Sport és testnevelés, 1952 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1952-01-01 / 1. szám

­ tanszékek ál­tal elkészített tudomá­nyos műviket. A tanszékeken belül a hallgatók tudományos szakkörei működnek. Ezek irányítják a hallgatók tudo­mányos munkáját. A moszkvai testnevelési egyetem 22 tanszékét a legjobban képzelt tanerők, pro­fesszorok, a pedagógiai tudomá­nyok jelöltjei és élsportolók veze­tik. A szesstnevelési egyetemek levele­zői osztályain azok tanulnak, akik­nek a sportvezetés és oktatás terén már nagy gyakorlati tapasz­ta­tuk van, egyetemi képzettségük viszont még nincs. Ezeken az osztályokon a programm azonos az egyetemé­vel, de a gyakorlati követelmények mérsékeltebbek, mert rendszerint idősebbek végzik e­l így a­z egyete­met. A tanulmányi idő 5 év, de rö­­videbb idő alatt is (3—4 év) el le­het végezni. Az egyetem levelezési osztályain több ezren tanulnak, s ez szükségessé teszi külön levele­zési intézeteknek a felállítását. A testnevelő tanárok részére egész éven át 2—3 hónapos to­vábbképző tanfolyamokat rendez­nek a­­testnevelési egyetemeken és így segítik további fejlődésüket. E tanfolyamokat olyan főiskolát vég­zett tanárok számára­­tart­ják, akik már 5—6 éve működnek. A tanfo­lyamon részvevő tanárokat a tan­folyam idejére felmentik az isko­lai tanítás alól. A tanfolyamokon általános elméleti és módszertani kérdésekkel és több­­sportággal fog­la­lk­oznak. Rendeznek olyan tanfolyamokat is az egyes tanszé­keken beillők, amelyek egy-egy sportág technikáját és módszereit ölelik fel. A KUTATÓ INTÉZETEK A testnevelési tudományos ku­tató intézetek munkáját az Össz­­szövetségi TSB irányítja. Az in­tézeteknek két főosztálya van. 1. Sportosztály. Ehhez a sport­ágak alosztályai tartoznak, így at­létika, torna, víziisportok, nehéz­­atlétika, sport játékok stb. A sport­osztály az intézet alapja. Fő­­feladat­a az, hogy tagjai a sport­­tapaszt­allait­ok­at tanulmányozzák és következtetéseket vonjana­k le. Az osztály szakértői együtt do­lgoznak a válogatott csapatok, ifjúsági sportiskolák edzőivel, részt vesz­nek edzéseken és a versenyeken és ott tanulmányozzák a sportot. 2. Tudományos Módszertani Osz­tály. Az elméleti alapok kidolgo­zásával foglalkozik. Fő fe­l­adata a módszertani kérdések tanulmányo­zása. Tanulmányozzák a GTO test­nevelési rendszert, a kisgyermekek és az iskolai ifjúság testnevelési módszereit, tanulmányozzák, ho­gyan szervezzék meg a sportmun­­káit a gyárakban, üzemekben, kol­hozokban. Munkájukba bevonják a testnevelési egyetemek és a töb­bi iskolák testnevelő tanárait és edzőket is. A testnevelésit úgy te­kintik, min­t a nevelés fontos ré­szét, ezért a testnevelés minden el­méleti és gyakorlati kérdését együtt tanulmányozzák a pedagó­giai kérdésekkel. Az­­intézetek osztályain folyó tu­dományos kutató munkáit elősegí­tik a gazdagon felszerelt fizioló­giai, orvosi,, ellenőrzési, sporttech­­nikai, fénykép- és filmla­boratóriiu­­m­aik, valamint a tudományos könyvtár. A moszkvai testnevelési tudomá­nyos kutató intézetben 100 tudo­mányos munkás dolgozik és 30 aspiráns. Az aspiránsok ösztöndí­jait kapnak és egyetemi végzettség­gel kell, hogy rendelkezzenek. A je­löltek a testnevelési egyetemről, va­lamint az orvosi és biológiai egye­temről kerülnek az intézetbe. A ta­nulmányi idő 3 év. A