Sporthirlap, 1921. július-december (12. évfolyam, 53-104. szám)

1921-09-15 / 74. szám

jr '* ' ' ' ° ‘ *n' f Csütörtöki­­J20 SI és!­' ára 4 korona. 74. szám. Budapest, 1921 szeptember II, XII. évfolyam.­­ ágával ^ L^gr * N^j^fiatalHotő újság. Szerkesztőség: Budapest, IV., Dalmady Győző-u. 3. Telefon: 8—97 Kiadóhivatal: Budapest, IV., Dalmady Győző-u. 3. Telefon: 908. ,*é« íJ'l"!!'!!'^ m 7. I Megjelenik hétfőn és csütörtökön reggel |»^.«’«^0^: Fél évre-----------------------*» valamint az összes bel- és külföldi Negyed évre---------------100 „ Egyes szám ára külföldön 5.— korona, hirdető-irodákban. Amszterdamban. A Pannon-evezősök útja. — A megérkezés. Nehezek az új angol hajók. — A fix villa és a forgó villa. — Az első tré­ning az Amstelen. - Dr. Gidró László munkában. - Izgalmak a versenyzés megengedése körü­l. — A négyes előfutamok. — Koch Károly amszterdami följegyzései. — Csodálatosan nagyvonalú, felejthe­tetlenül szép és emlékezetes volt a Pannónia amszterdami útja. Megmoz­dulása, lankadatlan tréningje, útra­­kelése és három amsterdami startja elérte azt, amit kevés magyar neki­buzdulás tudott megcsinálni: fölkel­tette az egész magyarság érdeklődését; a lelkesedés parazsát lopta a szívekbe, a nemes tusa pirosságát festette az arcokra; néhány napra régen látott, régen áhítozott egységbe kovácsolta az amsterdami híradást leső Magyarorszá­got. Ez a lelkekben kigyűlt fáklya a leg­nagyobb sikere, a legnagyobb diadala a Pannónia hollandi útjának. Mert nemzeti misszió vitte ki a Pannóniát Amszterdamba, magyar nemzeti misz­­szió, aminek becsülettel meg is felelt, ha nem is tudott első lenni a legelsők között. A Pannon-nyolcas remekül vereke­dett az Amstel vizében s csak a boldog béke élén fölcseperedett svájci nyolcas verte meg. Az antant háborútól meg­tépázott csapatai, de a béke gazdag Hollandiája is kénytelen volt meg­hajolni a Pannónia előtt. Olyan diadal ez, amivel sugárzó homlokkal dicseked­hetünk el az egész világon. A sportbeli sikerrel karöltve járt a diplomáciai siker. Egy versenyben evezett a magyar Pannónia az antan­t csapataival. Még Belgium, még a gyűlö­let Franciaországa is nemes ellenfelének ismerte el a magyart. Már ezért is érde­mes volt elmenni, már ezért is el kellett menni a Pannóniának Amsterdamba. * Megkíséreljük megrögzíteni a Pan­nónia útját, megpróbálunk mozaik­képet adni a Pannónia amszterdami időzéséről, a versenyekről, hogy így magukból az adatokból tűnjék ki a fájdalmas való, miért nem győzött a Pannónia? Közöljük tehát Koch Károlynak, a Pannon-csapatok jeles kormányosá­nak föl­jegyzéseit, amelyek naplószerűen vetítik az olvasó elé a drámai gyorsa­sággal rohanó amszterdami napok ese­ményeit . Szept. 5. Hétfő. Az elutazás napja. Ragyogó kedv, bizakodó hangulat. Csik László terve, hogy Bécsbe érkezve, nyolcasban trenírozzon a csapat, álta­lános tetszéssel találkozik. Nyugat­­magyarország azonban ellentmond a szép tervnek. A vonat fél 4 helyett csak este 6 órakor érkezik Bécsbe s emiatt a tréning a csapat kimondhatatlan bána­tára elmarad. A ránk kényszeritett háromnapos tréningszünet lehangolja a csapatot. Szept. 6. Kedd. Bécsben hajnali 5 órakor kelünk. Még­sem volt szeren­csénk : rettenetesen zsúfolt kocsiba szorultunk s utaztunk meggémberedett tagokkal másnap délig. A csapat hosszú emberei egyszer sem tudták kinyújtani a lábaikat. Szept. 