Sporthirlap, 1913. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-31 / 13. szám

ft, a Mai. A MASz pénzügyei. A MASZ tegnapi köz­gyűlése alkalmából közöljük a Szövetség pénztá­rosainak jelentéséből az 1912. évi bevételekről és kiadásokról szóló elszámolást. Bevitel. 1. Pénztári maradvány 1911. évről ................................. 2.271 K 53 f 2. 1912. évi tagdijakból .. 380 K — f 3. Tagdíj hátralékból .. .. 1210 K - f 4. Kultuszminisztérium évi se­gélye .. .. .. .. .. .. 4.000 K — f 5. Székesfőváros évi segélye 1.000 K — f 6. Atlétikai szakosztály bevé­tele ....................................... 3.287 K 35 f 7. Vivő szakosztály bevétele 638 K — f 8. Birkózó szakosztály bev... 2.167 K 89 f 9. Kamatokért .................... 76 K — f 10. MASZ könyvtárának bev. 402 K 60 f 11. Nevezési blanketták .. .. 1.032 K 50 f összesen . .... 16462 K 87 f Kiadás: 10. Iroda, postaköltség és te­lefon ................................. 1.086 K 71 f 2. Atlétikai szakoszt. kiadása 3.245 K 16 f 3. Vívó szakoszt, kiadása .. 2.575 K 57 f 4. Birkózó szakoszt, kiadása 1.834 K 80 f 5. Kerületi bizottsá tá­d­oga­­­tása......................... 800 IC­­­f 6. Folyóiratokra és könyvekre 855 K 99 f 7. Titkár rendelkezési alapjára 400 K 8 f 8. Helyiség bére.................... 705 IC — f 9. Imok fizetése.................... 520 K — f 10. MASZ könyvtári kiadása.. 100 K — f 11. Vegyes és előre nem látott kiadásokra.............. 600 K — f 12. Nevezési blanketták .. .. 375 K 69 f 13. Beruházásokra .............. 431 IC 50 f 14. Pénztári maradvány 1912 december 31-én .. .. ..____2.032 IC 45 | Összesen .. .. 16.462 K 87 f 114 tagegyesülete van a MASZ-nak. Klupathy Jenő úr­, aki több mint egy évtizeden át a MASZ alelnöke volt, tanári és tudományos elfoglaltságára való tekintettel — amint már előre jeleztük — lemondott a szövetségnél viselt tisztségéről. A MASZ tanácsa múlt csütörtöki ülésén"sajnálattal vette tudomásul a lemondást, elhatározta, hogy köszönő iratot intéz hozzá " ,hogy köszönete és hálája jeléül a Szövetség arany­érmét ajánlja fel neki. Hitelesített rekordok. A MASZ tanácsa múlt csütörtöki ülésén hitelesítette Forgács Ferenc 2 angol mérföldes (10 p. 08 mp.) és 5000 méteres (16 p. 17 mp.) rekordját. Teles Ede, a hírneves szobrászművész min­tázza a MASZ csapatbajnokság­ érmeit. Perel a MASZ. A MASZ tanácsa múlt csü­törtöki ülésén elhatározta, hogy azokat az egyesü­leteket, amelyek a hozzájuk intézendő felszólítás után sem fizetik le tagdíjhátralékukat, bepereli. Az indexen levő egyesületek között az ÚTE 380, a szabadkai Bácska SE 140, a MUE 120, a Zentai AC 150, a Temesvári AC 180, a Kaposvári AC 80, a Nyíregyházai TVE 80 korona tagdíjhátralék­­kal szerepelnek, míg a kisebb adóssággal terhel­­­­tek közé a Fiumei AC, a Debreczeni Akadémiai AC, a Pancsovai VE, az Eperjesi TVE, a Kolozs­vári EAC, a Kolozsvári Keresk. ASE, az Erzsébet­városi SC és a Kispesti AC tartoznak. A BE­AC hosszútávfutói a cross-country szezont befejezve az április végén kezdődő