Sorsunk. A Janus Pannonius Társaság folyóirata, 1946 (6. évfolyam, 1-3. szám)

1946 / 1. szám - Tersánszky J. Jenő: A halál kedves fia

12 TERSÁNSZKY J. JENŐ: A HALÁL KEDVES EIA. Ifjú katona: Halál: Ifjú katona: Halál: Ifjú katona: Halál: Ifjú katona: Halál: Ifjú katona: Vad katona: Kar: Halál: Vad katona: Halál: Vad katona: De dicsőbb, ha ott a gyáva Állja meg helyét... Hurrá! Ó, iszonyú vért ontanom! És borzadok itt, Gondolatára is, hogy az Én vérem folyik. (Térdéhez kap és féltérdre rogy.) Mi ez?... Vér!... Hát így történik? így, itt ér a vég? S mily szép álmokkal biztatott Az élet ma még!... De én ki vagyok, tudod-e? Te vagy a halál! Nos, viszem a lelked. Rá más lét, Más csatára vár! De Uram! Nézz már! Ily ifjan, mit akarsz velem? Az anyám vár ... Pályám vár ... Az élet... szerelem! Hahahaha! Gondolod, hogy Az volna helyes, Megkíméljelek, csupán mert A szád tejfeles? De Uram! Hagyd hát az ilyen Buta szavakat. Lelked viszem és a gyarló Tested itt marad! (Etűnik.) (összesesik és mozdulatlan teteme fölött felharsan a kez­det zenéje.) (Vagdalózva, hadonászva, gyilkos tánccal ront elő.) Dicső az, ki a csatában Bátor és derék! Dicső az, ki a csatában Megállja helyét!... Hurrá! (Lelkesen) Hurrá! Végre szuronyvégre kerülnek a gazok! Esküszöm, amíg egy él Kegyelmet nem adok! (Vad táncában, komikusan megbotlik és tántorog.) Ej! Hát mi ez? Megbotlottam? Fene egye meg! Mi lelte ezt a nyavalyás Lábam, hogy remeg? Rám nem gondoltál fiam? Mit állsz utamba most? Nem halni, ölni akarok! Az ellen vár amott! (Csupa édes, boldog hajbókolás.) Hogyan mondtad? Jól hallottam? Nem félek tőled, vén Csirkefogó! Gyermekem nincs! (Szembeköpi a halált.) Fujhá! Megvetlek én!

Next