tanulmányok befejezése után­­a pedagógiai, or­vosi vagy biológiai tudományok jelöltjei címet kapják. A testneve­lési egyetemekkel szoros kapcsola­tot tartanak fenn és a­z intézet tag­jai részt vesz­nek a testnevelési egyetemek tudományos értekezle­tein. A moszkvai, leningrádi, fejevi testnevelési egyetem mellett műkö­dik az egyéves sportvezetői iskola. Ezt a­z iskoláit a vezetőkáderek ré­szére rendezik, akik vezetői ráter­mettségükkel bebizonyították, hogy tapasztalatuk van a párt és a Komsz­omol munkájában, vagy él­sportolók. Itt képezik ki a köztár­sasági TSB-k elnökeit, elnökhelyet­teseit, a megyei TSB-k elnökeit, a­­sportoktatási hivatalok vezetőit. A tanfolyammal párhuzamosan fél­ik­észü­lhetnnek a részvevőik a testne­velési technikum, vagy a testneve­lési egyetem anyagából való vizs­gákra is. Az I. és II. évfolyam anyagából te is vizsgázhatnak és a 2.levelezési osztályon folytathatják tovább­­tanulmányaikat. EDZŐKÉPZŐ FŐISKOLÁK A testne­ve­l­ésű­ egyetemek mellett működnek az edzőképző főisko­lák. A tanulmányi idő hitt 2 év. Az edzőképző főiskolának két fajtája van, az alap- és a különleges osz­tály. Az alaposztályra csak azokat a hallgatókat veszik fel, akiknek kö­zépiskolai végzettségük van és leg­alább II. osztályú sportolók. Az iskola sportágaik szerint alosztá­lyokra tagozódik. Közös tárgyak a pedagógia, az orvosi tárgyaik és a marxizm­us-leninnszimus. A sportágak elméletének és gyakorlatának ok­­­ttaitás­a az alosztályok szerint kerül sorra. Az oktatás egyetemi színvo­nalon folyik. Napi 6 óra tanrendi elfoglaltságból 2 óra elmélet, 4 óra szakmai tárgy. Esténként önképző­körökben a maguk sportágával és más sportágakkal­, kiegészítő spor­tokkal foglalkoznak. Az ed­zőfőis­­kola sikeres befejezése után a hall­gatók a legmagasabb fokú edzői minősítést kapják. Aki jó oktatói munkát végez, az jelentkezhet a testnevelési egyetem III. évfolya­mára. A különleges osztályra azokat a kiváló sportolókat veszik fel, akik­nek nincs középiskolai­­képzettsé­gük, csak 7 osztályt jártak. Az­­is­kola tananyagának gyakorlati ré­szében nincs különbség az alosztá­lyéhoz képest, az elméleti tárgyak anyagának előadása azonban­­ a testnevelési technikumok színvona­lán folyik. Az i­sikolia sikeres befe­jezése után a hallgatók középfokú edzői minősítést kapnak és a test­­nevelési egyetem I. évfolyamára is j­e­lentk­ezhetn­ek. A PEDAGÓGIAI FŐISKOLÁK TESTNEVELÉSI TANSZÉKEI A pedagógiai főiskolákon kizá­rólag tanárképzés fo­lyik, így itt edzőket nem képeznek ki. A 8—10 osztályú k­özé­piskolákban való ta­nításra képezik­­ki a tanárokat. A tanárképzés kéttípusú: 1. Testnevelési mellékszakos; 2. Testnevelési szakos (egysza­kos). Sok olyan pedagógiai főiskola van, ahol a kiképzés mindkét for­mája megvan. Mellékszako­s képzés minden pedagógiai főiskolán fo­lyik. A mellékszakos tanárképzés há­rom évfolyamon (I—III) 180 tan­rendi és 250 fakultatív órában tör­tének. Vannak azonban pedagógiai főiskolák, ahol 6,7 előírt óraszámot, az I. és II. évfolyamon végzik el. Cél az, hogy minél több más szakos kö­zépiskolai tanár is értsen a testne­veléshez. A pedagógiai főiskoláról kikerülő tanár csak akkor taníthat testnevelést, ha a 250 fakultatív órán át részt vett. A III. és IV. év­folyamban kerü­l sor a tanítási gya­korlatokra, a másik tárgy tanítási .

Next