Sporthistória, 2004 (2. évfolyam, 2-9. szám)

2004-04-01 / 4-9. szám

- FENYVESI László (III. ker. FC), VINCZE Jenő (Bocskai), POLGÁR Gyula (Budai 11), TOLDI Géza (Ferencváros), TIT­KOS Pál (Hungária). Szövetségi kapitány: Nádas Ödön. Csere: Titkos Pál helyett TÖRÖS István (Phőbus) a 13., Haringer helyett Schaffer a 30. percben. Gólszerző: Bíró Sándor (öngól) a 16., Polgár Gyula (11- esből) a 29., Stubb az 52., Conen a 80. percben. Lehetetlen időpont, lehetetlen válogatási mód, lehetetlen játék - így jellemezhető a találkozó. Sárosi, Avar, Korányi be­tegsége, Markos, Móré, Cseh és Jávor mellőzése miatt maradt ki. Az első félidőben Titkos sérülése és Bíró öngólja megza­varta a magyar csapatot, ám Polgár tizenegyesből üggyel­­bajjal (megcsúszott a rúgás pillanatában) kiegyenlített. A második félidőben „hiába szorítja vissza a magyar csapat a németet, egy hatvan méteres szabadrúgás, egy kidolgozott gól és nálunk a kihagyott helyzetek sora eldönti a meccs sorsát." Polgár Gyula is a sérüléssel magyarázza a vereséget: „Ha Titkos bennmarad, akkor megnyertük volna a meccset. Támad­tunk ugyan eleget, de nem volt, aki lendületet vigyen támadá­sainkba. ” 12. (188.) MAGYARORSZÁG-NÉMETORSZÁG 3:2 (1:1) 1936. március 15., Budapest, Hungária út, 33 000 néző. Vezette: Krist (csehszlovák). MAGYARORSZÁG: SZABÓ Antal (Hungária) - VÁGÓ József (Bocskai), BÍRÓ Sándor (Hungária) - SEBES Gusztáv (Hun­gária), TURAY József (Hungária), DUDÁS János (Hungária) - CSEH II László (Hungária), KARDOS István (Hungária), SÁ­ROSI György dr. (Ferencváros), TOLDI Géza (Ferencváros), TITKOS Pál (Hungária). Szövetségi kapitány: Dietz Károly dr. NÉMETORSZÁG: Sonnrein - Münzenberg, Műnkért - Janes, Sold, Kitzinger - Eibern, Gellesch, Lenz, Szepan, Urban. Csere: Kardos István helyett SZTANCSIK József (Budai 11) a 33. percben. A 60. perc eseménye: Liebrich jobb lába útban Puskás bal bokája felé. Az eredmény ismert... Chevrolet Gyulai Gólszerző: Titkos Pál a 14., Urban a 29., Lenz az 57., Cseh II László a 63., Sárosi György dr. a 83. percben. Az utolsó percekig kellett küzdeni a győzelemért a jól és lelkesen játszó, szívósan védekező német csapat ellen. A győztes gól a 83. percben esett: „Titkos lefut, a 16-os sarka irányából magasan a kapu torkába ível. Mind a három belső­csatár rohan. Toldi a kapust sodorja el, Sárosi pedig éppen a kellő pillanatban érkezik, hogy a melléről a különben is a há­lóba tartó labda még biztosabban pottyanjon oda és biztosítsa a magyar vezetést. ” Ezen a találkozón mutatkozott be a válo­gatottban Sebes Gusztáv, a későbbi legendás szövetségi kapitány. Nagyon rosszul kezdett, gyenge fejelő tudományá­val nem sokra ment, lelkesedése azonban átsegítette a vál­ságon. 13. (206.) NÉMETORSZÁG-MAGYARORSZÁG 1:1 (1:0) 1938. március 20., Nürnberg, Altes-stadion, 53 000 néző. Vezette: Langenus (belga). NÉMETORSZÁG: Jakob - Billmann, Münzenberg - Kitzinger, Goldbrunner, Mengel - Lehner, Siffling, Berndt, Kuzorra, Fath. MAGYARORSZÁG: HÁDA József (Ferencváros) - KORÁNYI I Lajos (Ferencváros), BÍRÓ Sándor (Hungária) - PÁZMÁNDY Sándor (Elektromos SE), BALOGH II Miklós (Nemzeti), BA­LOGH I István (Újpest) - PUSZTAI Ferenc (Újpest), ZSENGELLÉR Gyula (Újpest), KISALAGI János (Nemzeti), TOLDI Géza (Ferencváros), HORVÁTH Ferenc (Nemzeti). Szövetségi kapitány: Dietz Károly dr. Gólszerző: Siffling a 29., Toldi Géza a 49. percben. Kisebb meglepetést okozott, hogy a kezdő tizenegyben négy újonc (a Nemzetiből három, az Elektromosból egy) kapott bizonyítási lehetőséget. Az első félidőben változatos játék alakult ki, a németek „két sarokrúgás befejezéseképp fejes nyomán gyors dugót érnek el", a magyarok a 44. percben viszont 11-est reklamálnak, amikor Zsengellér öt méterről leadott lövésébe Billmann kézzel üt bele... A második játékrész elején „Kisalagi luftot rúg, Toldi megmérgesedik: 16 méterről leadott bődületes erejű lövésével kiegyenlítünk! Aztán a meleg ellanyhítja a játékot, a hajrá viszont a németeké, de Hádával az élen hátvédeink helyükön vannak". Az újoncok a várt telje­sítményt nyújtották, a fedezetsorban az újpesti Balogh, elöl pedig a két összekötő, Zsengellér és sérüléséig Toldi játszott átlagon felül. „Idegenben döntetlen, győzelemmel ér fel! Győzelmi rá pénzt kap a csapat!" - nyilatkozta Kenyeres Árpád, az MLSZ főtitkára. 14. (220.) MAGYARORSZÁG-NÉMETORSZÁG 5:1 (2:1) 1939. szeptember 24., Budapest, Üllői út, 25 000 néző. Vezette: Dattilo (olasz). MAGYARORSZÁG: TÓTH György (Szegedi AK) - PÁKOZDI László (Elektromos SE), BÍRÓ Sándor (Hungária) - BARÓTI Lajos (Szegedi AK), SÁROSI III Béla (Ferencváros), SZALAINI István (Nemzeti) - KINCSES Mihály (Kispest), SÁROSI György dr. (Ferencváros), ZSENGELLÉR Gyula (Újpest), DUDÁS Já­nos (Hungária), GYETVAI László (Ferencváros). Szövetségi kapitány: Ginzely Dénes. NÉMETORSZÁG: Jakob - Janes, Schmaus - Kupfer, Goldbrunner, Kitzinger - Lehner, Gellesch, Schön, Szepan, Pesser. Gólszerző: Kincses Mihály az 5., Zsengellér Gyula a 7., Lehner a 38., Zsengellér Gyula az 51., Zsengellér Gyula a 73., Dudás János a 79. percben. A találkozó egyetlen említésre méltó eseménye a közép­kezdés előtt zajlott le: három magyar atléta részvételével 5000 méteres futó bemutatót tartottak. Maga a mérkőzés, annak ellenére, hogy Zsengellér Gyula pazar játékkal három gólt rúgott, eseménytelennek volt mondható. „A mi játékosaink erőnléte gyenge - mentegette magát a mérkőzés után Sepp Herberger német szövetségi kapitány. - Hiába, az erős és komoly bajnoki mérkőzéseket semmi sem pótolhatja. Márpedig a SportHistória 119

Next