pályaverseny­idény megnyílásáig néhány heti pihenőt tartanak Egyébként az a hír került ki a BEAC-isták köréből, hogy az idén Váradi László 1 és Forgács 2 angol mérföldes és azonfelüli távokon fog versenyezni Azt hisszük, hogy a verseny­szezon el­ér­kezéséig még meg fogják változtatni ezt a szándékukat és­­ a távjukat | lassít, Kietin­ sprort •Club extrabls* ,Le Délice* ! - Kohlner | cigarettapapír* ciga* t­rettahüvelyt szívnak. SPORTHÍRLAP HÉTFŐTŐL-HÉTFŐIG P­RÓBÁM GUIDÓRÓL csak azt tudtuk eddig, hogy „a levegő akrobatája.” Sohasem sportolt, birkózó­szőnyegre talán sohasem tette a lá­bát, annál többet próbálkozott a Rákos-mező zöld szőnyegén. S lám, most mégis, mint junior birkó­zóról emlékezünk meg róla. Prodamnak eddig is nagy tekintélye volt a hangárok Világában, ezentúl azonban már félő tisztelettel fognak föltekinteni rá. Mert hála egy jól alkalmazott gáncsnak, már első debütjénél győzött a bátor aviatikus. A nagy eseménynek, persze, előzménye is van. Egy langyos, tavaszi estén, a­mikor igazán élvezet a szabadban tartózkodni — a New-York kávéház biliárd-termében meccseltek Varga Béla, Márkus Ernő, a BAK jeles birkózóbajnokai és Orünwald Miksa, a­ki maga sem érti, hogy miként maradha­tott közlegény-sorban —­ tíz esztendei sportműkö­­dés után. Varga Béla éppen egy imponáló szériába fogott (már a második karambolt csinálta), mikor észre­vette, hogy a terem végéről Püspöky Sándor inte­get neki , titokteljesen. Püspöky kerékpárbajnoka Magyarországnak, de üres óráiban detektív is, Varga Béla tehát rosszul érezte magát, mert eszébe jutott egy befőttes üveg, amit tiz éves korában... Rögtön megutálta a baracklekvárt s csöppet sem ruganyos léptekkel ment Püspökyhöz. — A barátait is kéretem, — szólt hozzá hivata­los ridegséggel Püspöky. Most Grünwaldon és Márkuson volt a sor a hüledezésre. Grümwald két nadrággombra emléke­zett homályosan, Márkus pedig egy almafára, a­melyért egy magas kerítést mászott át tizenöt év előtt. De hogyan derültek ki ezek a régi bűnök, ta­nakodtak. Püspöky egy külön szobába vezette a társaságot, a­hol Mangold Béla Kolos is Prodam Guidó várta őket. Prodam csudálatosan majdnem pőrére volt vet­kőzve s csakhamar ugyanolyan toilettben állt előt­tük Püspöky is. — Van fütyölője ? — kérdezte Püspöky Vargától szigorúan. Varga igent intett. — Akkor kezdhetjük — mondta a jeles bicikli­bajnok s azonnal Prodam nyakának esett. Az aviatikus, persze, szintén dolgozni kezdett s egy perc múlva már vad csatazajtól visszhangzott a szoba. Mangold hamar megmagyarázta az ügyet Var­­gáéknak. Kiderült, hogy egy fogadásról van szó, a­melyet az nyer meg, a­ki a másikat két vállára fekteti — Vagy úgy! — eszmélt föl rögtön Varga — és azonnal lefütyülte Püspökyt egy tiltott fogásért. Grünwald és Márkus azonnal átvették a határbirák szerepét s azontúl mind a hárman egyedül Püs­­pökyre figyeltek. A mérkőzés nem tartott sokáig. Prodam egy erőteljes gáncscsal fűszerezett csipő­­dobással tussolta Püspökyt, Varga sietve lefütyülte az esést és Prodamnak ítélte a