7. Szerda. Megérkezés Amster­damba délután 2 órakor. Szállásunk az­­Amsel Hotel is. Rövid séta a város­ban, amelynek folyamán könnyű szív­vel állapítottuk meg, hogy nagyon összegubózva fogunk élni, mert Amster­damban hihetetlenül drága az élet. Sze­rencsére nem vagyunk holmi kéjutazók, kemény tréningszabályok szerint kell élnünk s így nem fáj a fejünk a drága­ság miatt. Délután a város közepén áthúzódó ,Amstel-csatornán­ lévő Kon. Amster­­damsche Roei en Zelver der Hoop­ nevű előkelő klub csónakdájába mentünk a hajóink miatt, amelyek két nap előtt érkeztek meg Panneyből.,Sims a sza­vának állt: pompás hajókat épített. Estig, fölszereltük a négyest és a nyol­cast, s miutárt megbámultuk, megta­pogattuk és nagy sapkalengetésse­l ideiglenesen megkereszteltük őket (mi­közben meghhatottan, egy kis szívjá­­jással emlegettük Budapesten maradt öreg csatahajóinkat.), kissé aggodal­masan állapítottuk meg, hogy Sims remekművei nehezek nekünk," mert a csapat a fárasztó után Jussé lefogyott. (Az­ átlagsúly 77 kg. volt.) Még az­óte mind a két hajón gyönge tempót eregtünk. Komoly tré­­ningre g gondolni sem lehetett az Amste­­len uralkodó óriási hajóforgalom miatt. A versenytartama alatt természetesen beszüntetik a hajóforgalmat. A jegatta pályája 2000 méteres filló víz két hajtássa­l és a cél előtt, egy ko­moly akadállyal. Ugyanis a cél előtt háromszáz méterrel egy alacsony,­ há­rom évi­­rd alatt­­kell átevezni a ver­senyzőknek. Nehéz feladat lesz, mert a­­pillérkörök alig egy méterrel­­széle­sebbek, mint a­mennyire a versenyhajó­nak szüksége van. Mikor a pályát kitanulmányoztuk, kerestük az ellenfeleket, de akkorra már mind haza eveztek. Annyit meg­tudtunk róluk, hogy már napok óta az Amstelen treníroznak. Dr. Gidró László is megkezdte diplo­máciai munkáját a­­Magyar Evezős Szö­vetség képviseletében. Sorra járta az egyes nemzetek itt levő képviselőit és valamennyivel tárgyalt startunk meg­engedése dolgában. A fancia és a belga delegátus ridegen ellenezték Magyaror­szág fölvételét a FISA-ba (Nemzetközi Evezős Szövetségbe) és ezt a húrt pen­gette­ az olasz és a spanyol kongresz­­szusi megbízott is. Támogatóink a hol­landi, a svájci és a cseh szövetség. Egye­lőre tehát rosszul áll a szénánkéért a szavazat arány négy a háromhoz — az ántant gyűlölet politikája javára. Gidró­ László azonban fáradhatat­lan. A csapat már régen lepihent, Am­szterdamra már rá­­borul az éjszaka csöndje és Gidró még­ mindig­ dolgozik, tárgyal, kapacitás. A késő ,éjjeli órák­ban végre egy szűkebbkörű értekezlet, ül össze, a­mely elhatározza, hogy az ellentétek kirobbanásának elkerülése végett Gidró ne jelenjen meg csütörtö­kön a kérdés tárgyalásakor. Cobliji titkár (Hollandia) majd telefonon ér­tesíti az eredményről. Szept. 8. Csütörtök: Bizonytalan, iz­galmas, idegeket őrlő délelőtt. A FISA­ ülésezik s az első tárgy : Magyarország fölvétele a szövetségbe és a Pannónia startja az Európa bajnokságokban. Senki sem találja a helyét. Az eleinte bizakodó hangulat lassan megsava­­t­yodik. Túl hosszúra nyúlik az ülés. Coblyn nem telefonál és a­mikor föl­hívják, nem tud vigasztaló választ adni. Három óra elteltével már egészen komorak az arcok ... Fölvetődik a szívekbe, markoló kérdés: hiába jöt­tünk volna Amszterdamba? Végre négy­órai J­cinos várakozás után sugárzó arc­cal rohan közénk a telefonnál őrt álló Gidró László: Fölvették Magyaror­szágot­­. Indulhatunk ! — Az ósdi «Am­­stel Hotel] talán még