még nagyon kétséges, hogy a bécsi kormány megadja-e a koncessziót az osztrák fenhatóság alá tartozó területen. Kétségessé különösen azzal vált, mert a kismartoni kormánypalota most rendezett munkásünnepén dr. Schürff kereskedelmi minisztert ,,Burgenland legjobb barátjaként“ ünnepelték, úgy, hogy Schürff miniszter a koncesszió megadásától a maga burgenlandi népszerűségét félti. Egyelőre biztos, hogy a mödtingi Lo- Ibeck cég kérvénye még sokáig fog a mi-niszteri íróasztal fiókjában áporodni. Egy soproni egyetemi hallgató élményei a grenoblei egyetemen A francia középiskolákban azt tanítják, hogy a magyarok még mindig felszedik a falvaikat és vándorolnak. Grenoble francia egyetemi város öreg falai között minden nyáron összetalálkozik néhány száz diák a földgolyó minden részéről, egyetemi hallgatók mind az öt világrészből, akik a híres francia főiskola négyhónapos nyári tanfolyamán, a Coins de vacance-on tökéletesítik francia nyelvtudásukat. Az idei nyáron háromszáz diák verődött össze ezen a nyári tanfoyamon: magyarok, angolok, németek amerikaiak, olaszok, macedónok, japánok, kínaiak, siamiak stb. A harminc tagból álló magyar csoportban ott volt Bethlen István gróf miniszterelnök fia is és egy soproni egyetemi hallgató, ifj. Horváth István, Horváth István soproni szabómester fia, aki a napokban tért vissza a 4 hónapos karnisról Grenobleból, ahonnét nagyon érdekes élményeket hozott magával arról a négy hónapról, amelyet 15—20 nemzet fiainak a társaságában töltött. Nem Horváth Istvánnak, hanem a magyar egyetemi hallgatónak az impressziói érdekesek ebből a Grenobleben töltött négy hónapból, aki megdöbbenve vette tudomásul, hogy a világ nemzetei milyen szomorúan keveset s azt is mennyire torz alakban, tudnak Magyarországról. Egyetemi hallgatók a művelt nyugat nemzetéből, akik 1—2 év múlva nemzeteik szellemi vezetői lesznek, akik hites világtörténelmet, kultúrismereteket tanulnak, nem tudnak a magyarokról úgyszólván semmit. Erre vonatkozóan, hogy a különböző nemzetek hogyan ismernek, illetve nem ismernek bennünket, igen érdekes epizódokat mondott el nekünk a Grenobletx il hazajött soproni egyetemi hallgató azokból a beszélgetésekből, amelyeket ott a különböző nemzetiségű egyetemi hallgatókkal Magyarországról, a magyarokról folytatott. Mit tanítanak a magyarokról a francia középiskolákban ? — Megdöbbentő volt hallanom — mondja a Grenobleban járt soproni egyetemi hallgató, — azokat a megjegyzéseket idegen kollégáim részéről, amelyekkel a magyarok iránti legsötétebb tudatlanságokat árulták el. Egy francia egyetemi tanár például nem tudta azt, mielőtt fel nem világosítottam, hogy a világháború befejezése óta már nem tartozunk az osztrákmagyar monarchiához. Olvastam a francia középiskolákban most használatos történelemkönyvet, ebből azt tanulják a francia diákok, hogy a magyarok falvai sátrakból vannak, s ha egy helyütt megunták, felszedik a falvaikat és tovább vándorolnak a Duna menti síkságokon. A magyar történelem alakjai közül csak Kossuth Lajost ésTisza Istvánt ismeri a külföld. A Grenobleban összegyűlt különféle nemzetiségű egyetemi hallgatók közük a németeket és olaszokat kivéve, a magyar történelemből három alakot ismernek: Kossuth Lajost, Széchenyit és Tisza Istvánt, Tiszáról is inkább csak az angolok tudnak. Az angolok Tisza Istvánt tartják az egyetlen magyar, illetve osztrák-magyar politikusnak aki ellenezte a világháborút. A többi nemzetek semmi mást nem tudnak Magyarország múltjáról, mint a Kossuth Lajos személyével összekapcsolódó 1848-as eseményeket. Az ország jelenéről, hogy mi lett Magyarországgal a háború után, semmit sem tudnak. Kossuth Lajos beszédeit tanulják a kínai egyetemein. Kínai és japán diákokkal is beszélt Horváth István Grenobleban, akik, mikor megmondta, hogy magyar, nagy lelkesedéssel beszéltek mindjárt,Koszorúdról, ahogy Kossuth nevét kiejtették. Elmondták, hogy amióta egy híres kínai történettudós Long-Yan-Kung kínai nyelvre lefordította Kossuth Lajos beszédét, azóta Kina intelligenciája elismeréssel és hódo