Sporthirlap, 1918. július-december (9. évfolyam, 26-52. szám)

1918-07-01 / 26. szám

2. oldal Az amatőr-kérdés a footballsportban. A legnehezebb kérdések egyike ez. Nálunk más sportágakban nincs is úgynevezett komo­lyabb oamatőr-kérdés*, mert nagy ritkán fordul elő egy-egy aprofi ügy*. A magyar birkózósportban ismerünk egy klasz­­szikus esetet, egykori világbajnokunk, Weis Richárd ügyét, de ez­ vitán felül állott, mert Weisz Richárd nyíltan kelt. versenyre a­ pro­­fesszionalistákkal C3 csak akkor vált ügye ama­tőr­ kérdéssé, amikor a régi táborba visszatért. Egy-két birkózónak apróbb esete, cirkuszi díj­­birkózókkal való mérkőzése inkább a felbuzduló becsvágynak megnyilatkozása volt, semmint professzionalista érdekek hajhászása. Vívó és könnyű atlétikai sportunk talaja ma­radt a legimmunisabb. Az amatőr­ szellem megóvása érdekében az illetékes körök több intézkedését igényelte az úszósport, amely most már — sajnos — csak emlékeire tekinthet vissza. Emlékezetes az úszó­­szövetség egykori vezetőségének abbeli intézke­dése, amikor Füzes sérvekkel, Kóser Edvinnel, dr. Schneider Bélával,­­Schubertékkel a Magyar Úszó­ Szövetség intéző bizottságában oly hatá­rozatot­­kellett­ hoznunk, amely szerint a vi­dékre és külföldre ránduló versenyzők költségei­nek részletes elszámolását követeltük az érde­kelt egyesületektől. Hosszú vizsgálatot folytat­tunk a­ magdeburgi nagy verseny elszámolása ügyében is, amely intézkedések a legkorrektebb anyagi gazdálkodás és az amatőr sportszellem, legszigorúbb megvédését célozták. A céllövő sportról tudjuk, hogy az értékes tiszteletdíjakon kívül pénzbeli díjakkal is jutal­mazzák a győzteseket, a céllövést kultiváló egyesületek. " A kerékpár versenyek díjazása gyakran a sportolók és a versenyrendező egyesületek közt létesült megállapodástól függ, mert a verseny­zők nem egyszer csak ott indulnak, a­hol a kitűzött díjak szempontjából­­érdemesnek­ tart­ják a részvételt. Hasonló eset volt az ismert európai birkózó és súlyemelő bajnokságban in­dult hírneves bécsi versenyzőké; a nagyképes­­ségű bécsi súlyemelőket csak­ a mutatós és ér­tékes óriási ezüstserlegekkel és egyéb tárgyak­kal lehetett ide csalogatni.­­ Az­­ama­tőr-kérdést­ csaknem kizáróan a foot­­svallsport foglalta le magánál­. E sportágnak hazánkban való meghonosítása feté nagy lépéseket tettünk ezen a­ téren. Hol vannak azok az idők, mikor a footballisták ma­guk szerezték be saját költségükön a­ szereplés­hez szükséges összes eszközöket ? Azóta ez a sport meghódította az egész magyar ifjúságot és a társadalom minden körében oly nagy ér­deklődést váltott ki, hogy a nagyközönség­ sza­porán hulló obulusaiból a footballsport révén jutott a többi sportágnak is. Az amatőr sportszellem megóvása érdekében minden sportszövetség sietett megalkotni a maga amatőr szabályait. Ilyen módon már egész kis irodalom fejlődött. Az illetékes faktorok keres­tek, kutatták azokat az eszközöket,amelyek az amatőr szellem megvédésére leginkább hiva­tottak, de inkább csak doktrínái" munkát vé­geztek, mert olyan tág teret engedtek a pro­fesszionalista hajlamok érvényesülésének, hogy a­zokon belül az ily hajlamú sportolók minden veszély nélkül valóságos tojástáncot járhattak. A VELSz-ben emlékezetem szerint körülbelül 1 -­—13 esztendővel ezelőtt egyebek közt Ste­ne­ Hugóval és Balogh Hugóval, az akkori intéző bizottságban foglalkoztunk az amatőrszabályok rév-ideálisával • A footballsport tüneményes térfoglalásával tágultak azok a keretek is, amelyek a sportolók igényeit határolták. Aránylag kevés azoknak­­az eseteknek száma, amelyek nyíltan felszínre kerültek. És ezek is részben az ártatlanabb fajtából valók voltak. A kiadós esetek — sajnos — zárt ajtók mögött intéződnek el. Emlékezetes még a játékos csábítási váddal kapcsolatos Weisz-féle ügy, amely annak idején élénk hullámokat vert. Pedig akkor tudvalevőleg csak egy Budapestre hozott játékos