Sporthirlap, 1920. január-június (11. évfolyam, 3-52. szám)

1920-01-08 / 3. szám

Csütörtöki kiadás. Ára 1­kor: 50 fillér. XI. évfolyam Budapest, 1920 január 8 fl teltedzes rpióde- ágával foglalt mofcó újság ■ Hi ———■ ■ ———1 — ”■ 1 ' ....... ....■■■■■■" . ■ -i.'r ■■■ ■ ■ i.­ Lili. i-Szü­rkesztőség: Budapest, IV., Sarkantyus-u. 3­ Telefon: 75—25. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Sarkantyus­ u. 3. Telefon 903 ELŐFIZETÉSI ÁR. Egész évre 120 kor. Fél évre ..................................................00 . Negyedévre ..................................................30. MEGJELENIK HÉTFŐN ÉS CSÜTÖRTÖKÖN REGGEL. 903 Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban, IV., Sar­kantyus­ u. 3. valamint a h­irdetőirodákban, Ausztria részére Mosse Rudolfnál, Wien, I.,­­Seilerstatte 2. Németország részére August Sch­erlnél, Berlin, Zimmerstrasse 37—41. t Magyar átok. Harcos nemzet vagyunk. És sajnos nemcsak a­ nagy politikában meg a köz­­életbe is­ szeretjük egymást kissé föltűnő módon és kirívó lármával, hanem im­már a sportban is. Öröm nézni, hogy a sport hány helyen lobog, több-keve­sebb füsttel tarkítva, a pártoskodás tüze­ ,­­ labdarúgó sportban gomolyog a legorrfacsaróbb füst. S ennek olyan egyszerű oka van. Akármint is takar­gatják ugyanis, mégis kiütközik belőle, hogy jórészt üzleti okok, veszélyben forgó pályaérdekek idézték elő a most folyó harcot. Elgörbült a magyar fut­ball iránytűje. Az egyetlen biztos nyugvó­pontra, a színtiszta amatőrségre muta­tott eddig s ehhez híven azt vallotta az MLSz legsürgősebben megvalósítandó programpontjának, hogy a magyar fut­ballt visszavezeti éltető, egyedül üdítő forrásához, a csorbítatlan, a makula nélküli amatőrséghez. Ennek a gondo­latnak a jegyében üzent hadat a magyar futball Ausztriának s mi lelkesen tap­soltunk ehhez az akcióhoz. De ki beszél ma már az amatőr kér­désről, kit érdekel .Ausztria játékos­csempészete. A futball bajkeverői el­terelték a figyelmet a futball életbevágó problémáiról s a polgárháború pusztító tüzét ültették el a futball közéletbe, tt most áll a harc. Két táborra oszlott az imént még egységes magyar futball, egymást tépve és marcangolva vias­kodnak a pártok, elfelejtve, hogy csa­pásaikkal a magyar futballt sebezhetik halálra. Az ősi magyar átok, — a­mit sorsnak is lehetne nevezni, — teljese­dett be a magyar futballon. A pártoskodás és belháború tanyája lett az atléta szövetség is. Pedig a ma­gyar atlétika igazán nem engedhet meg magának ekkora fényűzést. Hiszen még akkor sem tudná kiegyenesíteni a derekát, ha minden egyesülete és min­den embere egy akarásban forrna össze. Olyan ma még a magyar atlétika, mint a háborúból hazatért rokkant katona. Alig tudja vonszolni a lábát, sápadt, vérszegény, nyugalomra, levegőre, nap­fényre, dús táplálékra, segítő kézre volna szüksége. S az atlétika a nyugalom és az erő­gyűjtés helyett, azonnal csatát kezd­­ a mankójával. — Kérdjük, mi szükség volt pártokra bontani a MACZ békésen együtt dolgozó egyesületeit. Miért a hajtóvadászat sportsmanek ellen, akik minden tettükkel híven szolgálták az atlétikát? Vagy olyan rózsás a magyar