győzelmet, még a letétbe helyezett száz koronát. Utána természetesen folytatta az abbahagyott karambol-szériát. Négyig meg sem állt, kesedéssel­ a­­szívemben, ki kell térnem olyan meg­megismétlődő tünetekre, a­mik a sportköröket és a közvéleményt egyaránt behatóan foglalkoztatták. A szövetséget a labdarúgást űző egyesületek azért alapították, hogy legyen egy olyan" fórumuk, a­hol egymás iránti viszonyuk s a felmerülő közös érdekeik intézményesen szabályoztatnak. Az érdekek fluktuálása egyre nagyobb hullámokat vetett, de az önző érdekeket mindig sikerült meg­törni a szövetség kötelékébe tartozó egyesületek sziklaszilárd törvénytiszteletén. Így volt ez e múltban, a­mikor nagyobb mértékben ki volt fej­lődve a szövetségi egyesületek között az egymás iránti lojalitás érzése. Ennek csökkenését kellett tapasztalnunk —­ sajnos — működésünk jelenlegi ciklusában, a­mikor az MLSz kötelékén kívül álló versenypályák vetélkedésével állottunk szemben. Habár egyfelől örömmel töltheti el az MLSz-t ama áldozatkészség, a­mivel az egyes újabb és a modern kor követelményeinek megfelelő sporttele­pekek létesíttettek, mert hiszen végeredményben ezek magáért a sportért látszottak létesíttetni és a sportot szolgálják; másfelől azonban nagyon kel­lemetlen és a szövetség céljával ellentétes hely­zetbe sodort bennünket a pályarészvénytársaságok szertelen vetélkedése, ami még az amatőrség tiszta­ságát is veszélyeztetni látszott és a szövetség egy­ségére bomlasztólag hatott. A nyilvánosság sokat hánytorgatta a pályák ve­télkedéséből keletkezett eseteket, amiknek szöve­vényein sokszor még maguk a szövetség szervei sem voltak képesek eligazodni. Mindazonáltal igyekeztünk a legobjektívebb határozatokkal le­­csendesíteni a szövetségen kívül álló okokból ke­letkezett kavarodást és jogos szomorúsággal tölt­heti el az MLSz minden jóakaróját, hogy érdek nélküli határozataink nem keltvén közmegnyug­vást, ezek ellen a felettes hatóságoknál kerestek jogorvoslást. De az MLSz-ben az egység iránti érzelemnek sokkal nagyobbnak kell lennie, semhogy ilyen epizódok körülményeivel ne tudnánk sikeresen megküzdeni. Remélhető, hogy a tiszta és feddhetetlen spor­­érdek végképen háttérbe szorítja majd az anyagi érvényesülés iránti törekvéseket. Ehhez azonban első­sorban szükség van köl­csönös engedékenységre, egymás megértésére, egy­más szándékának megbecsülésére és főleg arra a minden igazi gentleman sportűzőt jellemző erény­nek gyakorlására, — az önző érdekeknek a köz­érdek alá való rendelésére! Ha ezek a jellemvonások otthonosakká válnak az MLSz-ben, ha a szövetség eszméjének csírájá­ban rejlő elv, — a határozatokban való megnyug­vás és a törvénytisztelet mindenki szívébe-tetfeébe befészkeli magát, akkor mindnyájunk örömére az MLSz működése is tökéletesebb és a sportra­­elő­nyösebb hatású lesz! Mondhatni az utolsó órában figyelmeztetem, mint a­­ közgyűlés szócsöve, a közvéleményt és a sportköröket az elharapódzott bajokra és bizva­bizom ama érzelmekben, melyek az anyagiság lej­tőjéről letörölik