sohasem hallott olyan hangos és egészséges hurrázást, mint ami erre k következett. Egyszerre tova szállt a gond és a­­ború s újra a leglelkesebb hangulat lett az úr. Most, ebben a pillanatban kellett volna starthoz "állni . .. Később megtudtuk, hogy a határo­zatot egyhangúan hozták, miután Franciaország és Belgium nem szava­zott. Hollandia és Svájc a végletekig harcolt érdekünkben, noha Vialardi di Verrone, az olasz elnök, itt isn fentar­­totta a franciákkal és a belgákkal az antantot. Még egy szenzációja volt a kongresz­­szusnak: Angliát és Romániát nem­­ vették föl a szövetségbe, hanem a jövő évben Bernben megtartandó kongresz­­szusra halasztották a végleges döntést. Ma délután láttuk először ellenfelein­ket. Egytől egyig kiváló csapatok. Utolsó találkozásunk, vagyis 1913 óta óriásit haladtak. Feltűnt, hogy vala­mennyi ellenfelünk forgó villát használ. A mi fix-villás hajóink valósággal kez­detlegesek velük szemben. Itt van a kiváló Grashopper (Svájc) csapata, amely az utolsó évtizedben dominálja az Európa-bajnokságokat és most is méltán favoritja a versenynek. (Meg is nyerte. A szerk.) Megállapod­tam a Greshoper-el, abban, hogy a nyol­casat elküldi a jövő évi budapesti nagy regattára, összes ellenfelünk, de a hollandi la­pok is mind elragadtatással nyilatkoz­nak stílusunkról és munkánkról és csak azt a hátrányunkat említik meg nagy sajnálkozással, hogy fix­ villás hajóban evezünk, ami már eleve megfoszt bennün­ket a győzelem reménységétől. Nagy je­lentőségű tapasztalat ez. Nekünk is át kell térni a forgó villák használatára, különben nem érvényesülhetünk az ilyen erős nemzetközi vetélkedésben. Ellenfeleink közül nekem legjobban a svájci, a francia és a hollandi négyes tetszett, a nyolcasok közül pedig a svájci, a hollandi és a belga. Körül­belül ez lesz a sorrend a döntőben is, de a nyolcasban, remélem, mi is bele­szólunk. Holnap a négyes-előfutamban Hol­landiával kerülünk össze. Erős küzde­lem lesz, noha mi a tréningben a fő­­súlyt a nyolcasra fektettük. Szept. 9. Péntek: Az egész hollandi sajtó ünnepli a FISA határozatát s baráti hangon köszönti a Pannóniát a regatta startjánál. A lapok kieme­lik, hogy már azért is szenzációs esemény, mert a FISA túlnyomó többsége latin nemzet. Annak a reménységnek is kifejezést adtak, hogy az amszterdami béke-regatta pél­dájára most már minden sportágban fölveszi az antant a versengést a köz­ponti hatalmak országaival. Ma evezték le a négyes-bajnokság elő­futamait, a következő eredményekkel: I. előfutam: Svájc győz Belgium el­len 3 hosszal. Mind a két csapat az első félpercben 22 csapást húzott. A tempó­ átlag 36—­38 csapás volt. II. előfutam: Franciaország győz Spanyolország ellen öt hosszal. A spa­nyolok idegen hajóban eveztek, mert az övék a tréningben eltörött. III. előfutam: Hollandia győz Ma­gyarország ellen fél hosszal. Gyönyörű verseny. A Pannónia 21 csapást húz az első fél percben és 500 méternél negyed hosszal vezet. Hollandia innen felnyomul, 1000-nel egy vonalban fek­szik a Pannóniával, 1500-nál Hollan­dia vezet fél hosszal, 1800-nál megint egy vonalba kerül a két hajó, végül Hollandia győz. A tempó-átlag Hol­landiánál 36 csapás, Magyarországnál 34 csapás volt. Az elért idők merőben eltérők vol­tak, mert eleinte hátszél fújt, ami a­­ verseny folyamán megfordult. Szeptember havában Földessy János dr. szerkesztésében megjelenik a Sporthirlap Futballévkönyve!

Next