atlétika helyzete, hogy ilyesmire is van ráérő ideje. Meggondolták az atlétika bajkeverői, hogy milyen helyrehozhatat­lan hibát követnek el, ha nagy és ér­demes munkát végzett egyesületeket elkedvetlenítenek ? Hát már senki sem tudja elfordítani az atlétikára leselkedő magyar átkot? Az úszósportban is füstölög a tető. Igazán nagy kár érte, mert az úszósport gyönyörűen talpra állt a múlt évben. A MUSz tisztikara érdemes és eredmé­nyes munkát végzett. Közönséget tobor­zott, versenyzőket nevelt, megteremtette úszósportunk jövendő alapját, a száz­méteres uszodát s újra visszaszerezte hitünket, amit az elmúlt évek meddő­sége már-már kiölt belőlünk Azt hittük, a MUSz mentes marad a pártoskodás tűzvészétől. S most aggodalommal, bá­natosan figyeljük, miként gyújtják föl a MUSz békéjét is. A magyar átok, a széthúzás szenve­delme terpeszkedik lomhán, komol­y fe­­k­eteséggel a magyar sport égboltján. Sehol egy tenyérnyi kékség, sehol egy reménysugár. Mindenütt harcolnak, min­denütt párttusák folynak, amikor tömö­rülésre, az erők egyesített latba vetésére volna szükség. Fájdalmas dolog, hogy ezekben a mostoha időkben kontárok­­játszanak a magyar sport primhege­­dűjén. FUTBALL A futball­bojkott ügye. Még az antant-szövetségek sem tudtak meg­­egyezni. Valóra válik az a reménységünk, hogy Anglia nem tudja kierőszakolni a központi hatalmak fejére olvasandó futballbojkottot. S ebben nemcsak a józanon gondolkozó sem­leges szövetségek akadályozzák meg, amivel egyébként számolt az angol futballszövetség, hanem — s ez már egyenesen a szenzáció erejével hat — hanem olyan szövetségek, amelyek az ántánt kebelébe tartoznak. Brüsszelben most ült össze az ántánthoz tartozó futballszövetségek kongresszusa, amely elé azt az ismeretes javaslatot terjesztette az EK­A (English Football Association), hogy tiltsák meg a semleges szövetségeknek a volt ellenséges hatalmak szövetségeivel való sport­érintkezést. A javaslat fölött hosszas és szen­­vedelmes vita indult meg, amiben különösen az angol, francia és az ír kiküldöttek vettek részt. A vélekedések és az elhangzott óhaj­tások olyan szélsőségesek és annyira áthidal­­hatatlanok voltak, hogy végül nem is dön­töttek a javaslat sorsa fölött, hanem levették a kongresszus napirendjéről. Az ülésről szóló hírből hiányoznak a rész­letek s így csak a jelekből és a vitában részt vett országok után sejtjük és következtetjük, hogy az íreknek köszönhetjük a váratlan fordulatot. •Kiac vözgy ülése. A Kispesti Atlétikai Club a minap tartotta tisztújító közgyűlését. A tagok eddig még soha nem tapasztalt nagy szomban,je­­­­lentek meg s az egyes funkcionáriusok évi jelen­tését a legnagyobb­­tetszéssel fogadták. A jelenté­sek után az új elnökség és tisztikar választására került a sor. A választások eredménye a követ­kező : Elnök: Csim­ár Károly építészmérnök. Társ­elnökök l­­berharat Jáno postafőigazgató. Reinez Márk gyártulajdonos.. Reöthy Vladimír középiskolai igazgató. Ügyvezető elnök: Krausz Jenő, Alelnöki: • Reznicsek Imre postatanácsos. Főtitkár: Boldog Nándor,­­Titkár: Kónya Ferenc. Tooth­ Béla az FTC játékosa eljegyezte Sü- Frnka urb­anyt.

Next