Sportélet, 1969 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1969-10-01 / 10. szám
Tömeg + minőség JAVASLAT A KÖZÉPISKOLÁK KÖZÖTTI VERSENYEK PONTOZÁSÁRA A Sportélet szeptemberi számában megemlékezett arról a kezdeményezésről, amelynek az a célja, hogy az ország középfokú iskolái pontozásos rendszer alapján megyénként összemérjék az erejüket. Egy egységes pontozásos rendszer bevezetése nagyon hasznosan hozzájárulhatna a középiskolai sportkörök munkájának az értékeléséhez. Így nemcsak értékelni és ellenőrizni lehetne — az eddiginél sokkal megbízhatóbban — az egyes iskolai sportkörök munkáját, hanem a központi cél érdekében minden sportkör sokkal jobban öszsze tudná hangolni tevékenységét. Az ilyen szellemű értékelés lehetőséget adna a megyei TS-eknek arra, hogy segítsék, támogassák és adott esetben jutalmazzák a jól dolgozó sportkörök és testnevelők munkáját. Éppen ezért olyan pontversenyt kell kidolgozni, amely nagyjából számol a következő feltételekkel: □ Minden sportkörnek egyenlő feltételek mellett kell résztvennie a pontversenyben. A helyi adottságok ne jelentsenek hátrányt, sőt azok megfelelő kihasználása az eddiginél eredményesebb legyen. □ A pontszerzés elsősorban a testnevelők és sportaktíváik munkájától függjön. A tömegsport szempontjából ez a terület ne legyen megfoghatatlan — amint azt a múltban nagyon sokszor tapasztaltuk —, hanem olyan józanul megkívánt és meghatározott munkamennyiség, amit a testnevelők el tudnak végezni. □ A tömegsportmunka elvégzése mellett minden testnevelőnek és sportkörnek elsőrendű érdeke fűződjék ahhoz, hogy foglalkozzék a minőségi sporttal, vagyis hogy eredményesen szerepeljen a megyei, területi és országos középiskolai bajnokságokon. □ Feltétlenül értékelni kell a minőségi mennyiséget is. Nem közömbös ugyanis, hogy egy sportkörből hányan kerültek a területi és országos döntőbe, még akkor is, ha ott csak a hetedik vagy a nyolcadik helyen végeztek. Most pedig ismertetem azt a javaslatomat, amely tekintetbe veszi ezeket a követelményeket. AZ ÖSSZESÍTŐ PONTVERSENY CÉLJA ÉS TARTAMA Az egyes sportkörök munkájának értékelése — a tanévre meghatározott sportprogram alapján — a sportkörök és testnevelők között pontozás alapján történik. Egy-egy iskola sportkörének pontszámát az illető iskolában dolgozó, legtöbb pontot szerzett testnevelő pontszáma adja. Résztvevők: Valamennyi középiskolai és szakmunkásképző intézeti sportkör. Erre tehát nevezni nem kell. A jegyzőkönyveket, valamint az egyes versenyeken szerzett pontok számát a sportkör köteles megküldeni a megyei középfokú iskolai sportbizottságoknak. A pontverseny időtartama: Az iskolai év kezdetétől az iskolai év végéig, vagyis szeptember 1-től június 20-ig. A pontversenybe a következők számítanak: □ a házi versenyeken és bajnokságokon szerzett pontok, □ a járási vagy városi atlétikai bajnokságokon szerzett pontok, □ a megyei, területi és országos középiskolai versenyeken és bajnokságokon szerzett pontok, □ a szövetségi versenyeken szerzett pontok, □ a tagsági könyvvel ellátott 1. osztályos tanulók száma, □ az iskolák által kiképzett sportaktívák száma, □ a sportközi díjak befizetésének teljesítése, □ a sportegyesületeknek átadott tanulók száma. A PONTOZÁS MÓDJA □ A házi versenyek értékelése: Egyéni sportágakban az indulók számát megszorozzuk 100-al és osztjuk az intézet tanulóinak létszámával. (Például egy házi atlétikai versenyen 100 m-en indultak 20-an, magasugrásban és súlylökésben 15— 15-en. Az indulók száma tehát 50. Ha az intézet tanulóinak a létszáma 400 fő, akkor 50 X 100 , 400-zal 12,5 pont.) Labdajátékoknál, csapatversenyeknél a mérkőzések számát megszorozzuk 3-mal. Egy iskola több sportágban rendezhet egyéni és csapatversenyeket és küldheti be ezek jegyzőkönyveit, legfeljebb 300 pont értékben, függetlenül attól, hogy az iskolában hány testnevelő dolgozik. □ Városi vagy járási atlétikai bajnokságon az indulók számát megszorozzuk 100-zal és osztjuk az intézet tanulóinak a létszámával. Az így kapott pontszámhoz hozzáadjuk a helyezések alapján elért pontszámok összegét. A helyezések alapján a pontozás: 5—4—3—2—1. □ A megyei középiskolai bajnokságokon a helyezések alapján a pontozás: 15—13—11—9—7—5. A helyezések alapján szerzett pontokhoz hozzá kell adni annyi pontot, ahányan az 1—6. helyezettek közé bekerültek. Csapatmérkőzéseknél minden mérkőzés 6 pont.Például egy megyei középiskolai kosárlabda-bajnokságon a csapat második helyen végez: 13 pont. A 12 fős csapat bekerült az 1—6 közé: 12 pont. Nyolc mérkőzést játszott: 86,48 pont, öszesen: 73 pont.) □ A területi középiskolai bajnokságokon a helyezések alapján a pontozás: 25—23—21—19—17—15. A helyezések alapján szerzett pontszámhoz hozzá kell adni kettővel szorozva a területi versenyre meghívottak számát, illetve ahányan a jogot az indulásra megszerezték és a versenyen részt vettek. Labdajátékoknál, csapatmérkőzéseknél minden mérkőzés 9 pont. (Például a középiskolai sakkbajnokságon az iskola 4 fős csapata a területi versenyen két mérkőzésen vett részt: 18 pont. Második helyen végzett: 23 pont. Négyen vettek részt a területi versenyen: 8 pont, összesen: 49 pont.) □ Az országos középiskolai bajnokságon a helyezések alapján a pontozás: 35—33—31—29—27—25. A helyezések alapján szerzett pontszámhoz hozzá kell adni 5-tel szorozva a meghívottak, illetve a versenyen résztvettek számát. Labdajátékoknál, csapatmérkőzéseknél minden mérkőzés 12 pont. Egy versenyző vagy egy csapat, ha a területi vagy országos középiskolai bajnokságra meghívást nem kap az elért eredménye alapján, de a bajnokságon részt vesz, pontot a sportkör csak akkor számolhat el, ha a területi versenyen legalább a 8, vagy országosan a 10 legjobb között végez. □ A szövetségi versenyeken indulók értékelése: Minden fizetett iskolai szakosztály részére kötelező az indulás a szövetségi versenyeken. Ha abban a sportágban megyei középiskolai bajnokságot rendeznek, azon is kötelező a részvétel. Az egyes sportágakban az évi kötelező .