a magyar football-sport tényezőit és lehetővé teszik, hogy a szövetségi eszme csillo­gása még hazánk határain túl is terjedjen! Még kiosztották az 1911—12 évi bajnokság ok­leveleit (az érmeket postán küldik el az egyesüle­teknek), Röser Edvin az elnökség nevében meg­köszönte a támogatást és bizalmat, Lázár József a közgyűlés nevében köszönetet mondott az elnök­ségnek és a tisztikarnak a működéséért, majd a választásra került a sor. Társelnök: Kárpáti Béla FTC. Alelnök: Röser Edvin MTK, Oprée Rezső TTC, Dobák Emil dr. MAC, Sziebertk Imre Máv. . Főtitkár: Dr. Csányi József „33“ FC. Titkár: Steinhübel Ödön BTC. Pénztáros: Minder Frigyes BTC. Ellenőr: Vörös Kálmán FIÁK. Ügyész: Dr. Olgyay István MAC. Számvizsgálók: Krausz Jenő Kispesti AC, Kaffka Samu KAOE, Grünwald Miksa BAK. Rendes tanácstagok: Baján Gyula, Balogh Hugó, Farkas István, dr. Finály, Árpád, ifj. Földessy János, Havas Lajos, Herendi Art­nur, Hirsch­ler Jenő, Holzer Tivadar, Huber Ferenc, Járitz Gyula, Kiss Gyula, Langfelder Ferenc, Lázár József, Lövvenrosen Károly, Malaki Mihály, Malecky Román, Mester György, Moravitz Jenő, Preismann Lajos, Reichard Ottó, Reiner Sándor,, Salgó Jenő, Sugár István, Szabó Artúr, Schöl Ármin, Tibor Lajos, Vámos Soma, Vida Henrik, Zsoldos Andor. Pót tanácstagok: Dr. Adorján, Fehéry Ákos, Fodor Viktor, Hauser Béla, Kiss Menyhért, Löwen­­berger Gyula, Matkovics Sándor, Dr. Mártonfy Márton, Steiner Bertalan, Szász Hugó, Szántó Imre, Topercer Lajos. Az MLSz közgyűlése. Szombaton este a KAOE helyiségében tartotta az MLSz XII. évi rendes közgyűlését, a­melyre a szövetség 167 tagegyesületéből ö6 elküldötte a kép­viselőjét. Röser Edvin alelnök elnöklésével lefolyt gyűlés minden megjegyzés nélkül tudomásul vette a titkári és a pénztárosi jelentést, valamint a jövő évi költségvetést is. Mindössze két indítvány került szőnyegre. Az egyiket a Kassai AC tette az átiga­zolási rendszernek a vidéken és a fővárosban egyöntetűen való kezelésére vonatkozóan, a másik indítvány a délmagyarországi kerületnek az a ja­vaslata volt, hogy a vidéki egyesületek ne fizese­­nek tagsági díjat. A második indítványt — alap­szabály ellenes lévén odamódosították, hogy a vi­déki mérkőzések után bizonyos díj legyen levo­nandó a vidék administrációjának a fedezésére. Mind a két indítvánnyal az új tanács fog foglal­kozni. Az egyetlen fölebbezés a III. kerületi TVE- nek a Simon ügyben hozott határozat ellen beadott fölebbezése volt. Ez azonban nem került tárgya­lásra, mert a III. ker., táviratban visszavonta a fö­­lebbezését. A közgyűlés kimagasló eredménye Röser Ed­vinnek az elnöki székből tett alábbi dek­larációja volt: Tisztött Közgyűlés – A saját hiúságunk legyezgetését mellőzve, teljes tárgyilagossággal és a szövetségi eszme iránti jel­ 13. vám. °°rt: WEINBERGER ÉS FÖDÖK W&ná'é SPORTÁRUHÁZÁBAN IV., HARIS-LAZÁR 4 Teljes fooSfealifeSssereSés igen jó angol minős&a&en (i pár football-cípí insyeh* i ing, í pár harisnyaszár, ! nadrág) & 14,2®. £iswei S-13S anggoS labda $£ 7.— i t. • -

Next