útiköltség megtérítéséről volt szó. A Nagy József-féle eset volt a másik. Ez is elsimult, itt már a játékos pénzelése és eltar­tása, volt a vád. Több budapesti játékosnak nagyváradi cso­portos rövid szereplése, amolyan pünkösdi király­ság vot. A MAFC — TTC. ügy már szövevényesebb kulisszatitkaival emelkedett ki a közönségesebb profi-ü­gyek közül. A Tóth­-Simon-fél megvesztegetési vád a b­ró és footballintéző személye körül forgott. Lane és Owen angol játékosoknak a MTK-ban való szerepeltetése az átigazolási szabályok szi­­gorítására vezettek. Hasonló rendszabályokat eredményezett a CsATC és BSE meg­alakulása, amelyek a gyári­­­ szigorúbb keze­lésére indították MLSz-t is. Ezekbe és más hasonló egyesületekbe tervszerűen tömörült játékosok az anyaegyesületből való tömeges ki­válás folytán az anyaegyletek védelmére meg­felelő intézkedéseket provokáltak, amelyek rész­ben közvetve az amatőrség védelmét is célozták. A MLSz beléletében a legnagyobb viharokat a két év előtti Schlosser-féle átigazolási ügy keltette. Feltűnő jelenség, hogy a többi Sportágakat is beleértve, a MTK sportolói révén foglalkoztak a szövetségek a legtöbbet az amatőrszabá­­lyokkal. Sokkal élénkebben élnek a Schlosser-féle eset­nek emlékei, semhogy bővebb ismertetésre szo­rulnának. Nem is a­ számtalanszor megtárgyalt részleteket óhajtom ismertetni, hanem azokat a jelenségeket, amelyek az amatőr sport érdekében levont következtetések céljára feltétlenül szük­ségesek. ( v A magyar fcn?tbKjp.pt¥tmmrkör alapokon épült fel és hosszú éveken keresztül ez alkotta fejlő­désének irányát és minden célját. A magyar testnevelés körül való egész berendezkedésünk amatőr alapokon nyugszik és minden respektá­landó eredménye is e szellem égisze alatt foly­tatott munkához fűződik. Tagadhatatlan, hogy a­ sportért való önzetlen és csak becsülésre méltó munkában történtek esetek, hogy egyesületeink közül egyik-másik kizökkent az egyedül helyesnek ismert kerék­vágásból és mellékvágányra került, de legtöbbjét a józan belátás hamar észretérítette, mert az évtizedes tapasztalat megérttette velük, hogy a magyar fajnak nyílt és egyenes gondolkozás­­módja mellett az ideálokért való küzdés csak olyan alapokon teremthet eredményeket, amelyek a sportoló fajának karakterével összhangzásban állanak. Hipok­rata szemforgatás tehát, bárhonnét eredjen is az, akár tervszerűen, megfizetett, meg­győződés nélküli sportriportertől, aki rrendelés­­szerűen­ készült cikkeivel az aranyborjú szol­gálatába szegődött, akár az állását féltő, egyéb­ként tehetségtelen és tudatlan strébertől­,­­ ha az amatőr sportért és általában a­ footballsport nagy ügyéért való bármiféle állásfoglalásunk oly hangokat idéz fel, amelyek gúnyt f űznek a leg­szentebb érzelmekből. Az amatőrségért való harcban ez a Schlosser­­s’Mo­ver amolyan határjelző volt, amely komoly ütköző ponttá vált. Érdekes dolog, hogy ez az ügy a sportírásban mint amolyan Schlosser-ügy szerepelt, minden távolabbi vonatkozás és következtetés nélkül. A külső jelenségek mellett elveszett a dolog lényege és csak közönséges játékosát igazolási, csábítási, vagy profiügyként szerepeltették, hol­ott ez sokkal mélyebben belenyúlt a magyar sportéletbe és a szövetségben való ítélethoza­tallal még nem zárult le. Két vezető egyesület rivalizálása, mely csen­desebb mederben mozgott és nagyobb hullá­mokat a szövetségi harcoknál -akkor kapott nagyobb lángra, mikor az egyik egyesület a má­siknak ütőerét kezdte tapogatni. Csakhogy ez a tapogatás kissé erős volt és Schlosser Imre rej­telmesnek látszó átigazolásával végződött. Az amatőrsport szempontjából nem tartom károsnak, hogy a Schlosser-ügy kipattant. Igaz, hogy a szenvedő egyesület vivisectioja árán, de egész hordereje sokkal nagyobb, mint a­milyent egyesek annak tulajdonítani szeretnének. Ne sajnálja senki azokat az izgalmakat, a­melyek ezen ügyhöz fűződtek. A szövetségi éra változása is egy