Sportélet, 1969 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1969-10-01 / 10. szám

Tömeg + minőség JAVASLAT A KÖZÉPISKOLÁK KÖZÖTTI VERSENYEK PONTOZÁSÁRA A Sportélet szeptemberi számá­ban megemlékezett arról a kezdemé­nyezésről, amelynek az a célja, hogy az ország középfokú iskolái ponto­zásos rendszer alapján megyénként összemérjék az erejüket. Egy egysé­ges pontozásos rendszer bevezetése nagyon hasznosan hozzájárulhatna a középiskolai sportkörök munkájának az értékeléséhez. Így nemcsak érté­kelni és ellenőrizni lehetne — az ed­diginél sokkal megbízhatóbban — az egyes iskolai sportkörök munká­ját, hanem a központi cél érdekében minden sportkör sokkal jobban ösz­­sze tudná hangolni tevékenységét. Az ilyen szellemű értékelés lehető­séget adna a megyei TS-eknek arra, hogy segítsék, támogassák és adott esetben jutalmazzák a jól dolgozó sportkörök és testnevelők munkáját. Éppen ezért olyan pontversenyt kell kidolgozni, amely nagyjából számol a következő feltételekkel: □ Minden sportkörnek egyenlő feltételek mellett kell résztvennie a pontversenyben. A helyi adottságok ne jelentsenek hátrányt, sőt azok megfelelő kihasználása az eddiginél eredményesebb legyen. □ A pontszerzés elsősorban a test­nevelők és sportaktíváik munkájától függjön. A tömegsport szempontjá­ból ez a terület ne legyen megfogha­tatlan — amint azt a múltban na­gyon sokszor tapasztaltuk —, hanem olyan józanul megkívánt és megha­tározott munkamennyiség, amit a testnevelők el tudnak végezni. □ A tömegsportmunka elvégzése mellett minden testnevelőnek és sportkörnek elsőrendű érdeke fűződ­jék ahhoz, hogy foglalkozzék a mi­nőségi sporttal, vagyis hogy ered­ményesen szerepeljen a megyei, te­rületi és országos középiskolai baj­nokságokon. □ Feltétlenül értékelni kell a mi­nőségi mennyiséget is. Nem közöm­bös ugyanis, hogy egy sportkörből hányan kerültek a területi és orszá­gos döntőbe, még akkor is, ha ott csak a hetedik vagy a nyolcadik he­lyen végeztek. Most pedig ismertetem azt a ja­vaslatomat, amely tekintetbe veszi ezeket a követelményeket. AZ ÖSSZESÍTŐ PONTVERSENY CÉLJA ÉS TARTAMA Az egyes sportkörök munkájának értékelése — a tanévre meghatáro­zott sportprogram alapján — a sportkörök és testnevelők között pontozás alapján történik. Egy-egy iskola sportkörének pontszámát az illető iskolában dolgozó, legtöbb pontot szerzett testnevelő pontszáma adja. Résztvevők: Valamennyi középis­kolai és szakmunkásképző intézeti sportkör. Erre tehát nevezni nem kell. A jegyzőkönyveket, valamint az egyes versenyeken szerzett pontok számát a sportkör köteles megkül­deni a megyei középfokú iskolai sportbizottságoknak. A pontverseny időtartama: Az is­kolai év kezdetétől az iskolai év vé­géig, vagyis szeptember 1-től június 20-ig. A pontversenybe a következők számítanak: □ a házi versenyeken és bajnok­ságokon szerzett pontok, □ a járási vagy városi atlétikai bajnokságokon szerzett pontok, □ a megyei, területi és országos középiskolai versenyeken és bajnok­ságokon szerzett pontok, □ a szövetségi versenyeken szer­zett pontok, □ a tagsági könyvvel ellátott 1. osztályos tanulók száma, □ az iskolák által kiképzett sport­aktívák száma, □ a sportközi díjak befizetésének teljesítése, □ a sportegyesületeknek átadott tanulók száma. A PONTOZÁS MÓDJA □ A házi versenyek értékelése: Egyéni sportágakban az indulók számát megszorozzuk 100-al és oszt­juk az intézet tanulóinak létszámá­val. (Például egy házi atlétikai ver­senyen 100 m-en indultak 20-an, magasugrásban és súlylökésben 15— 15-en. Az indulók száma tehát 50. Ha az intézet tanulóinak a létszáma 400 fő, akkor 50 X 100 , 400-zal 12,5 pont.) Labdajátékoknál, csapatverse­nyeknél a mérkőzések számát meg­szorozzuk 3-mal. Egy iskola több sportágban ren­dezhet egyéni és csapatversenyeket és küldheti be ezek jegyzőkönyveit, legfeljebb 300 pont értékben, függet­lenül attól, hogy az iskolában hány testnevelő dolgozik. □ Városi vagy járási atlétikai bajnokságon az indulók számát meg­szorozzuk 100-zal és osztjuk az inté­zet tanulóinak a létszámával. Az így kapott pontszámhoz hozzáadjuk a helyezések alapján elért pontszámok összegét. A helyezések alapján a pontozás: 5—4—3—2—1. □ A megyei középiskolai bajnok­ságokon a helyezések alapján a pon­tozás: 15—13—11—9—7—5. A he­lyezések alapján szerzett pontokhoz hozzá kell adni annyi pontot, ahá­­nyan az 1—6. helyezettek közé be­kerültek. Csapatmérkőzéseknél min­den mérkőzés 6 pont.­­Például egy megyei középiskolai kosárlabda-baj­nokságon a csapat második helyen végez: 13 pont. A 12 fős csapat be­került az 1—6 közé: 12 pont. Nyolc mérkőzést játszott: 8­6,48 pont, öszesen: 73 pont.) □ A területi középiskolai bajnok­ságokon a helyezések alapján a pon­tozás: 25—23—21—19—17—15. A he­lyezések alapján szerzett pontszám­hoz hozzá kell adni kettővel szoroz­va a területi versenyre meghívottak számát, illetve ahányan a jogot az indulásra megszerezték és a verse­nyen részt vettek. Labdajátékoknál, csapatmérkőzéseknél minden mér­kőzés 9 pont. (Például a középiskolai sakkbajnokságon az iskola 4 fős csa­pata a területi versenyen két mérkő­zésen vett részt: 18 pont. Második helyen végzett: 23 pont. Négyen vet­tek részt a területi versenyen: 8 pont, összesen: 49 pont.) □ Az országos középiskolai baj­nokságon a helyezések alapján a pontozás: 35—33—31—29—27—25. A helyezések alapján szerzett pont­számhoz hozzá kell adni 5-tel szoroz­va a meghívottak, illetve a verse­nyen résztvettek számát. Labdajáté­koknál, csapatmérkőzéseknél min­den mérkőzés 12 pont. Egy versenyző vagy egy csapat, ha a területi vagy országos középiskolai bajnokságra meghívást nem kap az elért eredménye alapján, de a baj­nokságon részt vesz, pontot a sport­kör csak akkor számolhat el, ha a területi versenyen legalább a 8, vagy országosan a 10 legjobb között vé­gez. □ A szövetségi versenyeken indu­lók értékelése: Minden fizetett isko­lai szakosztály részére kötelező az indulás a szövetségi versenyeken. Ha abban a sportágban megyei kö­zépiskolai bajnokságot rendeznek, azon is kötelező a részvétel. Az egyes sportágakban az évi kötelező .

Next