olyan következmény volt, amely el nem maradhatott. A titáni erők összecsapásának egyelőre más következményei nem lehettek. De az egész magyar sportélet jövője megérdemli, hogy ez a harcot megvívtuk. Ebben a harcban az amatőrsport hívei alul maradtak. ... Pedig az egész magyar sportközvélemény nagyon jól tudta, hogy Schlosser vétett az ama­tőrszabályok ellen. Kifejezést adott ennek az akkori fegyelmi bizottság ítéletének indokolása is és csak a laza szabályokon múlott, hogy Schlosser felmentést kapott. De más oka is volt ennek. Ha valamely játékos vét az areatőrszabályok ellen, vétsége csak kisebbik arányában terheli őt. Schlossert nem lehetett odadobni áldozatnak, mert Íriszen jól tudja mindenki, hogy Schlosser inkább csak áldozat volt és nála különb deli­­quensek járnak szabadlábon. És mi célt lehetett volna elérni azzal, hogy a Schlosser sportpályáját marasztaló ítélettel be­fejezzük, ha a szellem tovább él és kóros hatá­sát tovább érezteti a magyar sportban ? És ez a szellem ráfeküdt a sajtó tetemes ré­szére, az egész szövetségre és pereat-ot kiáltot­tak mindenkire, aki az amatőr szót ki merte ejteni. Pedig most már egyenes uton vagyunk. A kérdés megoldását elhalasztani nem lehet. Igaz, hogy az MTK—FTC béketárgyalások idején a szövetség jelenlegi nagy xnuitó társelnöke kije­lentette, hogy már három hónapja dolgozik az­ amatőrszabályokon, de az ő nagy bátorsága ellenére is valószínűleg nem mer belenyúlni ebbe a darázsfészekbe, mert a kérdést most, hat hó­nap múltán sem látjuk szőnyegen. Pedig olyan egyszerű dologról van szó. Ehhez azonban az intéző körök nyíltsága, a sporttisztaság szere­tet® és bizonyos áldozatkészség is kell, mert le kell mondani előnyökről, amelyek csak a pro-­­fessionalista eszközök alkalmazásával érvénye­sülnek. Az am­atőrkérdés felszínen tartása majdnem egyenrangú fontosságú a magyar sportban a kis egyesületek felkarolásával és ezzel az egész­séges, szilárd középosztály megteremtésének kér­désével. Zsenge anyagi, eszközökkel rendelkező egyesü­letnek ezer bajai közepette nemcsak a tetten­­tartás számtalan bajaival kell megküzdenie. Ha­nem gondot okoz az örökös aggódás a sporto­lóknak az egyesület kebelében való megtartá­sáért , is. A footballsport aktív szereplői közül sokan hajlammal bírnak csábos ígéretekkel szemben és elegendő a játékostárs izgató biztatás,­ vagy egy nagyobb egyesület foot­ballintézetének célzatok invitálása és akkor az anyaegylet csak Hekuba­­számba megy. Óriás mulasztást követett el tehát már eddig is a MLSz­ elnöksége, hogy a Schlosser-ügy ta­nulságai nyomán nem létesített oly alkot­mány­­biztosítékokat, amelyek birtokában az egyesü­letek nyugodt működése remélhető. A magyar testnevelés ügye, ismételjük, nem egyéni vagy egyesületi hiúság kérdése. Minden eszközt tehát, mely az­­egyetemes* sport fel­virágoztatását célozza, igénybe kell venni. vi- 320—250 koronáiig kaphatok fontban labdák KERTÉSZ II. Sportcikkek és harisnya áruházában. !,*•«**_____________________aae -ase * inv --------- ■ — - ——.---—— *a - ah ., Bőr ______________________________ISO - ISO ! tramini harisnyák r­akisre-KsgymezA­utka 22—2*. Fővárosi OrfszufimtJ. *3embwL *— Telefon 32--2HI. Az Bum I. ti. és Hl. pozityu egyletek csáfíítója. Az Bum wYojfitott mérkőzésedet KERTÉSZ lí-féte teóriákkal játszák. SPORTHIRLAP 26. silm Mi lesz a jövő héten ? 1918. július 7 vásárnál FOOTBALL, X. osztályú bajnok***. FTC-TJTE (dílíi-ut) ATLÉTIKA KTK piszifos pityk­es.tays ■ ÜT® gysn­slfverseny MTK * BTC termsi­al* • törzsasztala Telefonszáma 8­81. Telefonszáma 131—71. Kristály kávéház VI., Terfeekfhrut 32. Sportférfiak találkozó helye. Az összes sportlapok olvashatók. GRAMMON Egy remek tölcséres vagy tölcsérnélküli bssséi£ képet vehet 130 kor.-ért a leg­­jobb és tiglarlétabb szerkezettel MARNITZ FRIGYES országszerte elismert szolid hangszeré­zletében BUDAPEST, JÓZSEF-toauT 37.

Next

/
Thumbnails
Contents